Elrendelte a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény kihirdetését szerdán Áder János köztársasági elnök.
Az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezés társadalmi hatásáról, és néhányan azt vizionálták, hogy hétszázezer ember eshet ki az egészségügyi ellátórendszerből.
Áder János szükségesnek vélte, hogy aláírásával egy időben egy nyilatkozatot is megfogalmazzon a törvénnyel kapcsolatban. Azt írta, az új szabályozás alapján úgy, mint eddig teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, tanuló, nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló.
A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak és hajléktalanok egészségügyi ellátását,
ezen a most elfogadott törvény nem változtatott.
A törvénymódosítás nem érinti továbbá a sürgősségi ellátást és a mentést, erre csak úgy, mint eddig, mindenki jogosult. A szigorítás indokaként az elnök kifejtette, hogy az elmúlt időben jelentősen nőtt azoknak a száma, akik szándékosan nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot, de a szolgáltatást igénybe vették.
Áder János azoknak is üzent, akik azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. A törvény alapos áttanulmányozása után a köztársasági elnök kijelentette, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.
Óriási port kavarnak a törvénymódosítások
„Napjainkban minden új törvénymódosítás óriási port kavar” – jelentette ki Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A „rabszolgatörvény” elleni, hajszákba folyamodó hatalmas ellenzéki megmozdulásokat említette meg. Kiderült, hogy a munkaadók közül szinte senki nem alkalmazza, illetve, ha alkalmazzák is, csak minimálisan a dolgozók beleegyezésével.
A társadalombiztosítási, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert a császári Németország idején hozták létre Otto von Bismarck kancellár kezdeményezésére, aki megteremtette törvényi alapjait. Széles körű ellátást nyújtott, amelybe beletartozott a 26 héten át járó táppénz és orvosi kezelés, valamint a szülési, terhességi és gyermekágyi segély. A kötelező biztosítást később kiterjesztették a balesetbiztosításra, majd rokkantsági és öregségi biztosítást vezettek be.
A Bismarck-féle betegbiztosítási rendszer mintaként szolgált Európában, amelyet hazánk az elsők
között, 1891-ben vett át.
Úgy véli a közgazdász, ez nem más, mint
egy társadalmi méretű kockázatközösség,
amelyben mindenki kiveszi a részét azzal, hogy befizet egy bizonyos összeget, amelyet később szükségszerűen bármikor kivehet. Kiemelte, ha ezt nem teljesítik, akkor előbb-utóbb minden társadalmi rendszer szétesne.
„A gazdaság fehéredésével járhat a köztársasági elnök által elfogadott társadalombiztosítási ellátásról szóló új törvénymódosítás” – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, az építőiparban különösen kényes kérdés a foglalkoztatás, ugyanis egyre több emberre volt, van szükség.
Az elmúlt években több mint százezer munkavállalóval többet foglalkoztat az ágazat, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az új munkavállaló, sem pedig korábbi munkáltatója nem fizetett semmilyen járulékot. Szerinte ebből a szempontból ez tisztességtelen azokkal szemben, akik rendszeresen fizetik a járulékokat, és ez versenyképességi nehézségekhez is vezethet.
Sokat tisztulhat a piac
Koji László elmondta, ha mindenki – a munkaadó és a munkavállaló – megfizetné azokat az adókat, járulékokat és hozzájárulásokat, amelyeket kellene, akkor sokat tisztulna a piac. Hozzátette, azt is támogatnák, ha az adóhivatal automatikusan visszajelezne a munkavállalóknak, ha a munkaadó bejelentette és legálisan foglalkoztatja.
