„Nincs erre politikai szándék” – mondta Takács Péter az InfoRádióban a heti 200 óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelők állami felügyelet alá vételére vonatkozó korábbi tervről. Megfogalmazása szerint ezt a kormányzat elvetette, lekerült a napirendről. (Erről részletesebben itt írtunk.)
A járóbeteg-szakellátás reformjával, a kórházi és az önkormányzati szakrendelések párhuzamosságának megszüntetésével kapcsolatban kifejtette: a fenntartó kilététől függetlenül a járóbeteg-szakellátás széles spektrumát kell az otthon közelében biztosítani.
„Leginkább igaz ez a nagy népbetegségek tekintetében, úgyhogy az lenne az optimális, ha az önkormányzatok is ilyen ellátásszervezési szemlélettel állnának hozzá. Nem feltétlenül presztízs jellegű szakmákat kell a lakóhely közelébe vinni, hanem olyanokat, amelyek nagy betegforgalmat generálnak. Ebben egyébként
egy kis módszertani iránymutatást fogunk adni az önkormányzatoknak, hogy mi az, amit lakóhely közelében illik fenntartani.
Illetve azzal, hogy a kincstári körbe vontuk az önkormányzati rendelőket – kötelező jelleggel –, jobban rálátunk a gazdálkodásukra is, és adott esetben az Országos Kórházi Főigazgatóság mind ellátásszervezési, mind gazdasági módszertani támogatást tud nyújtani az önkormányzati szakrendelőknek” – mondta az államtitkár.
A betegek szempontjából a legfontosabb újításként a járóbeteg-irányítási rendszer bevezetését említette, mert a szakrendelésekhez való hozzáférés könnyebbé vált az Egészségablak alkalmazásban az online időpontfoglalással. Ez persze nem jelenti a telefonos vagy más módon történő időpontfoglalások megszűntét, tette hozzá.
Volt kormányzati terv arra, hogy az alapellátást megerősítik, a praxisközösségek eszközöket, műszereket kapnak, és ott akár szakrendelői feladatokat is ellátnak, nem kellene egy vidéki kisrendelőből beutazni a városba. Takács Péter felidézte: 25 milliárd forintért helyeztek ki eszközöket a központi régión kívüli területekre.
„Amivel csúszásban vagyunk, az pont a szaktartalommal való megtöltés, ugyanis ezt az RRF nevű uniós fejlesztési modulba tervezte be a kormány – ez az az ellenállóképesség helyreállításával kapcsolatos európai uniós alap, amit eddig még nem nyitottak meg Magyarország számára, és ebben van az egészségügyi fejlesztéseik többsége. Ettől függetlenül az előkészületeket megtettük, és most egy kicsit lassabban haladtunk vele, mint ha az erre rendelkezésre álló mintegy 102 milliárd forint itt lenne már Magyarországon. Jó hír, hogy a gazdasági kabinet döntése szerint az előkészítő pályázati felhívást kiadhatjuk.
Úgy állnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, hogy jó esély van arra, hogy az év második felében, vagy legkésőbb a jövő év elején ezek a források az egészségügy tekintetében megnyíljanak.
Mi arra készülünk föl, hogy ha az európai uniós forrás megnyílik, akkor azt jól, a magyar emberek érdekében használjuk föl, minél hatékonyabban. Ebben számítunk a háziorvos kollégákra is, akik már most is csinálnak például prevenciós rendeléseket, megelőző jellegű ismeretterjesztést, és gondozzák a krónikus betegeket, de e mögé most új informatika lesz, új adatgyűjtés lesz, és a terveink szerint új finanszírozás lesz az alapellátásban. Ezen dolgozunk közösen a szakmai szervezetekkel és a háttérintézményekkel” – sorolta.
Takács Péter megemlítette még, hogy ősszel készített elő egy jogszabálycsomagot, amellyel számos kompetenciát vagy visszaadnak, vagy odaadnak a háziorvosoknak. Példaként bizonyos receptfelírási jogosultságokat említett, illetve egyes diagnosztikai terápiákat, amelyeket most a háziorvos nem írhat föl, csak szakorvos. Ezeket most visszaadják, és a lehetőségek körét még bővítik is, folyamatosan konzultálva elsősorban a kollegiális vezető háziorvosokkal, illetve az orvosi kamara alapellátási munkacsoportjával.
„Őszre számtalan gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint diagnosztikai lehetőség a háziorvos kompetenciájába kerül.
Ezzel is tehermentesíteni fogjuk a szakellátást, és segítjük a családokat is azzal, hogy majd nem kell bemenni a járásközpontban lévő szakrendelőbe, hanem ezeket a gyógyszereket a háziorvos is felírhatja” – erősítette meg.
Azt a problémát, hogy kevés a dolgozó az egészségügyben, Takács Péter szerint kettős módon közelítik meg. Egyrészt meg kell vizsgálni a fenntartó felelősségét, hogy olyan kapacitást tart-e fenn az adott területen, és akkora mennyiségben, mint amire szükség van. Másrészt jelentős béremelési program zajlik, ami érinti mind az orvosokat, mind a szakdolgozókat.
„Azt remélem, hogy emellé tudunk még olyan kompetenciabővítő intézkedéseket tenni, mint amilyenekről az imént a háziorvosok esetében beszéltünk is.
Előkészítettünk ugyanis egy hasonlót a szakdolgozóknál is,
hiszen vannak nagyon jól képzett, akár főiskolát, egyetemet végzett szakdolgozóink, akik képesek arra, hogy önállóan is végezhessenek olyan tevékenységeket, amilyet eddig csak orvos végezhetett. Ennek a jogszabálytervezete is elkészült már, hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátjuk; a szakmai szervezeteknek már elküldtem, általános szakmai támogatás van mögötte. Ennek a segítségével nagy mértékben vonzóvá tudjuk tenni a pályát a fiatalok számára. Az a célom, hogy egy fiatalban felmerüljön az, hogy ápolónak megy, ami azért a mai világban kemény melónak számít. Ma a korszellem picit abba az irányba megy, hogy kevés melóval sok pénzt lehessen keresni. Nem annyira trendi, nem annyira »szexi« az, hogy olyan munkát vagy hivatást válasszon magának az ember, ami kőkemény meló. De ha valaki az egészségüggyel egyszer találkozik belülről, megérti a pályának a szépségét, és mellette a kormány garantálni tudja, hogy neki megfelelő, a munkájával megteremthető egzisztenciája lesz, akkor beleszerethet ebbe a hivatásba, ez beszippantja az embert” – fogalmazott.
