forrás: M1, Médiaklikk
A valóság és a reklámok sokszor köszönőviszonyban sincsenek egymással.
A címlapokon hibátlan emberek mosolyognak, kinézetük azonban professzionális szakembereknek köszönhető: retusált arcbőr, kifehérített fogak és digitálisan feljavított alak. A modern technika segítségével ma már ezeket a lépéseket szinte bárki meg tudja tenni, és meg is teszi.
Ráadásul a mediatizált világban újabb és újabb képeket posztolunk magunkról a közösségi oldalakon, így mi is részeseivé válunk a nagy „reklámközösségnek”.
Sármai Balázs médiadesigner az M1 Médiaklikk című műsorában elmondta: már otthon is tudunk olyan képet készíteni magunkról, amelyen úgy nézünk ki, mintha egy profi címlapfotón lennénk.
A tökéletes világ képének elültetése az emberek fejében a 20. század közepe táján indult. Ez a korszak volt a reklámmanipuláció bölcsője.
Az 50-es, 60-as évek amerikai reklámjaiban kezdődött a világ idealizálása, s a trend, hogy mindenből a legszebbet, a legjobbat mutassák meg, mintegy 40 évig tartott – tette hozzá Hídvégi Zoltán, az Umbrella ügyvezetője.
A reklámszakma mindent a lehető legtökéletesebbnek kíván bemutatni. Ez onnan ered, hogy az emberek mindig a szebbhez, a jobbhoz vonzódnak.
Számos társadalom-tudományos kísérlet támasztja ezt alá, a szebb embereket például jobban kedvelik akkor is, ha butaságot mondanak, hangsúlyozta Uhrin Viktor, az Umbrella kreatív vezetője.
Észre sem vesszük, és már utánozzuk is
A reklámok a vizuális tartalmak segítségével úgy manipulálják a nézőt, ahogyan azt a megrendelők érdekei megkövetelik – hangzott el a műsorban. Ezt sok esetben észre sem vesszük, csak akkor, amikor mi is úgy kezdünk el viselkedni, mint a reklám szereplői.
A reklámok nem csak attraktivitást, de gondolatokat, viselkedésmintákat is átadnak, amelyeket aztán igyekszünk utánozni.
Az elmúlt évtizedekben komoly tudomány épült arra, hogy egy terméket hogyan lehet idealizálni, hogyan lehet a pozitív oldalukat bemutatni, hiszen ezzel lehet felkelteni a fogyasztók érdeklődését.
A legtöbb reklámszakember szerint nem szabad olyat állítani egy termékről, ami nem igaz, mert a marketing mai álláspontja szerint az a fogyasztó a jó fogyasztó, aki többször vásárol. S minden fogyasztót egyszer lehet megtéveszteni, utána már egy másik terméket fog választani.
Ma már az őszintébb kommunikáció a trend
Az utóbbi években egy kicsit enyhült a tartalmak művisége. A trendek annyiban változtak, hogy egyre inkább teret hódított – az elmúlt 5-10 évben itthon is – az úgynevezett őszinte, vagy őszintébb kommunikáció.
A reklámokban az idealizált, hazug álomvilág helyett inkább a termékek előnyeit igyekeznek kidomborítani, magyarázta Hídvégi Zoltán. Ez a trend leginkább annak köszönhető, hogy a fogyasztók előtt is kinyílt a világ.
Az internetes oldalaknak és a közösségi portáloknak köszönhetően már rengeteg helyről lehet információt beszerezni egy-egy termékről.
A Facebook, illetve social media korában egyre inkább közelít egymáshoz ez a két világ, hiszen a márkák azonnali választ kaphatnak a valós fogyasztóktól, és rögtön kiderül, ha valami hamis.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az idealizált világ kihalóban van. Egy friss felmérés szerint a kamaszok több mint nyolcvan százaléka aggódik amiatt, hogy kövér, miközben erről szó sincs. Ennek az önképzavarnak lehet némi köze a tökéletesre formált címlaplányokhoz is, akik azonban csak a képeken hibátlanok.
