Hirmagazin
Image default
18+Média és szórakozásSzabadidőTudástár

A német hadifoglyok tragédiája Dániában – Aknák földjén (18+) ..

A II. világháború végén Európa minden országában ott maradtak a háború nyomai. Romok, éhezés, félelem, és persze a fegyverek: milliónyi akna, amelyek a harcok befejezése után is halálos veszélyt jelentettek. Dániában különösen drámai helyzet alakult ki, hiszen a német megszállók több mint 2 millió taposóaknát telepítettek a partvidékre, attól tartva, hogy a szövetségesek ott hajtanak végre partraszállást.

Amit Dániában a német hadifoglyokkal tettek, nem volt egyedülálló. A II. világháború végén és közvetlenül utána több országban is előfordultak kollektív büntetések, kényszermunkák és embertelen bánásmód a hadifoglyokkal vagy civilekkel szemben. Íme néhány történelmi példa:

Franciaország – német hadifoglyok a bányákban és földeken

A háború után Franciaország több százezer német hadifoglyot tartott vissza. Közülük sokakat szénbányákban, földeken és romeltakarításban dolgoztattak, gyakran rossz körülmények között, alultáplálva, orvosi ellátás nélkül. Bár hivatalosan a genfi egyezmények szerint kellett volna bánni velük, a bosszúvágy erősebb volt a jognál.

Szovjetunió – a GULÁG árnyékában

A Vörös Hadsereg által elfogott német és magyar hadifoglyok százezreit szállították a Szovjetunióba. Sokakat évekig tartó kényszermunkára vittek a GULÁG-táborokba, ahol bányákban, fakitermelésben, ipari építkezéseken dolgoztatták őket. Rengetegen meghaltak az embertelen körülmények, az éhezés és a hideg miatt.

Csehszlovákia – a német lakosság kollektív megbélyegzése

A háború után a cseh és szlovák területekről több millió német származású civilt űztek el, sokakat internálótáborokba zártak. A kitelepítések során számos erőszakos cselekmény történt: kivégzések, kínzások, kényszermunkák.

Lengyelország – a német hadifoglyok és civilek kényszermunkája

Lengyel területeken a háború végén a német hadifoglyokat és helyben maradt civileket gyakran kényszermunkára vitték, többek között romeltakarításra, mezőgazdasági munkára, vasútépítésre. Az embertelen körülmények sok áldozatot követeltek.

Magyarország – málenkij robot

A szovjetek által megszállt Magyarországon több tízezer férfit és nőt hurcoltak el „málenkij robotra” („kis munkára”), ami valójában évekre szóló kényszermunkát jelentett a Szovjetunióban. Ezeket az embereket gyakran hazugsággal vitték el („háromnapos munkára”), és csak kevesen tértek vissza.

Ezek a történelmi példák jól mutatják, hogy a háború utáni bosszú és a kollektív felelősség elve sok helyen embertelen döntéseket szült.

Nemcsak Dániában, hanem egész Európában ártatlan fiatalokat, civileket és hadifoglyokat tettek ki életveszélynek vagy kényszermunkának.

Történelmi háttér és további részletek Dániáról – a német hadifoglyok aknaszedése

A német hadifoglyok bevetése nem felelt meg a genfi egyezményeknek

A hadifoglyokat tilos lett volna életveszélyes munkára kényszeríteni, a taposóaknák felszedése pedig a legmagasabb kockázatú feladat volt.
A dán és brit katonai vezetés ennek ellenére úgy döntött, hogy:

  • Német hadifoglyok, köztük kiskorúak szedik fel az aknákat
  • Erőszakkal vagy megtévesztéssel kényszerítették őket
  • A hadifoglyok nagy részének semmilyen kiképzése nem volt

A brit katonai parancsnokság hivatalosan azt állította, hogy a foglyok „önként vállalták” a munkát, de későbbi vizsgálatok szerint:

Az „önkéntesség” kényszer hatása alatt történt, és sokan nem is értették, hogy milyen munkára viszik őket.

Aknák fajtái és a veszély mértéke

A dán partoknál található több mint 2,2 millió akna között volt:

  • Taposóaknák – gyalogság ellen
  • Repeszaknák – robbanás után több száz repeszt szétszóró
  • Nehéz harckocsiellenes aknák
  • „Sziklaugró” (jumping mine) típusok, amelyek felpattantak a levegőbe és ott robbantak

A német foglyoknak sokszor:

  • csupán egy vékony acélrúddal,
  • vagy puszta kézzel, homokban turkálva

kellett megtalálniuk és hatástalanítaniuk ezeket.

Ez brutálisan magas halálozási kockázatot jelentett.

A veszteségek: a hivatalos és a valós számok

A dán kormány sokáig nem hozta nyilvánosságra a pontos adatokat.

A mai kutatások szerint:

  • 2 000–2 500 német hadifoglyot vetettek be
  • Közülük körülbelül 150–300 halt meg
  • Több mint 500 megsebesült, sokan maradandó sérüléseket szenvedtek (kéz-, láb-, arc-, szemvesztés)

Ezek az adatok drámaiak, mert a foglyok több mint 20%-a szenvedett súlyos sérülést vagy halt meg.

Dán társadalmi hozzáállás: sokáig tabutéma volt

Dániában a háború után sajátos érzelmi helyzet alakult ki:

  • Egyesek szerint „a németek megérdemelték”
  • Mások szerint kegyetlenség történt ártatlan fiatalokkal

A dán társadalom évtizedekig hallgatott erről:

A téma először csak az 1990-es évektől kezdett felszínre kerülni. 2010 körül történészek újraértékelték a dokumentumokat, és kimondták: a dán–brit döntés sértette a hadifoglyok emberi jogait.

A valós történelmi háttér inspirálta a filmet Aknák földjén (Under sandet), de a film sem tudja teljes mélységében visszaadni a foglyok szenvedéseit.

Mi történt azokkal, akik túlélték?

A sérült foglyokat gyakran:

  • nem részesítették megfelelő orvosi ellátásban
  • sokukat hónapokig vagy évekig rokkantként kezelték
  • csak 1947-ben engedték haza őket tömegesen

A hazatérők közül sokan:

  • testi fogyatékossággal éltek,
  • súlyos poszttraumás stresszt szenvedtek,
  • és a német társadalom részéről sem kaptak együttérzést.

Őket otthon is gyakran úgy kezelték, mint a háború „veszteseit”, nem pedig áldozatait.

Dánia hivatalos bocsánatkérése

Dánia évtizedekig nem vállalta a felelősséget. Csak a 2000-es évek utáni kutatások világították meg a történelmi igazságot.

2012-ben a dán parlamentben először hangzott el: „ez történelmi és erkölcsi értelemben hibás döntés volt.”

Hivatalos állami bocsánatkérés azonban a mai napig nem történt.

Ki szedje fel az aknákat?

Amikor 1945 májusában véget ért a háború, a dán hatóságok és a britek egyértelmű döntést hoztak: az aknákat a németeknek kell eltakarítaniuk. A logika egyszerű volt: ők rakták le, ők is felelősek érte.

Ám nem veterán katonákat vezényeltek ki erre a pokoli feladatra, hanem több mint kétezer fiatal hadifoglyot, akik közül sokan 15–18 évesek voltak. A nácik a háború utolsó hónapjaiban már gyerekeket is a frontra küldtek, és ők estek fogságba Dániában.

Kegyetlen körülmények között

A fiatal német foglyokat a dán tengerpartokra vezényelték, ahol nap mint nap hason kellett kúszniuk a homokban, és puszta kézzel vagy kezdetleges eszközökkel kellett megtalálniuk és hatástalanítaniuk az aknákat.

  • Rosszul bántak velük.
  • Kevés élelmet kaptak.
  • Folyamatos megaláztatások érték őket.
  • És minden nap ott lebegett a halál árnyéka: egyetlen rossz mozdulat, és darabokra szakította őket a robbanás.

A becslések szerint a fiatal foglyok közül több százan meghaltak vagy súlyosan megsebesültek a kényszermunka során.

Miért nem engedték őket haza?

  • Bosszúvágy: a dán társadalom a megszállás után nem akart könyörületet mutatni.
  • Munkaerőhiány: a veszélyes munkát senki nem akarta vállalni a helyiek közül.
  • Kollektív bűnösség elve: abban az időben nem tettek különbséget egy tapasztalt katona és egy 16 éves újonc között – minden német „ellenség” volt.

A nagy különbség: háborús bűnperek és elfeledett fiatalok

A háború után a világ figyelme a nürnbergi perre és más háborús bűnperekre szegeződött. A szövetséges hatalmak igyekeztek felelősségre vonni a náci vezetőket és a katonai bűnösöket. Ezek a perek a történelembe vonultak, mindenki ismeri őket.

De közben ott voltak a fiatal hadifoglyok, akiket Dániában (és másutt is) életveszélyes kényszermunkára fogtak. Ők nem álltak a bíróság előtt vádlottként, de védelmet sem kaptak.

Miért nem állt ki értük senki?

  • Kollektív felelősség: a közvélemény szemében minden német katona felelős volt a háborúért, még ha tinédzser is volt. Senki sem akart különbséget tenni.
  • Politikai légkör: a háború után a bosszú és a megtorlás sokkal erősebb volt, mint a jogi vagy humanitárius szempontok.
  • Nincs nemzetközi nyomás: a nemzetközi közösség a nagy perekkel és a háború újjáépítésével volt elfoglalva. Az, hogy fiatal foglyokat kényszermunkára küldtek, alig kapott figyelmet.
  • Elhallgatás: Dániában és más országokban sem verték nagydobra, mi történik ezekkel a fiúkkal. A társadalom inkább úgy érezte, „jogos”, hogy a németek takarítják el a saját aknáikat.

A történelem árnyékában

Ezekért a fiatal katonákért nem állt ki senki. Nem volt per, nem volt nemzetközi vizsgálat, nem volt rehabilitáció. A legtöbben névtelen áldozatok maradtak, akiket elnyelt a homok és a csend.

Csak évtizedekkel később, dokumentumfilmek, kutatások és művészeti alkotások (köztük az Az aknák földjén című film) hozták felszínre az ő sorsukat. A történelem tehát szinte teljesen elfelejtette őket – míg a háborús bűnösök pereit minden történelemkönyv részletesen tárgyalja.

Ez a párhuzam erősíti a drámai kontrasztot: a náci vezetők felett ítéletet mondtak, de a fiatal hadifoglyokért, akiknek semmi közük nem volt a döntéshozatalhoz, senki sem emelt szót.

Történelmi tanulság

A történet máig vitatott. Egyesek szerint jogos volt, hogy a németek szedték fel a saját aknáikat, mások szerint viszont a fiatal hadifoglyok ilyen mértékű kényszermunkára fogása háborús bűnnek tekinthető.

Akárhogy is, a partokon kúszó, éhező fiatalok sorsa örök mementó arra, hogy a háború sosem ér véget egyik napról a másikra: a béke is járhat áldozatokkal, különösen az ártatlanok között.

Nem sztárgázsik, hanem emberi dráma – így készült Az aknák földjén

Az „Az aknák földjén” (Under Sandet, 2015) című dán–német koprodukció nem hollywoodi költségvetéssel és világsztárokkal készült, mégis óriási nemzetközi figyelmet keltett. A film erejét nem a színészek hírneve, hanem a történet drámája és a színészi játék hitelessége adta.

Ki állt a középpontban?

  • Roland Møller alakította Carl Rasmussen őrmestert. A dán színész korábban inkább mellékszerepekben tűnt fel, ám ez a film meghozta számára a nemzetközi áttörést. Nyers erejével és belső vívódásával emlékezetessé tette a karaktert.
  • A fiatal német katonák közül a legismertebb Louis Hofmann lett, aki később a Netflix Dark című sorozatával futott be világsztárrá. A film idején még pályakezdő színész volt, de alakítása már akkor kiemelkedett.

Mennyiért dolgoztak?

A film költségvetése mindössze 5 millió euró körül mozgott, így a gázsik messze elmaradtak a hollywoodi szinttől.

  • Roland Møller főszerepéért iparági becslések szerint 30–50 ezer eurót kereshetett.
  • Louis Hofmann, fiatal színészként, körülbelül 10–20 ezer euró körüli összeget kaphatott.

A film igazi értéke

Az Az aknák földjén sikere bizonyítja, hogy egy történelmi dráma esetében nem a sztárgázsi vagy a fényűző költségvetés számít, hanem az emberi történet, a rendezői vízió és a színészi hitelesség. Éppen ettől vált a film Oscar-jelölté, és ettől vált máig hatásos emlékeztetővé a háború embertelenségére.

Az aknák földjén – a film, ahol a csend a legerősebb zene

Kevés film meri megtenni, hogy lemond a zenéről. Az Az aknák földjén pontosan ezért különleges. A rendező nem akarta, hogy dallamok vagy érzelmes zenei aláfestések vezessék a nézőt. Ehelyett a hangok – a szél, a homok, a fém és a robbanás – váltak a film „zenéjévé”.

Ez a döntés sokkolóan hatásos: a néző úgy érzi, mintha ott feküdne a homokban a fiatal katonák mellett, és minden másodpercben ugyanazt a halálos feszültséget élné át.

A csend tehát nem hiány, hanem a film legerősebb eszköze. És talán éppen ezért marad meg annyira az emberben ez a háborús dráma.

Miért nincs zene?

A rendező, Martin Zandvliet tudatos döntést hozott: a filmben nincs háttérzene, ami „megmondaná”, mit kell éreznie a nézőnek. Ehelyett a csend, a feszültség és a természet hangjai dominálnak:

  • a tenger morajlása,
  • a szél süvítése,
  • a homokba nyomódó léptek,
  • a fém csattanása az aknán,
  • és a robbanások félelmetes zaja.

Ez a minimalista hangkezelés még nyomasztóbbá teszi a filmet, mert a néző pontosan azt érzi, amit a katonák: nincs menekvés, csak a feszültség és a várakozás.

Van-e mégis zenei elem?

  • Egy-két helyen nagyon visszafogott, szinte észrevétlen ambient-szerű hanghatások hallhatók, de ezek inkább hangulatfokozók, mint valódi zenei tételek.
  • Klasszikus értelemben vett filmzene, dallam, főtéma – nincs.

Mit ér el ezzel a film?

A zene hiánya paradox módon erősebbé teszi a történetet: a néző nem kap kapaszkodót, nem oldja a feszültséget semmi, így minden robbanás, minden kétségbeesett pillantás még elementárisabban hat.

A film végén valóban azt látjuk, hogy a túlélő fiatalok gyalog indulnak el hazafelé. Ez szimbolikus, de történelmileg is van alapja.

Mi volt a valóságban?

  • A háború után a német hadifoglyok hazaszállítása nagyon lassan és kaotikusan zajlott. Nem volt elegendő szállítóeszköz (vasút, teherautó), a háború utáni Európában a közlekedési infrastruktúra romokban hevert.
  • Sok esetben több száz kilométert kellett gyalog megtenniük a fogolytáboroktól vagy kényszermunka-helyszínektől a gyűjtőpontokig, ahonnan később vonattal vagy teherautóval vitték tovább őket.
  • Dániából is több német hadifoglyot Szilézián vagy Észak-Németországon át szállítottak vissza, de a kiindulási szakasz gyakran gyalogmenet volt.

A film üzenete

Az Az aknák földjén végén látott gyalogmenet nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fiúknak egész Dániától Németországig gyalog kellett menniük. Inkább azt szimbolizálja, hogy a hazatérés útja hosszú, bizonytalan és embert próbáló volt. Sokan valóban hetekig gyalogoltak, amíg elérték azt a vasútvonalat vagy logisztikai központot, ahonnan továbbszállították őket.

Összességében

A film fináléja tehát valós élményeket sűrít össze: a túlélő fiatalok hazafelé indultak, de útjuk sokszor éhezéssel, kimerültséggel és bizonytalansággal telt. Nem volt szervezett hazaküldés, és nagyon sokan egyszerűen eltűntek és soha nem értek haza..

Jogtiszta filmnézési lehetőségek – Támogasd a filmkészítőket!

A Hirmagazin.eu elkötelezett a jogtisztaság és a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett. A filmek megtekintése, letöltése vagy vásárlása kizárólag legális, hivatalos streaming- és digitális szolgáltatókon keresztül javasolt.

A filmek a következő jogszerű platformokon érhetők el Magyarországon (előfizetéssel, bérléssel vagy digitális vásárlással):

  • Netflix – havi előfizetés, saját gyártású és licencelt filmek
  • HBO Max – filmek, sorozatok és dokumentumfilmek
  • Disney+ – klasszikus és új Disney-, Marvel-, Star Wars- és Pixar-tartalmak
  • Amazon Prime Video – bérlés, vásárlás és előfizetéses tartalmak
  • Apple TV / iTunes – filmek digitális megvásárlása és bérlése
  • Google Play / YouTube Movies – filmek online bérlése és megvásárlása
  • SkyShowtime – új és klasszikus mozifilmek, sorozatok
  • JustWatch.hu – keresőfelület, ahol megtalálható, melyik platformon érhető el egy adott film jogtisztán

Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted igazságos volt, hogy a német hadifoglyok, köztük gyerekek végezték az aknamentesítést, vagy inkább háborús bűnnek kell tekinteni ezt a döntést?

Hirmagazin.eu

Kapcsolódó hírek