A mostanihoz hasonló hőstresszes időszakok során kimutathatóan megnő a többlethalálozások száma – írja a Másfélfok blog. A szakemberek tanulmányukban arra intenek: ha nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a század végéig tízszeres növekedésre kell számítanunk. Az Alföld és Budapest lakói különösen veszélyben vannak.
Az ember hőérzete 26 fok alatt kellemes, 26–32 között közepes hőstresszről, 32–38 fok között pedig nagy hőstresszről beszélhetünk. A 46 fok feletti tartomány már életveszélyes, 2007-ben ezt már Magyarországon is majdnem sikerült elérni – mondta az InfoRádióban Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
Többlethalálozásban is kimutatható a hőstressz hatása: 2012-ben és 2015-ben, amikor a legtöbb hőségriadót átéltük, 30, illetve 17 százalékos többlethalálozás volt azokon a napokon
– említette példaként.
A hőstresszes napok száma nagy terhet jelent az egészségügyi ellátórendszernek, de komoly gazdasági hatásai is vannak. A mezőgazdasági termelést is csökkenti, hiszen ilyenkor az állatok kevesebbet esznek, és jobban kitettek a hőstressznek. Emellett klímamigrációt is okoz a hőstressz, hiszen lesznek a Földnek olyan területei, ahol a felmelegedés miatt alkalmatlanná válik az élet, ezért aztán muszáj onnan elköltözni.
Szabó Péter szerint jelenleg évente 2-3 hőstresszes nap fordul elő, ha viszont a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, a század végére átlagosan tízszeres növekedésre kell felkészülni, a Délkelet-Alföldön akár 45 fok is lehet.
Vizsgálták Szegedet is: jelenleg májusban és szeptemberben a napok kétharmadában (60-70 százalék) kellemes (stresszmentes) az idő, míg júliusban és augusztusban a napok legalább harmadában legalább nagy hőstressz sújtja az ott lakókat. A pesszimista forgatókönyvek alapján ez a század végére jelentősen meg fog változni, vagyis
a nyári hónapokban gyakorlatilag meg fog szűnni a kellemes időjárás, és a napok harmadán (30-35 százalék) extrém hőstressznek lesz kitéve a város.
Emiatt elképzelhető, hogy a hidegebb Északi-középhegységbe fognak egyesek költözni – jegyezte meg a szakértő.
Az éghajlatkutató szerint elsősorban a kibocsátás csökkentésére kellene fókuszálni, érdemes lenne elgondolkodni egy hőstressz alapú hőségriadó bevezetésén is, de nagy gondot kellene fordítani az épületek megfelelő szigetelésére, valamint a kék-zöld infrastruktúra, vagyis a városi zöld és vízfelületek növelésére is.
További részeltek a masfelfok.hu-n olvashatók.
