Szakértők szerint ha megindulna a Magyarországgal szembeni eljárás, azzal nem a kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt, hanem a magyar embereket büntetnék.
Az európai uniós támogatások és a szavazati jog megvonása esetén a magyar emberek és választópolgárok érdekeit nehezen lehetne megvédeni. Kedden vitáznak, szerdán szavaznak a Sargentini-jelentésről.
A merev, szigorú tények azt mondatják, hogy 376 képviselő egyirányú igen szavazata kell ahhoz, hogy elfogadják a jelentést – jelentette ki ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Az Európai Parlament (EP) kedden vitázik, majd szerdán szavaz a Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről, amelyet a testület illetékes bizottságában korábban nagy többséggel elfogadtak.
Az alkotmányjogász a latolgatáshoz annyit fűzött hozzá, nyilvánvalóan kellőképpen érzékenyítettek az európai uniós magországok, beleértve egyes politikusokat is, függetlenül attól, hogy mely párthoz tartoznak, általánosságban félnek a változástól.
Kalodába zárt valóság
Lomnici Zoltán szándékosan nem használja a populista, radikális és bevándorlásellenes jelzőket azokra az erőkre, amelyek most a visegrádi négyeknél, Olaszországban vagy Ausztriában hatalmon vannak, mert ők – a szakértő szerint – a változást képviselik, és minden egyes címke valójában kalodába zárja a valóságot.
Jóval többről van szó annál, hogy bevándorlásellenességről, populizmusról vagy radikalizmusról beszélhetnénk. Egyszerűen egy újfajta politikáról van szó, illetve olyan politikusokról, akik realitásvezérelt politikát folytatnak, felismerik a jogos társadalmi választói igényt, és erre reagálnak kormányzati döntésekkel – fejtette ki a szakértő.
Hozzátette: vannak olyan delegált európai parlamenti (EP-) képviselők, akik eleve félnek attól, hogy bármilyen módon támogassák az említett pártokat. Ehhez hozzájárul még az, hogy különböző lobbi csoportok, mint például a Nyílt Társadalom Alapítvány is fenntartásokkal viseltetnek több párt, vagy éppen a magyar kormány tekintetében.
Ordas hazugság, hogy a kormányt büntetnék?
A legnagyobb „probléma” egyébként az, hogy amennyiben büntetnek, és elindul Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás többlépcsős folyamata, akkor azzal nem a kormányzatot vagy a magyar miniszterelnököt büntetik, hanem a magyar embereket – fejtette ki Lomnici Zoltán.
Elmondta: a szavazati jog és az uniós támogatási források megszüntetése nem a kormányzatot érinti. „Ordas hazugság és valótlanság az, amit egyes ellenzéki pártok állítanak. Bizony itt a magyar emberek bőrére megy a vásár, és az elsődleges vesztesek a magyar emberek lehetnek” – vélekedett Lomnici Zoltán.
Az Európai Néppárt (EPP) pártcsalád része a magyar kormányzó párt is, azonban úgy tűnik, törésvonalak alakultak ki párton belül, egyesek arra várnak, hogy az EP-szavazás után kizárják soraikból a Fideszt – hangzott el a felvetés a műsorban.
Halványuló európai bal és jobboldal?
Kovács István, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint jelenleg már nem a politikai bal és jobboldal határozza meg az európai politikát, hanem sokkal inkább az, hogy a globalizációhoz és annak különböző ágenseihez, mint például a migrációhoz, miként viszonyul egy politikai erő.
Ezért van az, hogy bár a V4-ek között nincs két kormányfő, aki ugyanabban a pártcsaládban foglalna helyet, mégis teljes az egyetértés, nemcsak migráció, de számos más politikai területen is. Ezzel szemben a Néppárt nem ilyen logika mentén szerveződik – fejtette ki Kovács István.
Hét perc alatt is lehet sorsfordító eszmefuttatást megosztani
A kedden délután 3 órakor kezdődő strasbourgi vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra az ülés elején. Lomnici Zoltán ennek kapcsán kifejtette: több orgánum is megírta, hogy Orbán Viktor 1989-ben, a Hősök terén is csupán hét percet kapott a felszólalásra, tehát lehet világmegváltó beszédet, sorsfordító eszmefuttatást megosztani a hallgatósággal.
Ugyanakkor ha az EP-n belüli erőviszonyokat nézzük, hogy mennyi idő alatt készült el a jelentés, mik a források, elmondhatjuk, hogy a „hallgattassék meg a másik fél is” római jogi elve alapvetően sérül ebben az eljárásban – jelentette ki Lomnici Zoltán.
