A magyar Országgyűlés Lengyelország mellett kiálló határozata a lengyel-magyar barátság legjobb hagyományát folytatja, biztosítja a két ország stratégiai együttműködését – szögezte le Marek Kuchcinski, a szejm elnöke abban a köszönőlevélben, amelyet szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett.
A lengyel házelnök a Twitter közösségi honlapján közölte a levél másolatát, megköszönve, hogy a magyar képviselőház előző nap elfogadta a Lengyelországgal szolidaritást vállaló határozatot, amely felszólította a magyar kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.
Kuchcinski megírta: „a legnagyobb örömmel és méltóságérzettel” értesült a dokumentum elfogadásáról, amiért köszönetet mond a határozat kezdeményezőinek, az Országgyűlés összes képviselőjének, valamint személyesen Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A lengyel házelnök azon parlamenti dokumentumok közé sorolja a keddi határozatot, amelyek „hosszútávú történelmi következményekkel járnak”. Meggyőződésének ad hangot, hogy a magyar képviselőház döntése a lengyel-magyar barátság legjobb hagyományát folytatja, és az eljövendő nemzedékekre nézve is „megalapozza a két ország közötti stratégiai együttműködést”.
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/02/DBZOL20180220006.jpg)
Az Országgyűlés döntése nemcsak Lengyelországot védi, hanem „azon alapértékeket is, amelyek irányadóak kell, hogy legyenek az állampolgáraik sorsáról függetlenül döntő, szuverén országok közösségeként felfogott Európai Unióban” – hangsúlyozta Marek Kuchcinski.
Az Európai Bizottság tavaly december 20-án bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, többek között a folyamatban lévő igazságügyi reform miatt.
A 7. cikk alkalmazása többlépcsős folyamat, amely végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait, akár Varsó szavazati jogát is, ami gyakorlatilag kizárást jelent a tanács döntéshozatalából. A folyamatban a konkrét szankciókról szóló végső döntéshez minősített többség kell ugyan, ám ezt megelőzően annak megállapításához, hogy valóban „súlyosan és tartósan” sérülnek az uniós alapértékek, teljesen egyhangú állásfoglalásra van szükség a tagállamok között, vagyis minden tagállamnak vétójoga van. A 7. cikket még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.
Forrás: MTI