A magyar Országgyűlés Lengyelország mellett kiálló határozata a lengyel-magyar barátság legjobb hagyományát folytatja, biztosítja a két ország stratégiai együttműködését – szögezte le Marek Kuchcinski, a szejm elnöke abban a köszönőlevélben, amelyet szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett.
A lengyel házelnök a Twitter közösségi honlapján közölte a levél másolatát, megköszönve, hogy a magyar képviselőház előző nap elfogadta a Lengyelországgal szolidaritást vállaló határozatot, amely felszólította a magyar kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az unió 7. cikke szerinti eljárás során.
Kuchcinski megírta: „a legnagyobb örömmel és méltóságérzettel” értesült a dokumentum elfogadásáról, amiért köszönetet mond a határozat kezdeményezőinek, az Országgyűlés összes képviselőjének, valamint személyesen Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A lengyel házelnök azon parlamenti dokumentumok közé sorolja a keddi határozatot, amelyek „hosszútávú történelmi következményekkel járnak”. Meggyőződésének ad hangot, hogy a magyar képviselőház döntése a lengyel-magyar barátság legjobb hagyományát folytatja, és az eljövendő nemzedékekre nézve is „megalapozza a két ország közötti stratégiai együttműködést”.
Az Országgyűlés döntése nemcsak Lengyelországot védi, hanem „azon alapértékeket is, amelyek irányadóak kell, hogy legyenek az állampolgáraik sorsáról függetlenül döntő, szuverén országok közösségeként felfogott Európai Unióban” – hangsúlyozta Marek Kuchcinski.
Az Európai Bizottság tavaly december 20-án bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, többek között a folyamatban lévő igazságügyi reform miatt.
A 7. cikk alkalmazása többlépcsős folyamat, amely végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait, akár Varsó szavazati jogát is, ami gyakorlatilag kizárást jelent a tanács döntéshozatalából. A folyamatban a konkrét szankciókról szóló végső döntéshez minősített többség kell ugyan, ám ezt megelőzően annak megállapításához, hogy valóban „súlyosan és tartósan” sérülnek az uniós alapértékek, teljesen egyhangú állásfoglalásra van szükség a tagállamok között, vagyis minden tagállamnak vétójoga van. A 7. cikket még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.
Forrás: MTI
