Birgit Kelle német publicista a keresztek kihelyezésére vonatkozó bajor döntést nem a kereszténység megerősítésére tett szándékként, hanem az iszlám térnyerésére adott ellenreakcióként értelmezi.

Welt szerzője a véleménycikkében kiemeli, hogy a változatosság kedvéért Bajorországban nemsokára felkerülnek a keresztek, nem pedig le, ahogyan az általában lenni szokott. A várakozásoknak megfelelően azonban nagy emiatt a hőbörgés.

Mióta Markus Söder miniszterelnök bajor kormánya meghozta a határozatot, hogy június elsejétől minden állami hivatalban egy »jól látható« helyre ki kell helyezni a keresztet a keresztény emberkép és hitvallás jeleként, sokan lázasan az állam semlegességére igyekeznek figyelmeztetni”

– teszi hozzá.

Markus Söder. Fotó: AFP

Kelle ennek kapcsán felidézi a liberális Christian Lindner szavait is, akit mindez egyenesen a török elnökre, Erdoganra emlékeztet. A német publicista szerint azonban az alaptörvényt az Isten előtti felelősség tudatában írták meg a nép számára – ami mai napig olvasható az előszóban –, így

világos, hogy társadalmunk alapjától nem vonatkoztatható el egy, az embernél nagyobb hatalom hite.”

A szerző úgy véli, hogy a hívő keresztények most felkiálthatnának, hogy „hurrá, visszatért a vallásunk”, azonban azok az események, melyek a kereszt kihelyezéséhez vezettek, inkább szomorúak, vagyis jobban mondva aggasztóak. Hiszen a keresztek felhelyezése valójában nem a keresztény hit németországi megerősítését szolgálja, hanem sokkal inkább egy ellenreakció az iszlám térnyerésére és válasz arra a végtelen vitára, hogy akkor most az iszlám Németországhoz tartozik-e, és ha igen, akkor jó-e ez – írja Birgit Kelle.

Összevert zsidók; megtámadott melegek; zsidógyűlölők, akik zenei díjakat kapnak; lányok, akikre fejkendőt kényszerítenek, és akiket nőként az alapvető jogaiktól távol tartanak. Gyilkosságok és merényletek az iszlám nevében, és aztán a muszlimok sértett humortalansága, mikor a prófétájukat nevetségessé teszik, párosítva azzal a hajlammal, hogy az egészet nonverbálisan és – újabban – különböző méretű késekkel intézik el.

Bajorországban tehát nem a hit figyelhető meg, hanem a riadókészültség és az az akarat, hogy biztosítsák a kereszténység helyét a vezető kultúrában – tekintettel arra, hogy az alkotmány azon vívmányait, amelyek a keresztényi emberképen alapulnak, a megsemmisülés fenyegeti”

– olvasható a Welt oldalán megjelent publicisztikában.

Birgit Kelle szerint mára a német identitás részévé vált, hogy „fülünket-farkunkat behúzzuk” akkor, ha a saját vallásunk és a saját értékrendünk melletti hitvallás kerül szóba.

Nemcsak fociban vagyunk világbajnokok, hanem abban is, ha bocsánatot kell kérni a saját létezésünkért, a saját vallásunkért és a saját véleményünkért”

– írja a publicista, aki azt is hozzáteszi, hogy katolikusként már odáig jutottak, hogy a német egyházi vezetőket nevetségessé teszik, a világban zajló keresztényüldözést pedig szemérmesen a szőnyeg alá söprik.

Kereszt nélkül | Heinrich Bedford-Strohm és Reinhard Marx. Fotó: AFP

Minderre ékes példa a Bedford-Strohm és Marx evangélikus-katolikus püspökduó, akik magukra hagyták híveiket, amikor – tekintettel a muszlim vendéglátókra – a 2016-os szentföldi látogatásukkor a Sziklamecsetnél megelőző szándékkal levették keresztjeiket.

Ezeknél az alávetettséget sugalló gesztusoknál semmi nem bizonyítja jobban, hogy Európa problémája nem a folyamatos iszlamizálódásból fakad, hanem sokkal inkább a terjedő kereszténységtelenítésből, és azokból az egyházi személyekből, akik ugyan szükségét érzik mindenbe belekotyogni, de a saját vallásuk megvédésekor mélyen hallgatnak”

– írja Kelle.

A szerző szerint nemrég már a vezető kultúrával (Leitkultur) kapcsolatos vitában is egyértelműen megmutatkozott, hogy könnyebb a németeket olyan ügyben egyesíteni, amelyet elutasítanak, mint olyanban, amiért készek lennének kiállni.

Fotó: AFP

Birgit Kelle úgy véli, hogy mindebben az egyházaknak is komoly felelősségük van. Látható például, hogy az evangélikusok politikailag lassan, de biztosan rózsaszín genderködben foszlanak szét, míg a katolikus oldalon kötelezve érzik magukat, hogy az eltévelyedetteket píszí módon templomba rángassák, vagy éppen a villanyt is lekapcsolják, ha a rosszak ott haladnak el.

Az egyháznak már régóta mindenről van véleménye, és még a hagyományosan az egyháztól távol állók is állandóan ránk erőszakolták az utóbbi két év menekültvitáiban a félig nyers vagy épp kávézaccból kiolvasott hittudományukat, azaz hogy milyen magatartása és felfogása legyen egy kereszténynek, mivel minden más nem keresztényi”

– foglalja össze kritikáját a Welt publicistája, aki szerint több keresztényre lenne szüksége a politikának, olyanokra, mint Markus Söder, aki példát mutat a kereszt kihelyezésével.

Ez alatt a kereszt alatt minden muszlim, ateista és más hitű ember biztonságban érezheti magát”

– szögezi le Kelle a liberálisok aggodalmai kapcsán.

Forrás: 888.hu

Kép: hirolvaso