A társasjátékok megvalósulásának számtalan fázisa van az alapötlettől a forgalmazásig. Van, amikor – mint a Borbon-történet esetében – egy gyermekkönyv adja az ihletet, van, amikor a kiadó egy szakmai elképzeléshez keres tartalmat, például úgy dönt, hogy kooperatív játékot kíván készíteni 3-4 éveseknek.
„Komoly felelőssége van ebben játékfejlesztőinknek, akik a munka oroszlánrészét végzik” – húzza alá Kellermayer Sándor. A társasjátékoknak ugyanis nemcsak pedagógiai-pszichológiai, hanem matematikai hátterük is van. A legegyszerűbb kockadobálós, lépegetős, „ha erre a mezőre lépsz, háromszor kimaradsz” típusú társasok esetében is ki kell számolni a valószínűségeket, és szükség esetén korrigálni kell az eredeti koncepciót, hogy a nyerési esélyek kiegyensúlyozottak legyenek.
A kiadó nagyon komolyan veszi felelősségét a gyermekek nevelésében. Óvodai konferenciákra járnak, a fejlesztés fázisába gyakran bevonnak gyakorló óvodapedagógusokat, kisgyermekes szülőket, gyermekpszichológusokat. „Sok fontos, érdemleges észrevételt kapunk, és ezek folyamatosan beépülnek a játékainkba”.
A következő fazes az illusztrációk elkészítése, a társasjáték képi világának kialakítása. „A legfontosabb, hogy a stílust szigorúan végig kell vinni az egész játékon, színekben, árnyékolásban, a rajzolás egységességében” – mondja munkájáról Kőszeghy Csilla grafikus, a Keller & Mayer társasjátékok egyik állandó illusztrátora. A rajzoló „megrendelésre” dolgozik, adott stílusban készíti el a nyomdai előkészítésre alkalmas grafikai anyagot. „Sándor egyszer azzal keresett meg, hogy az általam illusztrált Bumburi című könyvben látott egy narancssárga kutyust, aki végiggurult a bevásárlóközponton. Majd arra kért, hogy ezt a stílust alkalmazzam egy általuk kidolgozott játékra – meséli Csilla erről.
A társasjátékok végső megjelenésében nagy szerepet kapnak maguk a gyerekek is, akik ízlésvilága meglepően hasonló, ám korosztályonként változik. „Egyszer teszteltem egy bogár rajzát gyerekeken, hogy nekik melyik tetszik jobban, és a két évesek mind ugyanazt választották a tizenkettőből. A nagyobbak viszont egy másik változatot kedveltek, de a második helyen náluk is a kétévesek által választott bogár szerepelt” – meséli az illusztrátor.
A társasjátékok a végső simításokat a tesztelések során kapják meg. A tesztelők minden apró részletre figyelve próbálják ki a szabályokat, vetik alá komoly megterhelésnek a figurákat, kockákat, táblákat, dobozokat. A teszt végén még kiderülhet, hogy néhány alapanyagot vagy gyártási módszert rosszul választottak meg, vagy hogy egy szabály túl hosszúvá vagy bonyolulttá teszi a játékot.
A végső döntést egy-egy játékról persze a gyerekek mondják ki. A legkomolyabb próbának a Keller & Mayer játékai az óvodákban vannak kitéve, ahol sokszor éveken át naponta nyűvik őket. „Számunkra ezért éppen az a legfontosabb visszajelzés, amit a gyerekintézményektől, maguktól az óvónőktől, vezetőktől kapunk. És mivel ez túlnyomó részt pozitív, örömmel megyünk tovább ezen az úton” – foglalja keretbe stratégiájukat Kellermayer Sándor.
Forrás: delina
