A jövőben nem Magyarország döntené el, kit enged be?

forrás: Kossuth Rádió

Ez egyelőre egy kiszivárogtatás, de valószínűleg a mai napon valós lesz – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című adásában Baraczka Eszter brüsszeli tudósító.

Ma összeül a Biztosi Kollégium, ahogy minden szerdán, és biztosan tudjuk – hangsúlyozta a tudósító -, hogy három javaslatot el fog fogadni a bizottság migráció, és ide kapcsolódóan a terrorizmus témakörében.

Az egyik egy bizottsági közlemény lesz az egységes európai migrációs politikáról. A közlemény valójában jelenleg egyfajta vízió arról, hogyan képzelik el a jövőben az európai migrációs politikát, tehát nem jogszabályi javaslat még, hanem annál valamivel lazább.

Ebben szó lesz például a menekültek elosztásának továbbfejlesztett módszeréről, azaz a kvótarendszerről – magyarázta Baraczka Eszter. Erre sem konkrét javaslatot fognak majd tenni, hanem az elképzeléseiket vázolják majd. Továbbá arról is szó lesz benne, hogy a legális bevándorlás hogyan történhetne meg az elképzelések szerint.

Szó lesz a dublini rendszer reformjáról is a mai napon. Valamint elfogadnak még egy közleményt arról, hogyan lehetne a rendelkezésre álló információs rendszerekkel javítani a külső határok védelmét és egyben a belső biztonságot. Ez már átvezet a terrorizmus témakörébe. Ez már egy jogszabályi javaslat, sokkal konkrétabb elképzelés arról, hogy az exit-entry-rendszert, hogyan lehetne létrehozni, hogyan lehetne nagyon hatékony és szigorú ellenőrzéseket végrehajtani a külső határokon ki- és belépéskor. Ha hinni lehet a kiszivárgott híreknek, akkor nem csak a külső országok állampolgáraira vonatkozna a jogszabály, hanem valamennyi uniós állampolgárra.

Ami a hatáskör átruházást illeti, a kiszivárgott dokumentum alapján, a migrációs kérelmek elbírálást az Európai Bizottság szívesen kivenné a tagállamok kezéből, és ezt egy uniós ügynökségre bízná. A folyamatokat jól ismerő diplomaták szerint azonban messze vagyunk még attól, hogy tudjuk, mi lehet ezekből az elképzelésekből, így még ezekről különösebben beszélgetni sem érdemes.

Délben, kora délután több részlet áll majd rendelkezésre.

Kiszelly Zoltán politikai elemző szerint az, ami nekünk magyaroknak, lengyeleknek és a nyugat-európai állampolgárok többségének fő szempont, hogy a külső határokat megvédjék, az a brüsszeli és berlini eliteknek a nulladik szakasz.

Mi itt szívesen abbahagynánk az uniós politikát, ha megvédjük a határokat, de a nyugati gazdasági és politikai elitek eggyel továbblépnek. Azt mondják, hogy természetesen meg kell védeni a határokat, nem érkezhet ismét az EU-ba  másfél millió ember ellenőrizetlenül, de ezek a javaslatok, amikkel most találkozunk, továbbmennek a határvédelmen, és azt mutatják, hogy milyen módon lehet ellenőrzötten, szabályozottan az unióba embereket nagy számban beengedni. Az nem változott semmit, hogy az európai lakosság csökken, és a hiányszakmákban minőségi munkaerő hiány van.

A nyugat-európai emberek azt látják, hogy a média és a politikusok folyamatosan menekültekről beszélnek, ugyanakkor ha összerakjuk az egész képet, akkor azt látjuk például Németországban, hogy ott már integrációról beszélnek – magyarázza Kiszelly Zoltán.

Egy menekült, amíg háború van, jön, menedéket kap, és amint megszűnik az üldöztetésének az oka, jó esetben hazamegy. Németországban azonban már integrációs és bevándorlási törvényeket javasolnak és fogadnak el, arról beszélnek, hogyan tanulhatnak meg németül vagy hogyan tudják a szakmunkásképzésbe beállítani őket. De ez már nem a menekültekre vonatkozó eljárás, hanem a bevándorlókra.

Azokra az emberekre, akikre szakmunkásként tekintenek hiszen az európai fiatalok annyi pénzért nem hajlandóak elégséges számban szakmunkásnak állni. A spanyol és a görög fiatalok sem mennek 1500-1600 euróért munkásnak Németországba. Ilyen szempontból valóban szükség van az Európán kívüli munkaerőre.

Németországban demográfiai probléma alakult ki, nagyon kevés gyerek született az elmúlt 20-30 évben, és most megy nyugdíjba az a derékhadnyi, 55-60 év közötti dolgozó – szakmunkások, orvosok, mérnökök -, akik nem tudják kinek átadni a tudásukat. Most kellenének azok a fiatalok, akik átveszik a munkát, mivel évi félmillió ember megy nyugdíjba évente. Egyes számítások szerint 2050-ig 5 millió munkahelyet lehet robotizálni, de ha ezt a számot le is vonjuk a munkaerőigényből, akkor is százezres nagyságrendben van szükség Németországban és Európában szakmunkásokra.

Ezek a bevándorlási javaslatok pont azzal foglalkoznak, hogyan lehetne beengedni olyan embereket, akiket Németországban szívesen látnak. Például szíreket és irakiakat, hiszen ők a pakisztániakhoz, afgánokhoz vagy fekete afrikaiakhoz képest magasabb átlagos képzettséggel rendelkeznek, és a nyugat-európai gazdaságnak az a fő szempontja, hogy milyen költséggel lehet valakit hasznos szakmunkássá képezni. Egy iraki vagy egy szír középosztálybeli jó esetben rendelkezik valamilyen képzettséggel és beszél angolul, tehát kisebb költséggel lehet átképezni a hiányszakmákra – mondta a politikai elemző.

A kiszivárgott dokumentumban is látható ez a német munkaerőpiaci logika. Kelet-Közép-Európában, Lengyelországban pár száz ember kap évente menekültstátuszt, míg Nyugat-Európában, Németországban tízezer, százezer számban kapnak. Ha uniós szintre kerülne a menekültstátuszok elbírálása, akkor Magyarországon is a mostani néhány száz helyett akár több ezer vagy tízezer ember kaphatna menekültstátuszt, és a kvótánál tartanánk ugyanígy.