A római helyreállítási konferencián újabb milliárdos támogatásokat és befektetési ígéreteket kapott Ukrajna az Európai Unió vezető politikusaitól és tagállamaitól. A cél – legalábbis hivatalosan – Ukrajna újjáépítése és gazdasági talpra állítása. Azonban a helyszínen elhangzott lelkes nyilatkozatok és Ursula von der Leyen elnök asszony támogatási vállalásai súlyos kérdéseket vetnek fel.
Mert miközben Európa szinte feltételek nélkül nyújt kezet a háborúban álló Ukrajnának, figyelmen kívül hagyja azokat az aggasztó politikai és emberi jogi folyamatokat, amelyek már jóval az orosz agresszió előtt is jelen voltak az országban – és amelyek mára csak súlyosbodtak.
Jogbizonytalanság, korrupció, elnyomás
Bár nyugati befektetők és nemzetközi szervezetek is megfogalmazták, hogy a háborús helyzet, a burjánzó korrupció és az ukrán jogrend kiszámíthatatlansága gátolja a tényleges tőkebeáramlást, az Európai Unió vezetése ezekkel a problémákkal láthatóan egyre kevésbé kíván érdemben foglalkozni.
Az ukrán kormány továbbra is számos ponton sérti az európai értékeket. A kisebbségi jogok szinte teljes felszámolása, az oktatási nyelvhasználat drasztikus korlátozása, és a kárpátaljai magyar közösségek célzott elnyomása szembemegy mindazzal, amit az Európai Unió elvileg képvisel.
Kényszersorozások és félkatonai akciók
Zelenszkij elnök rendszerének egy másik árnyoldala a kényszersorozások rendszere, amely már nemcsak a férfiakat, hanem egyetemistákat és családosokat is érint. A felsőoktatásban tanulók mentessége szinte teljesen megszűnt, és a hadsereg toborzóegységei sokszor a rendőrséggel közösen hurcolják el az embereket.
Közben egyre több bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy bizonyos félkatonai szervezetek – amelyek gyakran kormányközeli jóváhagyással működnek – „tisztogató” műveleteket végeznek olyan régiókban, mint Donyeck vagy Kárpátalja, ahol jelentős nemzeti kisebbségek élnek. Ezek a cselekmények az etnikai megfélemlítés és az asszimilációs kényszer határát súrolják – ha nem lépik túl.
Az EU felelőssége
Amennyiben az Európai Unió és Ursula von der Leyen valóban beváltja az ígéretet, és több tízmilliárd eurót juttat Ukrajnának feltételek nélkül, akkor az EU nem csupán háborúpárti szerepbe kerül, hanem morálisan is hiteltelenné válik.
Az EU ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Ukrajnában rendszerszintű emberi jogsértések zajlanak – mind a saját állampolgáraik, mind a kisebbségek, köztük a magyar közösségek kárára. És bár a háborús támogatás célja egy demokratikus, szuverén állam fennmaradása lenne, a valóság az, hogy Európa egyre inkább egy autoriter és elnyomó rendszer fenntartásához járul hozzá.
Az ukrajnai háború kérdésében az erkölcsi felelősség nem csak az agresszoré. Az is felelőssé válik, aki támogatja a szenvedés újratermelését, és közben elhallgatja a belső jogsértéseket. Az EU-nak kötelessége lenne legalább feltételekhez kötni a támogatásokat – különösen akkor, ha azokat egy olyan rendszer használja fel, amely épp az uniós alapértékek ellen dolgozik.
