Legfrissebb előrejelzésében ismét javította a GKI Gazdaságkutató az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 4 százalékról 4,3 százalékosra.
Elemzésük szerint a magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest. A fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb, és a jelek szerint az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot.
Ezért a GKI 4 százalékról 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését. Ezen belül azonban azt valószínűsítik, hogy a második félévben markánsan, 3,5 százalék körülire lassult a növekedés üteme. A GKI szerint ugyanis a tavalyi magas szint miatt már csökken az uniós támogatások beruházás-serkentő hatása, és mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is.
Emellett az EU konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar index két és fél éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van – közölték. Az elemzés szerint április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan 6 százalékra lassult. Az év egészében azonban az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások, különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható – írták.
Az GKI szerint az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában szerepe lehet az alábecsült árindexnek, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest az építőipar termelése immár harmadik hónapja csökken, az év egészében 20 százalékos növekedés várható.
A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékosra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható. A bérek növekedési üteme a 2017-es csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6,5 százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.
A GKI szerint teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül. Az elemzés szerint a fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a kiskereskedelmi forgalom növekedését.
A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százalékra csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt.
A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, s a forint gyengüléséhez vezetett. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése azonban közvetve monetáris szigorítást jelent – írta a GKI.
