A Viktória-vízesés két ország: Zambia és Zimbabwe határán található.
Helyi elnevezése a makololóktól származik: Mosi-oa-Tunya jelentése „mennydörgő gőzölgés” és „robajló füst”. A Viktória vízesés 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989-ben az UNESCO-Világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesült.
A vízesés környékének klímája rendkívül kellemes, mert bár a trópusi övben helyezkedik el, a tengerszint feletti magassága miatt a hőmérséklet nem túlságosan szélsőséges. Afrikának ezen a részén három évszak különböztethető meg:
- a viszonylag forró és száraz nyárelő, ami augusztustól október végéig tart,
- novembertől áprilisig a nagy esőzéseket hozó nyáré a terep,
- a csontszáraz és derült tél májustól júliusig határozza meg az időjárást.
Felfedezése
1855. november 17-én David Livingstone a híres felfedező és misszionárius volt az első európai, aki megpillantotta a Zambézi folyó nagy vízesését, és amelyet az akkori brit királynőről nevezett el Viktória-vízesésnek.
A skót felfedezőre nagy hatással volt a látvány, a következőket jegyezte fel róla:
„Olyan gyönyörű, hogy még az angyalok is elámulnának, ha felette elrepülve megpillantanák.”
David Livingstone első, 1841-1849 közti dél-afrikai misszionáriusi útjai után indult északra, a kontinens belsejébe. Célja a kereszténységterjesztése mellett a kereskedelem a legális áruforgalom terjesztése és a civilizáció terjesztése volt, ezek segítségével akarta a rabszolga-kereskedelmet megingatni.
Dél-Afrika északi határától, Kolobengből átvágott a Kalahári-sivatagon, s Linyantinál érte el a Zambézit, amely segítségével akarta Livingstone Dél-Afrika belsejének feltárását véghezvinni. Így1853 novemberében indult az Atlanti-óceán felé, néhány makololo törzsi kísérővel. 1854 év májusában érte el az angolai Luandát, s egy év múlva érkezett vissza Linyantiba. 1855novemberében kelet felé indult a folyó mentén, ekkor fedezte fel a nagy vízesést. 1856 májusában jutott el a mozambiki Quelimane-ba és így átszelte teljes Afrikát. Amikor hazaérkezett Angliába, nemzeti hősként fogadták.
A gyarmatosítók később róla nevezték el a közeli kisvárost, amely az 1930-as években rövid ideig még Zambia fővárosa is volt, mai neve Maramba. Személye iránti tiszteletből az Ördög-katlan mellett állították fel Livingstone szobrát. Livingstone nevét viseli a zaire-i, a Kongó-folyón találhatóLivingstone-vízesés, amely másodpercenkénti 35 000 köbméter vízhozamával bolygónk legbővizűbb zuhataga.
Forrás: wikipedia