Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte csütörtökön munkáját az Országgyűlés.
Július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke
– közölte a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
Izer Norbert elmondta, a törvényjavaslat elfogadásával a kormány a vállalkozásokat segítené a járványügyi veszélyhelyzet okozta gazdasági visszaesésből történő kilábalásban; a szociális hozzájárulási adó csökkentésével idén 160, jövőre pedig több mint 330 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.
Felidézte, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán megkötött 2016-os megállapodás értelmében 2017 óta folyamatosan csökken a szociális hozzájárulási adó. Az adó mértéke 2016-ban 27 százalék volt, jelenleg 17,5 százalék – tette hozzá.
Szerinte az adócsökkentés után Magyarország a munka közterheit nézve is az EU élvonalába kerül.
Kitért arra, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével változik a kedvezmények mértéke is: teljes, illetve az adó ötven százaléka alóli kedvezményt lehet igénybe venni.
Hozzátette: ennek köszönhetően a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, például a munkaerőpiacra újonnan belépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményeket nyújt a kormány.
Értékelése szerint kedvezően módosulnak a kisadózó vállalkozás tételes adójára (kata) vonatkozó szabályok is változatlan adófizetési kötelezettség mellett.
Izer Norbert elmondta, a főállású kisadózó által igénybe vehető pénzbeli ellátások, például a gyet, vagy a táppénz alapja is emelkedik. Az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, a magasabb mértékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezerről 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap – részletezte.
A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése miatt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak: a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken
– közölte.
Izer Norbert szerint a beruházások ösztönzésére hathat az a szabály, hogy a következő négy évben a magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet.
A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti nyereség összegének feléig lehet igénybe venni, a módosítással a teljes nyereségre igénybe vehető ez a kedvezmény azzal, hogy a beruházásra félretett összeg nem haladhatja meg továbbra sem a 10 milliárd forintot – részletezte.
Kitért arra is, a kisvállalati adókulcs a szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken.
Elmondta, a bankok járványügyi különadójából 55 milliárd forintra számítanak. A hitelintézeteket egyszeri befizetési kötelezettség terheli és a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból adóvisszatartás formájában visszakapják – tette hozzá.
Megjegyezte, a javaslat azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a kormány már bevezetett rendeletben, új elem az egyenlő összegű leírás.
Witzmann Mihály (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a szociális hozzájárulási adót eredetileg 2020 októberétől csökkentették volna, de a járványügyi helyzet, annak gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a kormány kezdeményezte az előrehozását. Ő is beszélt a kisvállalati adó kulcsának a csökkentéséről, a katára, az ekhóra vonatkozó változásokról, a kedvezmények változásáról.
A hitelintézeti adóról közölte, a közteher a pénzügyi szervezetek különadóalapjának 50 milliárd forintot meghaladó részére fizetendő, mértéke 0,19 százalék.
Ezen intézkedések és a gazdaságvédelmi akcióterv nagyban hozzájárul a koronavírus-járvány elleni védekezés hatékonyságához – jelentette ki, majd ismertetett több, a járvány alatt a gazdasági mérséklés érdekében hozott kormányzati intézkedést.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint a törvényjavaslatban vannak előremutató lépések, de a vicc kategóriájába tartoznak a katában biztosított 3900, illetve 6000 forintos kedvezmények.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentését már régen elhatározták.
Nagyon fontosnak és pozitív változásnak tartotta a társasági adóra vonatkozó változásokat. Hozzátette: a gazdaságvédelmi akciótervben valóban vannak előremutató lépések, de azok kiválóan alkalmasak különböző körök támogatására.
Problémaként beszélt arról, hogy a magyar lakosság 30 százaléka úgy ment neki a járványnak, hogy nincs megtakarítása.
Hargitai János (KDNP) az utóbbi évek egyik legfontosabb megállapodásaként beszélt a 2016-os bérmegállapodásról.
Úgy értékelte, a költségvetés olyan helyzetben volt, hogy a kormánynak veszélyhelyzetben sem kell feladnia eddigi adópolitikáját, amely hosszú évek óta az adócsökkentésről szól. Ha valahol adóemelésre kényszerül a kormány, akkor az nem a béreket, hanem a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztást terhelik – tette hozzá.
A beruházásokat érintő döntésről azt mondta, félő volt, hogy a Magyarországon tevékenykedő vállalatok egy jelenlegi helyzetben a nyereségüket nagyobb mértékben vitték volna el az anyaországba.
Az ellenzéki pártok kevesellték az adócsökkentés mértékét és a bankokat tartották az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosítása nyertesének.
Szakács László, az MSZP vezérszónoka az MSZP nevében támogatta a bankadó bevezetését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok kétszer is visszakapják azt az 55 milliárd forintot, amelyet a járványügyi alapba be kell fizetniük. Egyrészt ugyanis leírják ezt az összeget az adóból, másrészt pedig kiközvetítik a jegybank 1000 milliárdos hitelcsomagját, aminek 4 százalékos, mintegy 40 milliárdos marzsát is megkapják – fejtette ki, hozzátéve, hogy évente 600-700 milliárd forintot keresnek a bankok a magyarokon.
Úgy értékelt: a mostani bankadó mértéke így lehetne nagyobb és az sem helyes, hogy a bankok ezt az összeget kétszer kapják vissza.
A legfontosabbnak a magyar családok anyagi és a lakhatási biztonságát nevezte, és azt szorgalmazta, hogy függesszék fel a végrehajtásokat, az inkasszókat és az azonnali beszedéseket. Szerinte ezt a bankszektor és a követeléskezelői szektor is kibírná. Szerinte a kormánynak a tőke oldaláról át kellene állnia a munkások és az önkormányzatok oldalára. Bírálta, hogy a kormány elvonásokkal sújtja az önkormányzatokat, és kritizálta azt is, hogy a kabinet nem a központi költségvetésből segíti ki a cégeket, hanem azt szorgalmazza, hogy inkább a vállalatok vegyenek fel hitelt.
Varju László, a DK vezérszónoka szemfényvesztésként értékelte a javaslatot, amely szerinte inkább a jövőnek szól, viszont jelen pillanatban a túlélésben keveset segít.
Varju László, a DK vezérszónoka úgy vélte: a kormány továbbra is adós azzal, hogy emberek tíz- vagy százezreinek a túlélését tudja biztosítani.
A bankadóról szólva felvetette: ennek összegét a következő 5 évben a bankok le tudják írni az adóból, de kérdés, hogy a vállalkozások, a magánszemélyek melyik öt évben tudják ugyanezt megtenni. Azt javasolta: ne csak a bankok számára, hanem a diákhitel vonatkozásában is legyen lehetőség az 5 éves adóleírásra.
Szerinte ezzel az előterjesztéssel a kormány színt vallott, hogy a nagyvállalatokat, bankokat akarja segíteni. Aki pedig az „árok partján van, az ott is marad” – fogalmazott a képviselő utalva azokra az emberekre, akik most a korábban más célokra félretett pénzüket kénytelenek felélni.
Szerinte a kormánynak a vállalkozások és a családok számára kellene biztosítania érdemi lehetőségeket a költségvetés terhére.
Bírálta, hogy a kormány az önkormányzatoktól forrásokat von el és úgy értékelt: ezt tisztán politikai okok miatt teszi a kabinet.
Csárdi Antal (LMP) a pozitívumok közé sorolta a szociális hozzájárulási adó csökkentését. Hangsúlyozta, hogy ezt az intézkedés akkor támogatható, ha a munkavállalói járulékok is csökkeni fognak.
A társasági adókedvezményekről azt mondta, hogy a kormány „nyakra-főre” nyújtja a kedvezményeket és ennek az adónak a mértéke ma Magyarországon „adóparadicsomi szinten van”.
Hangsúlyozta, nemcsak a vállalkozások, de a vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók is nehéz helyzetben vannak. A kormány azonban egy percig nem gondolkozott azon, hogy hogyan segítse ki a fizetés nélküli szabadságba „kényszerített” munkavállalókat – bírált a képviselő.
A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját úgy látta, hogy az valójában nem adó, hanem egy olyan hitel, amit az állam öt év alatt visszafizet majd a bankoknak. Önök a bankokat képviselik a dolgozókkal szemben – jelentette ki, hozzátéve: úgy tűnik, a pénzintézeteknek nem kell kivenniük a részüket a tehervállalásból.
A bankrendszer más módon is nyertese a válságnak, ugyanis a kormány gazdasági mentőcsomagja a hitelezésre épít – szögezte le.
Az utolsó vezérszónok, Burány Sándor (Párbeszéd) a KSH adataira hivatkozva azt mondta, hogy az álláskeresők száma „brutálisan” növekedett. A hivatalos adatok szerint jelenleg több, mint 280 ezer munkanélküli van az országban, miközben az álláskeresőknek közel a fele nem kap semmilyen pénzügyi támogatást – tette hozzá.
A napokban napvilágot látott konvergenciaprogram alapján a kormány úgy számol, hogy 2020-ban közel hat százalékos lesz a munkanélküliség, ami még 2021-ben is bőven meg fogja haladni a négy százalékot. Ez ellentmond a miniszterelnök szavainak, aki azt mondta, hogy három hónapon belül mindenkinek lesz munkája – fogalmazott.
Az derült ki, hogy a kormánynak még a válsághelyzet közepette is kedvesek a bankok, de nem kedvesek a munkavállalók – közölte a politikus.
Az álláskeresők járadékát mindenki számára biztosítani kell, az álláskeresés időtartamát pedig a jelenlegi háromról kilenc hónapra kell növelni – ismertette saját elképzelésüket. Hozzátette, az erőforrásokat a meglévő állások megmentésére kellene koncentrálni.
Nem toldozgatásra és foldozgatásra van szükség, hanem ott kellene segítséget nyújtani, ahol a legnagyobb a baj – összegezte pártja meglátásait.
Székely Sándor (független) nagyon nagy bajnak nevezte, hogy a kormány a válság alatt is a korábbi rossz gazdaságpolitikáját követi. A kabinet még arra sem volt hajlandó, hogy azokon a családokon segítsen, akiknek a tartozásaik miatt a fizetésük egy jelentős részét letiltják – mutatott rá a politikus.
Az évi 700 milliárd forintos nyereséggel dolgozó bankoktól úgy vonnak el 55 milliárd forintot, hogy azt kétszer adják nekik vissza – jelentette ki a képviselő, aki szerint a kormány nincs felkészülve a válsághelyzetre.
MTI, Hirmagazin.eu
