Rossz hír a kincskeresőknek, hogy nincs esélyük hozzájutni az aranyhoz.
A magyar tengeren nem csupán a vízfelszínen megjelenő aranyhíd páratlan kincs, kiderült: a mélyben is arany lapul / Fotó: MTI Varga György
Olyan hatalmas mennyiségű aranykincs található a magyar tenger mélyén, hogy ha kitermelnénk, azonnal a földkerekség leggazdagabb országai között találnánk magunkat: ugyanis 120 tonna arany lapul a tófenéken, mai áron 1800 milliárd forint értékben.
Ezt az eddig rejtve maradt tudományos tényt már 1798 óta ismerik a kutatók, amikor Hollósvári Imre bányamérnök rálelt a tihanyi apát egyik levelére, amelyben korábbi római kori írásos források és személyes tapasztalatok alapján arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található – olvasható a toretro.blog.hu oldalon.
Mielőtt aranyásók hada indulna a magyar Kaliforniába, hogy átszitálja a tó iszapját, érdemes alaposabban megismerkedni a részletekkel.
Hollósvári nemcsak bányákat alapított, sokat foglalkozott a Dunántúl geológiájával. Kutatásai során került kapcsolatba olyan aranymosókkal, akik még a 20. század elején is keresték az értékes fémet a Balaton mentén, főleg a zalai és a somogyi szakaszokon, a keszthelyi és siófoki partokon. A polihisztor számára egyáltalán nem volt meglepő, hogy az aranymosók találtak aranypikkelyeket az átszitált iszapban, hisz korábbi geológiai kutatásai alapján tudta, a Dunántúl jégkorszaki kőrétegeiben található arany, melyeket az ezen áthaladó vízfolyások, többek között a Zala magukkal sodortak. Így évmilliókon keresztül hatalmas mennyiségű apró aranyszemcse rakódhatott le a tó iszapjába, arra várva, hogy egyszer majd kitermeljék.
Ám érdemes belenyugodni, hogy mindez csak elvi lehetőség, mert ennek a költségei bőven meghaladnák a kinyerhető nemesfém értékét. Számítások szerint ugyanis egyetlen gramm aranyhoz 5 vasúti kocsi 50 tonnányi tartalmát kellene végigszitálni. Ha a Balaton 600 négyzetkilométeres területét vesszük, így a teljes homokmennyiség 600 millió vagont tenne ki. Bár ennek eredményként 120 tonna arany kerülne a felszínre, ami mai árfolyamon 1800 milliárd forint lenne, ám hogy ez az összeg mégse szerepel a magyar GDP-ben, annak van egy másik jó oka is. Az összetömörödött kőzet kitermelt állapotban sivataggá változtatná a kedvelt tavat.
– Törvényi akadálya is van annak, hogy a kitermelt sárga nemesfém magánzsebekbe vándoroljon. Minden természeti erőforrás és kulturális örökség, amelyet valaki az ország területén talál, az államé – figyelmeztet Rácz Tibor, a Szentendrei Művészeti Centrum régésze, aki azt is elmondta, hogy a becsületes megtaláló jutalma maximum a talált érték 10%-a, de legfeljebb 2 millió Ft lehet.
Az élvonalban voltunk
A középkorban, a 16. század végéig a történelmi Magyarország adta Európa nemesfém-kitermelésének 80 százalékát. Az évi 1 tonna arany és 10 tonna ezüst, amelyet a felvidéki bányavárosokban hoztak a felszínre, a világtermelésben a harmadik helyet jelentette. Magyarország jelenlegi aranytartaléka 1,24 milliárd dollár, azaz 372 milliárd forint, ez nagyjából az ötöde annak, amelyet a Balaton mélye rejt.
Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi általános hírekről: bűnügy, balesetek, gazdaság, vállalkozás, esélyegyenlőség, kormány, ellenzék, koronavírus, EU, politika, tudomány, kultúra, művészet, bulvár, Insta-hírek, Facebook-hírek, ingatlanpiac, energia, energetika, hungarikumok, magyarok, feltalálók, találmányok, autók, motorok, hajók, csillagászat, űrkutatás, technika, kommunikáció, képek, videók és minden más érdekességek, mintegy 75 tárgyban, kövesd a Facebook-oldalunkat!
blikk
