Törökországból nemcsak Magyarországra vagy a balkáni országokba, de jó ideje már az arab világba, Afrikába és Latin-Amerikába is szép számmal szállítják a sorozatokat, szappanoperákat.

De hogyan és mikor váltak a tévés produkciók a törökök egyik legfőbb gazdasági és kulturális exportcikkévé?

A rengeteg ember halálát okozó törökországi földrengésben a Remények földje sztárja, Emel Atici is meghalt, a Szulejmán színésznője, Cansu Dere pedig napokra eltűnt – ami miatt Magyarországon is sokan aggódhattak, hisz mindkét török produkciónak nagy itthon a rajongótábora. Nem véletlen, hogy a magyar televízióban is ennyi a török sorozat vagy szappanopera.

Cansu DereFORRÁS: INSTAGRAM/CANSU DERE

Török sorozatok már az 1960-as, 1970-es években készültek, de sokáig nem értek el áttörést, nagyjából tíz éve indult egy óriási hullámuk:

AZ ARAB ORSZÁGOK UTÁN MAGYARORSZÁGRA ÉS A BALKÁNI ÁLLAMOKBA, OROSZORSZÁGBA ÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBA, MAJD AFRIKÁBA IS BESZIVÁROGTAK,

miközben már a telenovelláiról híres Latin-Amerikába is vettek át török produkciókat. 2012–2013-ra – a török turisztikai és kulturális minisztérium közlése szerint – már több mint 15 ezer órányi televíziós programot adtak el 75 országban, ami közel 200 millió dolláros bevételt jelentett.

Hogy a török sorozatok milyen őrületes erővel nyomultak, nyomulnak a világban, azt egyébként mi sem mutatja jobban, mint a bevételek folyamatos növekedése: amíg 2007-ben éves szinten még csak 1 millió dollár folyt be a terjesztésből, addig 2023-ra már 1 milliárdra számítanak a szakemberek.

Négyből három ember látott már török sorozatot

Ennek megfelelően a török produkciók igen ismertek is a piacon, egy török gazdasági és társadalomtudományi alapítvány, a TESEV már 2012-ben készített egy kutatást, amelynek eredménye szerintA 16 KÖZEL-KELETI ORSZÁG LAKÓI KÖZÜL NÉGYBŐL HÁROM LÁTOTT MÁR TÖRÖK SOROZATOT– mára pedig valószínűleg itthon is hasonló lenne a helyzet, de egyébként is: 2021-re már 150 országban voltak jelen a török produkciók.

Seherezádé. FORRÁS: KANAL D

Sokan emlékezhetnek például a Seherezádéra is (a fenti képen), amely Boszniában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Romániában, Albániában és Görögországban is főműsoridős siker volt. A horvátok körében meg is nőtt utána az érdeklődés Isztambul, illetve a török nyelv iránt, Szlovákiában pedig Törökország közmegítélése is javult a hasonló műsorok nyomán, legalábbis erről számolt be akkoriban a törökök nemzetközi stratégiai kutatóintézete.

A TÖRÖK SOROZATOK ILY MÓDON AZ ORSZÁGIMÁZS ESZKÖZÉVÉ IS VÁLTAK,

a napjainkban játszódó szappanoperákban például világosan látszik, hogy Isztambul milyen modern világvárossá nőtte ki magát. A külső felvételekből egyébként is jóval több van a török produkciókban, mint például a latin-amerikaiakban, összességében is látszik rajtuk, hogy több pénzből készültek – ami nyilván hozzájárult a népszerűségükhöz.

Több pénzből, igényesebben

A török sorozatok hagyományosan lassabban is készültek, mint a futószalagon gyártott latin-amerikaiak, amelyekből egy 45 perces epizódot akár egy nap alatt felvettek egy stúdióban – ez azonban ma már nem feltétlenül van így, hisz a törököknek is alkalmazkodniuk kellett a megnövekedett igényekhez. A nagy versenyben rengeteg sorozatot gyártanak, amelyek közül sokat az első évad után, rendes befejezés nélkül el is tüntetnek a képernyőről – amivel már a magyar nézők is szembesülhettek.

Egy másik török siker: A szultána. FORRÁS: TV2

Akárhogy is, a törökök olyan egyedi színfoltot képviselnek a világ sorozatgyártásában, amire sokan felfigyeltek. Annak idején az arab országokban azért is válhattak vonzóvá a török produkciók, mert az övékéhez képest egy modernebb társadalmat mutattak (az Igazgyöngyben például pár muszlim bort ivott és házasság előtt szexelt), nyugaton viszont pont a hagyományosabb társadalmi értékek bemutatása hozhatta meg a sikert.

A hazai nézők bizonyára olyan címekre is emlékeznek, mint A szultána, a Fatmagül, a Sorsfordító szerelem, a Végtelen szerelem, A szerelem csapdájában, A bosszú csapdájában, A végzet fogságában, A házasság buktatói, Összetört szívek, A csodadoktor, a Küzey Güney – Tűz és víz, a Hayat – Tiéd a szívem, a Cennet, a Feriha vagy a Testvérek, amelyek közül jelenleg is több fut a TV2 csoporthoz tartozó Izaura TV-n.

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőKiderült, mikor indul az elsöprő orosz támadás
KövetkezőÓriási botrány! A videóbíró felülbírálta a számítógépet – videó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza