Minden eddiginél részletesebb felbontású felvételt készített a Szaturnusz legnagyobb holdjáról a James Webb űrteleszkóp, valamint a W. M. Keck Obszervatórium (Maunakea, Hawaii, Egyesült Államok) együttműködésében végzett kutatási projekt.
Az űrtávcső és a földi bázisú tízméteres tükörátmérővel rendelkező hawaii teleszkóp speciális technikával készült felvételei bepillantást nyújtanak a Titan légkörébe, és az atmoszféra alatt hullámzó kiterjedt szénhidrogén-óceán egészen különleges viszonyaiba.
Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, ami sűrű légkörrel rendelkezik
A híres gyűrűs bolygó, a Szaturnusz legnagyobb holdját a Titant Chirstian Huygens holland csillagász és matematikus fedezte fel 1655. március 25-én. Ő volt az, aki elsőként felismerte a Szaturnusz gyűrűrendszerét is, megállapítva, hogy „a bolygó testét szabadon lebegő gyűrű veszi körül”.
A Titan a Naprendszer második legnagyobb holdja a Jupiter körül keringő Ganymedes után, és amelynek 5 150 kilométeres átmérője nagyobb, mint a Merkúré. A Titan a maga nemében egyedülálló a Naprendszer holdjai között,
MIVEL EZ AZ EGYETLEN OLYAN HOLD, AMELY SZÁMOTTEVŐ, SŰRŰ LÉGKÖRREL RENDELKEZIK.
A Titan légkörében a nitrogén a domináns gáz, ami az atmoszféra közel 95 százalékát alkotja. (A Föld légkörének 78 százaléka áll nitrogénből.)
A másik jóval kisebb, ám de annál fontosabb atmoszferikus összetevő a nagyjából 3 százalék légköri mennyiséget alkotó metán. A Titan atmoszférájának sűrűségét jól szemlélteti, hogy az mintegy másfélszerese a földi légkör sűrűségének, a vastagsága pedig hozzávetőleg 820 és 940 kilométer között mozog.
A TITAN LÉGKÖRÉT SŰRŰ KÖD TÖLTI KI, AMELY ELTAKARJA A FELSZÍNRŐL VISSZAVERŐDŐ LÁTHATÓ FÉNYT.
Az atmoszféra átlátszatlansága miatt egészen a Cassini-Huygens űrszonda 2005 januárjában történt landolásáig szinte semmit sem tudtunk a Titan felszíni viszonyairól. Még ezt megelőzően, 2004. október 26-án az űrszonda mindössze 1200 kilométeres távolságra repült el a Titan felszíne felett, és ez alkalommal számos felvételt készített az óriásholdról. Ezek voltak az első olyan nagy felbontású felvételek, amelyek láttatni engedték a Titan felhőzete alatti felszíni formációkat.
Kiderült, hogy mi a Titan északi féltekéjén látható hatalmas fényes folt
Miután a Cassini-űrszonda 2017-ben a küldetését befejezve megsemmisült, nem sok lehetőség adódott a Szaturnusz legnagyobb és talán legkülönlegesebb holdjának a megfigyelésére. A W. M. Keck Obszervatórium, és a működését idén megkezdett James Webb űrteleszkóp összedolgozásának köszönhetően azonban most minden korábbinál szélesebb spektrumú képanyagot sikerült készíteni a Titan különleges légköréről, valamint a felszínét borító kiterjedt szénhidrogén-óceánokról, illetve folyamokról és tavakról.
November 5-én kora reggel futottak be a James Webb űrtávcső első felvételei a Guaranteed Time Observation (GTO) 1251-es bolygókutató csoportjához, ahol Conor Nixon vezető kutató irányításával azonnal elkezdték a felvételek kiértékelését.
„Évekig vártunk arra, hogy Webb infravörös látásmódjával tanulmányozzuk a Titan atmoszféráját, beleértve annak lenyűgöző időjárási mintáit és gázösszetételét, és átláthassunk a ködön, hogy tanulmányozhassuk az albedó jellemzőit (világos és sötét foltokat) a felszínen.
– A Titan atmoszférája hihetetlenül érdekes, nemcsak a metánfelhők és a viharok miatt, hanem azért is, amit el tud mondani a Titan múltjáról és jövőjéről – beleértve azt is, hogy mindig volt-e légköre. Teljesen elégedettek voltunk az első eredményekkel” – kommentálta a felvételek jelentőségét Conor Nixon.
A Webb Near-Infrared Camera (NIRCam) által rögzített különböző képek összehasonlításával hamarosan sikerült megerősíteni,
HOGY A TITAN ÉSZAKI FÉLTEKÉJÉN LÁTHATÓ FÉNYES FOLT VALÓJÁBAN EGY NAGY FELHŐ.
Nem sokkal később egy második felhőt is felfedeztek. A felhők észlelése azért izgalmas, mert igazolja azt a számítógépes modellekből származó és a Titan éghajlatára vonatkozó, régóta fennálló előrejelzéseket, miszerint a felhők könnyen kialakulhatnak a középső északi féltekén a késő nyári időszakban, amikor a felszínt erősebben felmelegíti a Nap.
Anglia
20:00
2022-12-10
Franciaország
Horvátország
16:00
2022-12-09
Brazília
Hollandia
20:00
2022-12-09
Argentína
Marokkó
16:00
2022-12-10
Portugália
TUDOMÁNY
Túlvilági, megdöbbentő tengert találtak
ELTER TAMÁS
2022.12.07. 16:16
Minden eddiginél részletesebb felbontású felvételt készített a Szaturnusz legnagyobb holdjáról a James Webb űrteleszkóp, valamint a W. M. Keck Obszervatórium (Maunakea, Hawaii, Egyesült Államok) együttműködésében végzett kutatási projekt. Az űrtávcső és a földi bázisú tízméteres tükörátmérővel rendelkező hawaii teleszkóp speciális technikával készült felvételei bepillantást nyújtanak a Titan légkörébe, és az atmoszféra alatt hullámzó kiterjedt szénhidrogén-óceán egészen különleges viszonyaiba.
Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, ami sűrű légkörrel rendelkezik
A híres gyűrűs bolygó, a Szaturnusz legnagyobb holdját a Titant Chirstian Huygens holland csillagász és matematikus fedezte fel 1655. március 25-én. Ő volt az, aki elsőként felismerte a Szaturnusz gyűrűrendszerét is, megállapítva, hogy „a bolygó testét szabadon lebegő gyűrű veszi körül”.
A Titan a Naprendszer második legnagyobb holdja a Jupiter körül keringő Ganymedes után, és amelynek 5 150 kilométeres átmérője nagyobb, mint a Merkúré. A Titan a maga nemében egyedülálló a Naprendszer holdjai között,
MIVEL EZ AZ EGYETLEN OLYAN HOLD, AMELY SZÁMOTTEVŐ, SŰRŰ LÉGKÖRREL RENDELKEZIK.
A Titan légkörében a nitrogén a domináns gáz, ami az atmoszféra közel 95 százalékát alkotja. (A Föld légkörének 78 százaléka áll nitrogénből.)
A másik jóval kisebb, ám de annál fontosabb atmoszferikus összetevő a nagyjából 3 százalék légköri mennyiséget alkotó metán. A Titan atmoszférájának sűrűségét jól szemlélteti, hogy az mintegy másfélszerese a földi légkör sűrűségének, a vastagsága pedig hozzávetőleg 820 és 940 kilométer között mozog.
A TITAN LÉGKÖRÉT SŰRŰ KÖD TÖLTI KI, AMELY ELTAKARJA A FELSZÍNRŐL VISSZAVERŐDŐ LÁTHATÓ FÉNYT.
Az atmoszféra átlátszatlansága miatt egészen a Cassini-Huygens űrszonda 2005 januárjában történt landolásáig szinte semmit sem tudtunk a Titan felszíni viszonyairól. Még ezt megelőzően, 2004. október 26-án az űrszonda mindössze 1200 kilométeres távolságra repült el a Titan felszíne felett, és ez alkalommal számos felvételt készített az óriásholdról. Ezek voltak az első olyan nagy felbontású felvételek, amelyek láttatni engedték a Titan felhőzete alatti felszíni formációkat.
Kiderült, hogy mi a Titan északi féltekéjén látható hatalmas fényes folt
Miután a Cassini-űrszonda 2017-ben a küldetését befejezve megsemmisült, nem sok lehetőség adódott a Szaturnusz legnagyobb és talán legkülönlegesebb holdjának a megfigyelésére. A W. M. Keck Obszervatórium, és a működését idén megkezdett James Webb űrteleszkóp összedolgozásának köszönhetően azonban most minden korábbinál szélesebb spektrumú képanyagot sikerült készíteni a Titan különleges légköréről, valamint a felszínét borító kiterjedt szénhidrogén-óceánokról, illetve folyamokról és tavakról.
November 5-én kora reggel futottak be a James Webb űrtávcső első felvételei a Guaranteed Time Observation (GTO) 1251-es bolygókutató csoportjához, ahol Conor Nixon vezető kutató irányításával azonnal elkezdték a felvételek kiértékelését.
„Évekig vártunk arra, hogy Webb infravörös látásmódjával tanulmányozzuk a Titan atmoszféráját, beleértve annak lenyűgöző időjárási mintáit és gázösszetételét, és átláthassunk a ködön, hogy tanulmányozhassuk az albedó jellemzőit (világos és sötét foltokat) a felszínen.
– A Titan atmoszférája hihetetlenül érdekes, nemcsak a metánfelhők és a viharok miatt, hanem azért is, amit el tud mondani a Titan múltjáról és jövőjéről – beleértve azt is, hogy mindig volt-e légköre. Teljesen elégedettek voltunk az első eredményekkel” – kommentálta a felvételek jelentőségét Conor Nixon.
A Webb Near-Infrared Camera (NIRCam) által rögzített különböző képek összehasonlításával hamarosan sikerült megerősíteni,
HOGY A TITAN ÉSZAKI FÉLTEKÉJÉN LÁTHATÓ FÉNYES FOLT VALÓJÁBAN EGY NAGY FELHŐ.
Nem sokkal később egy második felhőt is felfedeztek. A felhők észlelése azért izgalmas, mert igazolja azt a számítógépes modellekből származó és a Titan éghajlatára vonatkozó, régóta fennálló előrejelzéseket, miszerint a felhők könnyen kialakulhatnak a középső északi féltekén a késő nyári időszakban, amikor a felszínt erősebben felmelegíti a Nap.
Még a Cassini sem volt képes ilyen vizsgálatok elvégzésére
A kutatók rájöttek, hogy fontos kideríteni, mozognak-e a felhők, vagy változtatják-e alakjukat, ami információkat tárhat fel a Titan légkörében zajló légáramlásokról. Ezért gyorsan megkeresték a kollégáikat, hogy aznap este a hawaii Keck Obszervatórium segítségével nyomon követési megfigyeléseket végezzenek.
A James Webb Titan csapatának vezetője, Conor Nixon a NASA Goddard Űrrepülési Központjából írt Imke de Paternek a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemre, és Katherine de Kleernek, a Caltech kutatójának, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a Keck-teleszkóp használatában.
Az volt a cél, hogy megpróbálják azonosítani a James Webb űrtávcsővel lefotózott atmoszferikus képződményt.
” Aggódtunk, hogy eltűnnek a felhők, amikor két nappal később a Keck-teleszkóppal a Titanra néztünk, de örömünkre ugyanazokon a helyeken voltak a felhők, csak mintha megváltoztatták volna az alakjukat” – nyilatkozta a sikeres földi megfigyelésről Imke de Pater, a kutatócsoport tagja. A csoport spektrumokat is gyűjtött a James Webb közeli infravörös spektrográfjával (NIRSpec), amely számos olyan hullámhosszhoz biztosít hozzáférést, amelyeket a Föld légköre blokkol az olyan földi teleszkópok előtt, mint amilyen a Keck Obszervatórium távcsöve is.
„Ezek az adatok, amelyeket még elemezünk, lehetővé teszik számunkra, hogy valóban megvizsgáljuk a Titan alsó légkörének és felszínének összetételét oly módon, ahogyan azt még a Cassini űrszonda sem tudta volna, és többet megtudhassunk arról, hogy például mi okozza a déli pólus felett látható fényes jelenséget ” -nyilatkozta a csoport vezető kutatója.
Életnyomokat fognak keresni a bizarr metántengerekben
Az elkészített felvételek új dimenzióból mutatják meg a Titan legkülönlegesebb alakzatait, a nagyobbrészt folyékony metánból, kisebb részt pedig etánból álló tengereket és tavakat. A NASA még 2008-ban jelentette be, hogy szénhidrogéntavak nyomára bukkant a Titanon. Ez volt a Földön kívül az első olyan égitest a Naprendszerben, amelynek felszínén cseppfolyós halmazállapotú anyagot találtak szignifikáns mennyiségben.
Annie Claus is Coming to Town, amerikai családi film, 100 perc, 2011
Annie, a Télapó lánya életében először hagyhatja el az Északi-Sarkot. Miközben apja a...
Christmas Vacation, amerikai vígjáték, 97 perc, 1989
Az Amerikai vakáció és az Európai vakáció című filmekből jól ismert Griswold család újabb, karácsonyi kalandjaival ismerkedhetünk meg....
The Santa Clause, amerikai vígjáték, 97 perc, 1994
Nagyon úgy néz ki, hogy az igazi Télapó megöregedett, s miután leesett egy háztetőről, teljesen alkalmatlanná vált...
Die Hard, amerikai akciófilm, 131 perc, 1988
John McClane (Bruce Willis) nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbe hozza házasságát. Még csak nem is...
Az ukránoknak átadott amerikai ATACMS rakéták már csaknem egy évtizede is elavult technológiának számítottak - írja a forráslap.
Az Egyesült Államok gyakorlatilag a saját hadseregét...