Folyik a tömény méreg Budapest ivóvízbázisába, ezt már többhelyről megerősítették, íme a részletek:
Alacsony a dunai vízállás, felszínre kerülnek, láthatóvá válnak a disznóságok.
Mérgek a Dunába
Mégpedig konkrétan az, hogy rákkeltő méregpatak folydogál a folyóba a volt Óbudai gázgyár területéről. A Greenpeace Magyarország környezetvédő szervezet Facebook-posztjában képet is közölt erről:
A nagyon alacsony Duna vízszintnek “hála”, ismét látványos, ahogy a rákkeltő mérgek csorognak a Dunába a volt Gázgyár…
„A nagyon alacsony Duna vízszintnek “hála”, ismét látványos, ahogy a rákkeltő mérgek csorognak a Dunába a volt Gázgyár területéről Óbudán. 4 éve, 2018-ban kimértük, hogy egyes rákkeltőnek minősített szennyezőanyagok több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket” – írták a környezetvédők. „Elképesztő, hogy évtizedek óta képtelenek a hazai hatóságok, az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közműveknél (és elődeinél) elérni, hogy megkezdődjön végre a szennyezés felszámolása.
„Szerintünk elfogadhatatlan, hogy sok-sok éve a szennyezett, bűzös területen sportolnak, sétálnak emberek és folyik a méreg a Dunába, az ország egyik legfontosabb ivóvízbázisába”
– summázták véleményüket. A szervezet komplett aktát vezet a szennyeződésről, annak pontos helyéről és minden adatáról. Az ebben foglaltak szerint a szennyezett terület helye: 1031 Budapest, Gázgyár u. 1-69. (Hrsz.: 19333/51., 19333/52.). A volt Óbudai Gázgyár 21 hektáron, egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna jobb partján, az Újpesti vasúti hídtól délre, egészen az Óbudai-sziget (Mozaik utca) bejáratáig. Pedig a kármentesítés megtervezését is elvégezték már, ennek során három fő területet határoztak meg, ahol szükséges a talaj cseréje és a szennyezett talajvíz megtisztítása.
A helyzet már akkor, 4 éve olyan súlyos volt, hogy a gázmassza a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyeztette. Kép: Pexels
Mi mérgez pontosan Óbudán?
A Greenpeace Magyarország megrendelésére 2018 októberében, akkreditált laboratóriumban bevizsgált minták alapján:
-
Egészségkárosító naftalinok: a két mintából az egyikben 75, míg a másikban 400 µg/l (mikrogramm/liter) feletti volt a naftalinok koncentrációja. Ez nagyon jelentősen túllépi a talajvízre megengedett határértékeket, melyek literenként 2 µg-ot, a felszíni vizekre literenként évi 2,4 µg-ot engednek meg. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
-
Mérgező PAH-ok: teljes koncentrációjuk 157, illetve 238 µg volt literenként, míg a talajvizekre megengedett határérték 2 µg. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja több mint 3000-szeresen haladta meg a talajvízre megadott értéket.
-
Rákkeltő benzol: 66,7 µg/l volt a legmagasabb mért koncentráció, míg a talajvizekre megadott határérték 1 µg.
-
Idegrendszerre káros xilolok: a legmagasabb mért érték 262 µg/l volt, míg a talajvízre megadott határérték 20 µg/l.
-
Rákkeltő arzén: az egyik mintában 57,7 µg/l volt a szintén rákkeltő arzén koncentrációja, mely ugyancsak többszörösen lépi túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t.
A kármentesítés megtervezése során három fő területet határoztak meg, ahol szükséges a talaj cseréje és a szennyezett talajvíz megtisztítása. Kép: Pixnio
A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a területen ástak el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, ezenfelül alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik a sárgás, jellegzetes szagú folyadék. A helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.
Az elkészült kármentesítési tervnek megfelelően a szennyező források megszüntetésére, valamint talajvíztisztításra és teljes talajcserére van szükség. A várható összköltség egyes becslések szerint elérheti a 20-25 milliárd forintot is.
A legutolsó, 2017-es közbeszerzés eredménytelenül zárult, mert a 24.hu forrásai szerint egyszerűen alábecsülték a rekultiváció összegét, és az adott kereteken belül azt senki nem vállalta. A 2018 októberében tapasztalt alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A helyzet már akkor, 4 éve olyan súlyos volt, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyeztette.
(Forrás: Index, Greenpeace)
