Az otthoni levegőben található részecskék allergiát, betegséget is okozhatnak.

GettyImages-124874137

Amikor az ember magára zárja az ajtót, azt gondolhatná, mindent ajtón kívül hagyott, ami veszélyeztethetné testi épségét, egészségét. Ez koránt sincs így, hiszen megannyi szabad szemmel nem látható ellenség található a négy fal között is, melyek allergiát, illetve betegséget okozhatnak.

Jó tudni, hogy ezek nem csupán a különböző felületeken, például a csapokon, a kilincseken vagy a különböző használati tárgyak felületén lelhetők fel, hanem a levegőben is jelen vannak, és belégzésük egészségi problémához vezethet. Arról, hogy pontosan mi fordulhat elő egy átlagos lakás levegőjében, dr. Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük. Arra is kitértünk, milyen a különböző levegőtisztító módszerek hatékonysága.

Mi van az otthoni levegőben?

Általános iskola óta tudjuk, hogy az ember oxigént lélegez be, de azzal is jó tisztában lenni, hogy a levegőben távolról sem csak oxigén található.

Bármelyik otthoni helyiségben tartózkodik is az ember, szennyező és allergén anyagok között mozog, és belélegzi ezeket. Ugyan jelenlétük mértéke változó, ne feledkezzünk meg a kórokozókról sem, melyek ugyancsak előfordulhatnak az otthoni levegőben.

– A lakások levegőjében nagyon sokféle szennyező anyag fordulhat elő, melyek egy része a kültéri levegőből származik, azonban számos, belső téri forrásból eredő légszennyező is előfordulhat. Megkülönböztetünk kémiai és biológiai eredetű légszennyező anyagokat. Az előbbiekre példa a formaldehid, amely új bútorokból, ragasztóanyagokból szabadulhat fel, vagy a közlekedési eredetű benzol, de emellett több száz egyéb gáznemű vagy szilárd halmazállapotú kémiai szennyező anyag fordul elő egy átlagosnak mondható lakás levegőjében – mondja dr. Magyar Donát.

Ami a biológiai eredetű szennyező anyagokat illeti, egy részének forrása maga az ember, de a nyitott ablakon keresztül a kültérből származó részecskék is bekerülnek a lakás levegőjébe.

– A biológiai eredetű szennyezőanyagok szintén sokfélék. Egy jól karbantartott, tiszta lakás levegőjében is szép számmal találhatóak biológiai eredetű részecskék, ami nem meglepő, hiszen egy részük a testfelületről származik, ahol természetes módon jelen vannak. Ezek többsége baktérium és élesztőgomba. A kültéri eredetű bioaeroszol-részecskék szintén nagyon gyakoriak a lakásokban, ezek különféle pollenszemek – virágporok – és gombaspórák – feleli a szakértő.

Így folytatja:

– Rendszeres takarítás mellett nem okoznak tüneteket. A baj ott kezdődik, ha valamilyen egészségre káros anyag nagy mennyiségben és/vagy rendszeresen, hosszabb időn át terheli a szervezetet. Ennek feltétele általában, hogy a szennyező anyagnak legyen egy belső téri forrása, amely nagy mennyiségben, folyamatosan vagy rendszeresen bocsátja ki a légszennyező anyagot. Másfelől, ha a helyiségek szellőzése nem megfelelő, a légszennyező anyagok feldúsulhatnak. A leggyakoribb problémát az épületek nedvesedése okozza, amelynek egyik káros következménye a penészedés. Ez egyfelől esztétikai és anyagi kárt okoz, másfelől az egészségre is ártalmas, többféle légúti megbetegedést, többnyire allergiát vált ki, de ezenfelül elősegíti a poratkák megtelepedését is, amelyek erősen allergizálnak, és asztmát is okozhatnak.

Természetesen mindenkiben felmerül a kérdés, mi a helyzet a kórokozókkal, amelyek betegséget idézhetnek elő az ember szervezetében. Például, amennyiben az egyik családtag beteg, kórokozóit nemcsak úgy terjesztheti, hogy megfog néhány közös használatú holmit, vagy szerteszét hagyja a zsebkendőit, hanem a levegőn keresztül is. Természetesen ez úgy is előfordul, ha az illetőnek nincsenek tünetei, például nem köhög, tüsszög, és nem tudja, hogy hordoz valamilyen betegséget.

– Kifejezetten kórokozó baktériumot ritkán lehet lakások levegőjéből kimutatni, de számos fertőző betegségnél ismert, hogy lehetnek tünetmentes hordozók, akik nem tapasztalják a betegség tüneteit, viszont a levegőbe ürítik a vírusokat.

A tüsszögés, köhögés következtében jelentősen megnövekedik a kórokozók koncentrációja. A köhögéssel közel 700, egy tüsszentéssel körülbelül 40 ezer kórokozót tartalmazó aeroszol-részecske jut a levegőbe. Az élettartamuk nagyon változó. Sok tényezőtől függ, hogy kinél mennyi idő múlva alakul ki a betegség. Az egyéni érzékenység személyenként eltérő – hívja fel a figyelmet dr. Magyar Donát.

Az allergia ugyancsak rengeteg embert kínoz, és ezt a tényezőt odahaza is számításba kell venni: gondoljunk csak például a nyitott ablakon át beszálló pollenszemekre vagy a porallergiát okozó poratkákra. Egyes otthonokban a penész is problémát okoz. Sajnos nem mindig tűnik fel idejében, hogy allergének kínozzák a lakásban élőket, de aki ismeri a lehetséges figyelmeztető jeleket, az hamarabb felismerheti a problémák forrását.

– A biológiai légszennyezők esetén a leggyakoribb megbetegedés az allergia, amely asztmává fejlődhet. Ezt sokszor ekcéma kíséri. Mivel sok esetben a szennyező forrás, például egy penészgomba rejtett helyen alakul ki, a lakók nem ismerik fel időben a veszélyt. A tapasztalat az, hogy másfél-két év telik el, mire a lakók felfigyelnek az eleinte enyhébb tünetekre: a lakásba lépve rövid időn belül tüsszögnek, folyik az orruk, köhögnek, légzési nehézségeik adódnak, légúti és érzékszervi irritációt észlelnek, amely tünetek a lakás elhagyása után hamar megszűnnek. Sokszor ez kisgyermekeknél jelentkezik először; nagyon ritka, hogy minden családtag, valamennyi korosztály egyaránt érintett lenne. A dohszag vagy szokatlan por megjelenése a lakásban szintén figyelmeztető jel lehet, amit érdemes komolyan venni – mondja a szakértő.

Jó tudni, hogy ezek az allergizáló tényezők sokáig a beltérben maradnak, és nehezen iktathatók ki:

– Az elpusztult spórák megtartják allergizálóképességüket. Ezt sokan nem veszik számításba, ezért van az, hogy gyakran a szennyező forrás eltávolítása után sem múlnak el a tünetek. A kiszóródott spórák gyakran ottmaradnak lakásban, a szekrény tetején, az ágy alatt, a fal mögött, a padló alatt, és még sorolhatnánk. Ezekről a területekről időnként felkavarodnak a spórák, és a levegőbe jutva tüneteket okoznak. A poratkák esetében hasonló a helyzet, esetükben azonban azok ürüléke okoz elsősorban problémát. Fontos, hogy az allergénmentesítést megfelelő sorrendben végezzük el, először a probléma okát szüntessük meg, aztán a kibocsátó forrást, majd szárítsuk a falakat, szellőztessünk és takarítsunk, mindenképpen nedves portörléssel kezdve, beleértve a lakás nehezen hozzáférhető részeit is – tanácsolja dr. Magyar Donát.

Megelőzés és mentesítés

Mint minden esetben, az otthoni levegő tisztasága érdekében is a megelőzés a legjobb, amit az ember megtehet.

– A szellőztetés kedvező hatását nem lehet eleget hangsúlyozni. Nyáron érdemes folyamatosan, nyitott ablakkal biztosítani az intenzív légcserét, télen pedig naponta többször, rövid ideig kell szellőztetni – ügyelve arra, hogy a falak ne hűljenek le. Ahol jelentős kültéri szennyezőforrás – forgalmas autóút, benzinkút, buszpályaudvar van a közelben, ott a légtisztító berendezéseknek is fontos szerep jut. Igaz lehet ez azokra a külvárosi részekre is, ahol még nincs útburkolat, vagy sok az építkezés: ezeken a helyeken gyakorta “nagy a por”, azaz magas a kisméretű aeroszol-részecskék – hétköznapi nevén szálló por – koncentrációja a lakásokban. A házi por „látványos” részét egyébként a textilszálak adják, azonban az egészségre nem jelentenek veszélyt. Ezek mennyiségét a ruhaszárító gépekkel is lehet csökkenteni, mivel ezek összegyűjtik a kiszóródó textilszálakat – mondja dr. Magyar Donát.

Ami a kórokozó-mentesítést illeti, a szakértő szerint az egyszerű szellőztetésnek kulcsfontosságú szerepe van.

– A kórokozók légköri koncentrációját a leghatékonyabban a megfelelő gyakorisággal végzett szellőztetéssel csökkenthetjük. Jó, ha a lakásban kereszthuzatot lehet kialakítani, de ez nem minden épületben megoldható, csak ott, ahol a nyílászárók egymással szemben helyezkednek el, körülbelül 15 méteren belül. Azonban arra is figyelni kell, hogy a szabad légáramlást ne akadályozzák az ajtók, bútorok. Az olyan lakásokban, ahol egy oldalon vannak a nyílászárók, és nem alakítható ki légáram, a kisebb szobák ablakon át még szellőztethetők (az ablaktól körülbelül 8 méteres távolságig bejut a friss levegő), azonban már ezeknél is érdemes a levegő beáramlását légbevezető elemmel és fürdőszobai ventilátorral biztosítani. Főként az új építésű vagy energetikai felújításokon átesett lakásokban gyakori, hogy a légtömör nyílászárók mellett nem valósul meg a megfelelő légcsere. Holott a friss levegő utánpótlásáról és az elhasznált, szennyezett, szén-dioxidot, baktériumokat, spórákat és más káros anyagokat tartalmazó levegő eltávolításáról minden épületben gondoskodni kell – javasolja a szakértő.

GettyImages-164080309

Az otthoni légtisztító módszerek hatékonyságáról

Azok között, akik nem elégszenek meg kizárólag a hagyományos mentesítő módszerekkel, mint amilyen a szellőztetés vagy az alapos takarítás, sokan vásárolnak valamilyen légtisztító berendezést. Ezek nemcsak a működési elveikben, de a hatékonyságukban is eltérők. Arra kértük dr. Magyar Donátot, hogy sorra véve néhány ismert módszert, ismertesse azok hatékonyságát.

– A leghatékonyabban a HEPA-szűrős készülékek távolítják el a különböző méretű részecskéket a helyiségek levegőjéből.

Emellett az UV-C-lámpával rendelkező berendezések is hatékonyak a levegőben lebegő kórokozók ártalmatlanításában.

Az ionizátoros készülékek között változó minőségű eszközök vannak, a hatékonyságukról érdemes független laboratórium által kiadott teszteredmények alapján meggyőződni. A gyártó és a forgalmazó által közzétett eredmények elsősorban marketingcélokat szolgálnak.

Az ózont előállító készülékek otthoni használata nem ajánlott, működésük során ózon keletkezik, mely magasabb koncentrációban káros hatással bír egészségünkre – mondja dr. Magyar Donát.

Vannak, akik gépek helyett a természetesebb megoldásokra esküsznek, és inkább párásítással, illetve illóolaj párologtatásával próbálkoznak. A kérdés csupán az, hogy ezek valóban hatékony és követendő eljárások-e.

– A párásításra csak nagyon alacsony páratartalom mellett, kisgyermekek közelében lehet szükség. Számoljunk vele, hogy a túlzott párásítás növeli a (rejtett) penészedés kockázatát. Az illóolajok párologtatásával akár több száz vegyület kerülhet a levegőbe, ezért csak mértéktartó, alkalomszerű használatuk javasolt. A levegőminőséget nem javítja az ilyen termékek használata – figyelmeztet a szakértő.

kep

A megszólaló szakértő dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusa.

Kórokozók a lakásban

A lakás különböző felületein csak úgy burjánzanak a kórokozók: ezeket érdemes még körültekintőbben takarítani.

6 pont a lakásban, ahol hemzsegnek a kórokozók: észrevétlenül megbetegíthetnek
A lakásban sincs biztonságban az ember: számos ponton összegyűlnek a kórokozók.
GettyImages-975105982

Bár az ember azt gondolná, hogy saját otthonában, a négy fal között nem érheti utol betegség, sajnos éppen ellenkezőleg: a lakásban több olyan pont is van, ahol felszaporodhatnak a kórokozók.

Ezeket nemcsak a rutintakarításkor kell megtisztítani, hanem mindennaposan is fontos külön figyelmet fordítani rájuk, és a megfelelő megoldással, megbízható szerrel gondosan fertőtleníteni a különböző felületeket. Csak ez segíthet abban, hogy az ember saját magát és családját is megvédje azoktól a fertőzésektől, melyeket a szabad szemmel nem látható, észrevétlenül is hemzsegő baktérium-, illetve vírustelepek okozhatnak.

6 pont a lakásban, ahol rengeteg a kórokozó

Egy 2016-os kutatás során, melyet a Charles River Laboratories végzett, 340 különböző baktériumot találtak harmincféle, otthon előforduló tárgyon, így szalmonellát, e-colit és staphylococcust is. A Society for General Microbiology szerint egyes kórokozók akár 20 percenként osztódhatnak, amennyiben megfelelőek számukra a fizikai körülmények. A következőkben sorra veszünk hat olyan pontot a lakásban, ahol hemzseghetnek a kórokozók, és ahol fontos a gyakoribb fertőtlenítés.

A konyha területe

A National Sanitational Foundation (NFS) szerint a konyhára különös figyelmet kell fordítani, mivel azokon a területeken, ahol ételt tárol, illetve készít az ember, több kórokozó fordulhat elő, mint a lakás további részén. Különös tekintettel kell lenni a mosogatóra, a készítőpultra, a hűtőszekrényre és a vágódeszkára is. A mosogatószivacson található kórokozókról korábban már mi is írtunk, érdemes a hozzá kapcsolódó higiéniai tanácsokat is figyelembe venni.

A fürdőszoba

Kórokozók jelenléte szempontjából a fürdőszoba a konyhával vetekszik. Ennek egyrészt az az oka, hogy ide tisztálkodni jár az ember, másrészt pedig a nedves felületek és a párás levegő tökéletes terepet biztosítanak számukra. Az NFS szerint a fürdőben nagyobb odafigyelést igényel a mosdó, a zuhany, illetve kád felülete, a WC és annak közvetlen környezete is.

Mivel ugyancsak kórokozók sokasága szaporodik el rajtuk, a törölközőket legalább heti egyszer, a fogkeféket pedig maximum 3 havonta cserélni kell. Fontos, hogy a már kimosott ruha ne maradjon hosszasan a mosógépben: ha már több mint 30 perce leállt a mosás, de a ruha még bent van, akkor szükséges egy újabb mosást elindítani, mert a nedves darabokon már szaporodni kezdtek a gépből származó vagy esetleg a ruhákon maradt kórokozók. Erre az a kellemetlen szag is figyelmeztet, ami a ruhák kiszedésekor megcsapja az embert.

A nappali helyisége

Még a nappaliban is előfordulnak kritikus részek, hiába nem a főzés vagy a tisztálkodás területe. Az NFS szerint ebben a helyiségben is több olyan, gyakran érintett tárgy összpontosul, ami kórokozóforrás. Ilyen például a távirányító, a számítógép billentyűzete, a tablet vagy a mobiltelefon és a szőnyeg is. Bár ez utóbbi meglepő lehet, norvég kutatók szerint akár nyolcszor annyi koszt magába zárhat, mint a saját súlya, és ahol nem takarítják, vagy nem vigyáznak a higiéniára, ott akár az utca járdájánál is piszkosabb lehet.

Kapcsolók, fogókák lakásszerte

Az NFS szerint a szerte a lakásban található kórokozótelepek további kétféle gyülekezőpontjaként említhetők a kapcsolók – például a villanykapcsolók, kávéfőző-kapcsoló, tűzhelygomb – és a fogókák – például a szekrényfogókák, mikróajtó-fogókák, kilincsek. Mivel az ember nagyon sokszor megérinti őket, észrevétlenül rávisz, és le is vesz róla kórokozókat. Közvetítő felületekként ezek is extra figyelmet, gyakori fertőtlenítést igényelnek.

Kedvencek helye

Amennyiben a kutya, macska vagy más állat odabent él, az NFS szerint az ő helye és holmijai négyszer olyan szennyezettek lehetnek, mint a lakás bármely más pontja. Ez különösen akkor lehet igaz, ha például a macska kültéren is mozog, illetve kutya esetén sétáltatást követően a gazdi nem gondoskodik a tappancsok és szőrzet megtisztításáról.

A kedvenc alvókosarát, tányérját, alomját, játékait gyakran és alaposan kell tisztítani. Ha valaki erre nem fordít elég figyelmet, akkor a lakásban élő emberek és a kedvence egészségét is kockáztatja. Jobb mellőzni az erős vegyszereket, egyszerű mosogatószeres, szappanos vizet használni és alaposan öblíteni, hogy a szőrét nyalogató, játékot szájába vevő állat szervezetébe véletlenül se kerülhessen ártó anyag.

A lakásban található kritikus pontok sorát szinte a végtelenségig lehetne szaporítani. Fontos, hogy ne hanyagoljuk a takarítást, gondoskodjunk a gyakran érintett, nedves, élelmiszerrel érintkező felületek fertőtlenítéséről. Azzal is nagyon sokat tehetünk a lakás higiéniájáért, egyúttal a benne élők egészségéért, ha nem lépünk be cipővel a lakásba, de legalábbis azonnal, még a bejáratnál levetjük azt, és hazaérkezés után az első dolgunk az alapos kézmosás. Ezt az alapvető rutint soha, de kiváltképp járványhelyzetben, nem szabad elfeledni.

femina

Hirmagazin.eu