Az otthoni levegőben található részecskék allergiát, betegséget is okozhatnak.
![GettyImages-124874137](https://kep.index.hu/1/0/3700/37009/370090/37009067_65c275e9643a2ad9cf6d44ca6562e1f1_wm.jpg)
Amikor az ember magára zárja az ajtót, azt gondolhatná, mindent ajtón kívül hagyott, ami veszélyeztethetné testi épségét, egészségét. Ez koránt sincs így, hiszen megannyi szabad szemmel nem látható ellenség található a négy fal között is, melyek allergiát, illetve betegséget okozhatnak.
Jó tudni, hogy ezek nem csupán a különböző felületeken, például a csapokon, a kilincseken vagy a különböző használati tárgyak felületén lelhetők fel, hanem a levegőben is jelen vannak, és belégzésük egészségi problémához vezethet. Arról, hogy pontosan mi fordulhat elő egy átlagos lakás levegőjében, dr. Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük. Arra is kitértünk, milyen a különböző levegőtisztító módszerek hatékonysága.
Mi van az otthoni levegőben?
Általános iskola óta tudjuk, hogy az ember oxigént lélegez be, de azzal is jó tisztában lenni, hogy a levegőben távolról sem csak oxigén található.
Bármelyik otthoni helyiségben tartózkodik is az ember, szennyező és allergén anyagok között mozog, és belélegzi ezeket. Ugyan jelenlétük mértéke változó, ne feledkezzünk meg a kórokozókról sem, melyek ugyancsak előfordulhatnak az otthoni levegőben.
– A lakások levegőjében nagyon sokféle szennyező anyag fordulhat elő, melyek egy része a kültéri levegőből származik, azonban számos, belső téri forrásból eredő légszennyező is előfordulhat. Megkülönböztetünk kémiai és biológiai eredetű légszennyező anyagokat. Az előbbiekre példa a formaldehid, amely új bútorokból, ragasztóanyagokból szabadulhat fel, vagy a közlekedési eredetű benzol, de emellett több száz egyéb gáznemű vagy szilárd halmazállapotú kémiai szennyező anyag fordul elő egy átlagosnak mondható lakás levegőjében – mondja dr. Magyar Donát.
Ami a biológiai eredetű szennyező anyagokat illeti, egy részének forrása maga az ember, de a nyitott ablakon keresztül a kültérből származó részecskék is bekerülnek a lakás levegőjébe.
– A biológiai eredetű szennyezőanyagok szintén sokfélék. Egy jól karbantartott, tiszta lakás levegőjében is szép számmal találhatóak biológiai eredetű részecskék, ami nem meglepő, hiszen egy részük a testfelületről származik, ahol természetes módon jelen vannak. Ezek többsége baktérium és élesztőgomba. A kültéri eredetű bioaeroszol-részecskék szintén nagyon gyakoriak a lakásokban, ezek különféle pollenszemek – virágporok – és gombaspórák – feleli a szakértő.
Így folytatja:
– Rendszeres takarítás mellett nem okoznak tüneteket. A baj ott kezdődik, ha valamilyen egészségre káros anyag nagy mennyiségben és/vagy rendszeresen, hosszabb időn át terheli a szervezetet. Ennek feltétele általában, hogy a szennyező anyagnak legyen egy belső téri forrása, amely nagy mennyiségben, folyamatosan vagy rendszeresen bocsátja ki a légszennyező anyagot. Másfelől, ha a helyiségek szellőzése nem megfelelő, a légszennyező anyagok feldúsulhatnak. A leggyakoribb problémát az épületek nedvesedése okozza, amelynek egyik káros következménye a penészedés. Ez egyfelől esztétikai és anyagi kárt okoz, másfelől az egészségre is ártalmas, többféle légúti megbetegedést, többnyire allergiát vált ki, de ezenfelül elősegíti a poratkák megtelepedését is, amelyek erősen allergizálnak, és asztmát is okozhatnak.
Természetesen mindenkiben felmerül a kérdés, mi a helyzet a kórokozókkal, amelyek betegséget idézhetnek elő az ember szervezetében. Például, amennyiben az egyik családtag beteg, kórokozóit nemcsak úgy terjesztheti, hogy megfog néhány közös használatú holmit, vagy szerteszét hagyja a zsebkendőit, hanem a levegőn keresztül is. Természetesen ez úgy is előfordul, ha az illetőnek nincsenek tünetei, például nem köhög, tüsszög, és nem tudja, hogy hordoz valamilyen betegséget.
– Kifejezetten kórokozó baktériumot ritkán lehet lakások levegőjéből kimutatni, de számos fertőző betegségnél ismert, hogy lehetnek tünetmentes hordozók, akik nem tapasztalják a betegség tüneteit, viszont a levegőbe ürítik a vírusokat.
A tüsszögés, köhögés következtében jelentősen megnövekedik a kórokozók koncentrációja. A köhögéssel közel 700, egy tüsszentéssel körülbelül 40 ezer kórokozót tartalmazó aeroszol-részecske jut a levegőbe. Az élettartamuk nagyon változó. Sok tényezőtől függ, hogy kinél mennyi idő múlva alakul ki a betegség. Az egyéni érzékenység személyenként eltérő – hívja fel a figyelmet dr. Magyar Donát.
Az allergia ugyancsak rengeteg embert kínoz, és ezt a tényezőt odahaza is számításba kell venni: gondoljunk csak például a nyitott ablakon át beszálló pollenszemekre vagy a porallergiát okozó poratkákra. Egyes otthonokban a penész is problémát okoz. Sajnos nem mindig tűnik fel idejében, hogy allergének kínozzák a lakásban élőket, de aki ismeri a lehetséges figyelmeztető jeleket, az hamarabb felismerheti a problémák forrását.
– A biológiai légszennyezők esetén a leggyakoribb megbetegedés az allergia, amely asztmává fejlődhet. Ezt sokszor ekcéma kíséri. Mivel sok esetben a szennyező forrás, például egy penészgomba rejtett helyen alakul ki, a lakók nem ismerik fel időben a veszélyt. A tapasztalat az, hogy másfél-két év telik el, mire a lakók felfigyelnek az eleinte enyhébb tünetekre: a lakásba lépve rövid időn belül tüsszögnek, folyik az orruk, köhögnek, légzési nehézségeik adódnak, légúti és érzékszervi irritációt észlelnek, amely tünetek a lakás elhagyása után hamar megszűnnek. Sokszor ez kisgyermekeknél jelentkezik először; nagyon ritka, hogy minden családtag, valamennyi korosztály egyaránt érintett lenne. A dohszag vagy szokatlan por megjelenése a lakásban szintén figyelmeztető jel lehet, amit érdemes komolyan venni – mondja a szakértő.
Jó tudni, hogy ezek az allergizáló tényezők sokáig a beltérben maradnak, és nehezen iktathatók ki:
– Az elpusztult spórák megtartják allergizálóképességüket. Ezt sokan nem veszik számításba, ezért van az, hogy gyakran a szennyező forrás eltávolítása után sem múlnak el a tünetek. A kiszóródott spórák gyakran ottmaradnak lakásban, a szekrény tetején, az ágy alatt, a fal mögött, a padló alatt, és még sorolhatnánk. Ezekről a területekről időnként felkavarodnak a spórák, és a levegőbe jutva tüneteket okoznak. A poratkák esetében hasonló a helyzet, esetükben azonban azok ürüléke okoz elsősorban problémát. Fontos, hogy az allergénmentesítést megfelelő sorrendben végezzük el, először a probléma okát szüntessük meg, aztán a kibocsátó forrást, majd szárítsuk a falakat, szellőztessünk és takarítsunk, mindenképpen nedves portörléssel kezdve, beleértve a lakás nehezen hozzáférhető részeit is – tanácsolja dr. Magyar Donát.
Megelőzés és mentesítés
Mint minden esetben, az otthoni levegő tisztasága érdekében is a megelőzés a legjobb, amit az ember megtehet.
– A szellőztetés kedvező hatását nem lehet eleget hangsúlyozni. Nyáron érdemes folyamatosan, nyitott ablakkal biztosítani az intenzív légcserét, télen pedig naponta többször, rövid ideig kell szellőztetni – ügyelve arra, hogy a falak ne hűljenek le. Ahol jelentős kültéri szennyezőforrás – forgalmas autóút, benzinkút, buszpályaudvar van a közelben, ott a légtisztító berendezéseknek is fontos szerep jut. Igaz lehet ez azokra a külvárosi részekre is, ahol még nincs útburkolat, vagy sok az építkezés: ezeken a helyeken gyakorta “nagy a por”, azaz magas a kisméretű aeroszol-részecskék – hétköznapi nevén szálló por – koncentrációja a lakásokban. A házi por „látványos” részét egyébként a textilszálak adják, azonban az egészségre nem jelentenek veszélyt. Ezek mennyiségét a ruhaszárító gépekkel is lehet csökkenteni, mivel ezek összegyűjtik a kiszóródó textilszálakat – mondja dr. Magyar Donát.
Ami a kórokozó-mentesítést illeti, a szakértő szerint az egyszerű szellőztetésnek kulcsfontosságú szerepe van.
– A kórokozók légköri koncentrációját a leghatékonyabban a megfelelő gyakorisággal végzett szellőztetéssel csökkenthetjük. Jó, ha a lakásban kereszthuzatot lehet kialakítani, de ez nem minden épületben megoldható, csak ott, ahol a nyílászárók egymással szemben helyezkednek el, körülbelül 15 méteren belül. Azonban arra is figyelni kell, hogy a szabad légáramlást ne akadályozzák az ajtók, bútorok. Az olyan lakásokban, ahol egy oldalon vannak a nyílászárók, és nem alakítható ki légáram, a kisebb szobák ablakon át még szellőztethetők (az ablaktól körülbelül 8 méteres távolságig bejut a friss levegő), azonban már ezeknél is érdemes a levegő beáramlását légbevezető elemmel és fürdőszobai ventilátorral biztosítani. Főként az új építésű vagy energetikai felújításokon átesett lakásokban gyakori, hogy a légtömör nyílászárók mellett nem valósul meg a megfelelő légcsere. Holott a friss levegő utánpótlásáról és az elhasznált, szennyezett, szén-dioxidot, baktériumokat, spórákat és más káros anyagokat tartalmazó levegő eltávolításáról minden épületben gondoskodni kell – javasolja a szakértő.
Az otthoni légtisztító módszerek hatékonyságáról
Azok között, akik nem elégszenek meg kizárólag a hagyományos mentesítő módszerekkel, mint amilyen a szellőztetés vagy az alapos takarítás, sokan vásárolnak valamilyen légtisztító berendezést. Ezek nemcsak a működési elveikben, de a hatékonyságukban is eltérők. Arra kértük dr. Magyar Donátot, hogy sorra véve néhány ismert módszert, ismertesse azok hatékonyságát.
– A leghatékonyabban a HEPA-szűrős készülékek távolítják el a különböző méretű részecskéket a helyiségek levegőjéből.
Emellett az UV-C-lámpával rendelkező berendezések is hatékonyak a levegőben lebegő kórokozók ártalmatlanításában.
Az ionizátoros készülékek között változó minőségű eszközök vannak, a hatékonyságukról érdemes független laboratórium által kiadott teszteredmények alapján meggyőződni. A gyártó és a forgalmazó által közzétett eredmények elsősorban marketingcélokat szolgálnak.
Az ózont előállító készülékek otthoni használata nem ajánlott, működésük során ózon keletkezik, mely magasabb koncentrációban káros hatással bír egészségünkre – mondja dr. Magyar Donát.
Vannak, akik gépek helyett a természetesebb megoldásokra esküsznek, és inkább párásítással, illetve illóolaj párologtatásával próbálkoznak. A kérdés csupán az, hogy ezek valóban hatékony és követendő eljárások-e.
– A párásításra csak nagyon alacsony páratartalom mellett, kisgyermekek közelében lehet szükség. Számoljunk vele, hogy a túlzott párásítás növeli a (rejtett) penészedés kockázatát. Az illóolajok párologtatásával akár több száz vegyület kerülhet a levegőbe, ezért csak mértéktartó, alkalomszerű használatuk javasolt. A levegőminőséget nem javítja az ilyen termékek használata – figyelmeztet a szakértő.
A megszólaló szakértő dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusa.
Kórokozók a lakásban
A lakás különböző felületein csak úgy burjánzanak a kórokozók: ezeket érdemes még körültekintőbben takarítani.
6 pont a lakásban, ahol hemzsegnek a kórokozók: észrevétlenül megbetegíthetnekA lakásban sincs biztonságban az ember: számos ponton összegyűlnek a kórokozók.