A szabályozás lényege, hogy a fővárosi polgárok egyeztetést kezdeményezhetnek a fővárosi vezetéssel, vagy alakíthatják a Fővárosi Közgyűlés napirendjét.
Veszélyhelyzet idején – törvényi rendelkezés értelmében – a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörét a főpolgármester gyakorolja, döntéseit szerdán tették közzé a budapest.hu oldalon.
A javaslatban emlékeztettek, hogy a közvetlen demokrácia új eszközeként 2020. január 29-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a budapesti polgári kezdeményezésről szóló szabályokat egy évvel későbbi hatálybalépéssel.
Ha egy kezdeményezéshez ezer budapesti csatlakozik, a kezdeményezővel a főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy más, megfelelő szakértelmű munkatárs folytat egyeztetést. Ha a kezdeményezéshez legalább tízezren csatlakoznak, a kezdeményezést a Fővárosi Közgyűlés megtárgyalja, és az ülésen a kezdeményező felszólalhat.
Fontos szabály, hogy a tizennégy éven felüli budapestiek kezdeményezhetnek vagy csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, tehát a közügyek alakítójaként a fiatalabb korosztályba tartozók is felléphetnek.
A polgári kezdeményezést interneten keresztül, ügyfélkapus azonosítással is be lehet nyújtani, és azokhoz csatlakozni is lehet ugyanezen a felületen. Ugyanerre személyesen, az Általános Ügyfélszolgálati Irodán is lehetőség lesz – írták.
A budapesti polgári kezdeményezést a főjegyző az elintézhetőség szempontjából előzetesen vizsgálja és a meghatározott feltételek esetén teszi azt közzé.
A rendelet lényeges elemei között említik, hogy a legalább tízezer támogatóval rendelkező kezdeményezés kezdeményezője a közgyűlés ülésén a vita kezdetén és utolsó előttiként, az előterjesztőt megelőzően hét-hét percben szólalhat fel, ezenkívül szükség esetén az ülés vezetője szót adhat neki. A sikeres kezdeményezésekhez kapcsolódó közgyűlési jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok elérhetővé válnak a kezdeményezési honlapon is.
A szabályozás szerint a benyújtott kezdeményezést vissza lehet vonni. Ha a visszavonás a kezdeményezés közzététele előtt történik, akkor annak a rendelet szerinti intézése véget ér, a kezdeményezést nem teszik közzé.
Ha a közzététel után vonja vissza a kezdeményező a kezdeményezését, ez nem akadályozza meg a további csatlakozók gyűjtését. Ilyenkor a kezdeményező neve lekerül a honlapról és öt nem illetik meg a kezdeményező jogai a továbbiakban, vagyis nem vehet részt a személyes egyeztetésen és nem szólalhat fel a közgyűlés ülésén. Ugyanakkor a kezdeményezés név nélkül továbbra is elérhető marad és ahhoz csatlakozni lehet, tízezer támogató elérése esetén azt a közgyűlés megtárgyalja – olvasható.
Az egyes kezdeményezésekhez csatlakozók adatait a Főpolgármesteri Hivatal csak korlátozott ideig kezeli, ezt követően azokat teljes körben törli, így az egyes ügyeket támogatók listáját a későbbiekben semmilyen formában nem kezeli a főváros.
A rendelet március elsején lép hatályba.
A koronavírus-járvány miatt a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásoknak történő segítségnyújtásként Karácsony Gergely döntött arról is, hogy a 2020 szeptembere óta alkalmazott, akár 90 százalékos bérletidíj-kedvezményt július elseje és december 31 között is biztosítja a fővárosi önkormányzat, továbbá az érdekeltségébe tartozó teraszengedélyek esetében az év végéig megadják a 90 százalékos kedvezményt.
A főpolgármester döntése értelmében a fővárosi önkormányzat CEF- (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) pályázatot nyújt be a csepeli gerincút második és harmadik ütemének tervezési feladataira, amennyiben a kormány kiadja a tagállami hozzájárulást.
Határozat született arról is, hogy a VIII. kerületi Kőbányai út 22. szám alatti lakóépület 71 lakásának bérlőívé válhatnak hajléktalan emberek, ugyanis a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) egyszeri, ingyenes bérlőkiválasztási jogot biztosítanak május elsejétől szociális helyzet alapján szociális lakbér alapú bérleti díj alkalmazásával.
Ennek előzménye, hogy tavaly a BMSZKI ingyenes használatába kapta az említett lakásokat a hajléktalan-ellátás biztosítására idén április végéig.
infostart
