Katolikus zarándokhellyé lett a jelenések helyszíne.
Számos olyan helyről tudni, melyhez valamilyen vallásos vonatkozású legenda, illetve csodatétel története fűződik. Ilyen hely Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelye is, mely az észak-magyarországi régióban található, Mátraverebély határában.
A katolikus zarándokhely és búcsújáróhely a Szent László-forrás szomszédságában terül el, a Mátra északi oldalán, egy völgy torkolatában. Emblematikus látnivalója a Szentkút Nagyboldogasszony-templom, illetve a hatalmas, mesterséges barlangfülke. A helyet a ferences szerzetesek rendháza és gyóntatóudvaruk is gazdagítja.
Szűz Mária csodatétele
Mátraverebély-Szentkút nevéhez Szűz Mária csodatételét köthetjük, melyet 1714-ben jegyeztek le. A történet szerint egy néma fiú és apja haladtak át a területen, és a fiú, mert megszomjazott, lemaradt apja mögött, hogy vizet keressen. Ekkor jelent meg előtte Szűz Mária, aki egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott. Amikor a fiú a mélyedésre tekintett, látta, hogy abból víz fakadt, és ivott belőle. Ezzel azonban a Szűzanya nemcsak szomját segítette oltani, de meg is gyógyította őt a némaságból. Egyszeriben apja után kiáltott. A csodatétel története kapcsán kapta a hely a Szentkút nevet 1195-ben, amikor is a helyet szentnek nyilvánították.
Egy Szent Lászlóhoz kötődő legenda szerint a patkó alakú mélyedés annak a lónak a nyoma, melyen a kunokkal harcoló király lovagolt, amikor az ellenség bekerítette, és egy völgybe szorította. A király ezt a mélyedést kardjával kiszélesítette, és ekkor tört fel a forrásvíz.
További csodás események is kötődnek Szentkúthoz. 1700-ban, mint mondják, egy aranykereszt ragyogott fel a vízben, 1701-ben pedig hívők ezrei előtt jelent meg Szűz Mária, karján a kis Jézussal, trónján ülve. Ezeket az eseteket XI. Kelemen pápa kivizsgálta, és igaznak ismerte el, így kezdődhetett el 1714-től a hivatalos lejegyzés, melyet Lukovics Márton kisterenyei plébános végzett.
Így alakult a szentkúti zarándokhely sorsa
Miután a legendák híre elterjedt, egyre több és több hívő látogatott Mátraverebély-Szentkútra. 1210-ben ezért templomot építettek, mely egyfelől misék helyszíne, másfelől a körmenet kiindulópontjaként szolgált. 1258-tól búcsújáróhely lett, az 1400-as évektől az egyik leglátogatottabb Magyarországon. A törökök rombolása sajnos ide is elért, a 16. században lerombolták a települést. 1650-60 között építették azt újra a ferencesek. Mátraverebély-Szentkút azóta is sokak által látogatott búcsú- és zarándokhely, évi mintegy 200 ezer zarándok jön el ide.
2000 óta a mátraverebély-szentkúti Szűzanya-kegyszobrot öltöztetik. Erről szólt egy nemrégiben közölt írás oldalunkon. A ruhák készítője csodás alkotásokkal gazdagítja a Szűzanya ruhatárát.
femina, Hirmagazin.eu