A Szalajka-völgy hazánk egyik legszebb területén fekszik a Bükkben. És még a füstölt pisztráng íze is utánozhatatlan itt.
Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye ez az őskortól lakott középhegységi jellegű völgy a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. Számos látnivalóját és ipari műemlékét gyalogosan, kerékpárral vagy az erdei kisvonattal is felfedezhetjük.
De nem csak természeti szépségekben és ipari műemlékekben bővelkedik a gyönyörű völgy. Itt készül hazánk legfinomabb füstölt sült pisztrángja is, olyan technológiával, amely az országban sehol másutt nincs, így az itt kóstolt hal íze valóban egyedülálló és utánozhatatlan.
Pisztrángos tavak – Szilvásvárad halai
A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezdett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztése folyik.
Pisztrángosudvar – Magyarországon csak itt kapható a Sáfrány-féle, vagyis kályhában sült füstölt pisztráng
A völgy és hazánk egyetlen kályhás halfüstöldéje is az egyik pisztrángos tó mellett kapott helyet. Sáfrány László messze földön híres füstölt pisztrángja méltó a hírére. Egyedi technikával készül, az egyetlen pisztrángfüstölő az országban, ahol a hal kályhában, egyedülálló módon készül. Az elhivatott szakács örömmel mesél a titokról, aminek a végeredményét sehol máshol nem ízlelhetjük meg, ugyanis csak itt készül ezzel a módszerrel a mennyei, szabadalmaztatott Sáfrány-féle füstölt pisztráng.
Fél napig pihen a frissen kifogott hal sóban, majd nyársra húzva beakasztjuk a kályhába, és nagyon lassan, legalább 2 órán keresztül sütjük. Ez úgy történik, hogy lent égnek a fahasábok, és ahogy ég a tűz, felforrósítja a levegőt, ami így átjárja, és egészen lassan megsüti és enyhén megfüstöli a halat. Csak annyi füstöt kap a pisztráng így, mintha bográcsban készítenénk az ételt. Ezzel a módszerrel a saját zsírjában, a forró levegőn sül meg a hal
– meséli Sáfrány László.
A végeredmény szaftos, omlós, egyáltalán nem zsíros, mennyei ízű füstölt pisztráng.
Ha a füstölt halnak füstíze van, László szerint el kell hajítani, mert rosszul készítették. Ugyanis az arányok nagyon fontosak. Minden halnak van egy sajátos íze, ebben az esetben a két íz (hal és só) és az egy zamat (füst) hozza létre az egyedülálló, negyedik ízt, amit érzünk, ha megkóstoljuk a Sáfrány-féle, kályhában sült füstölt pisztrángot.
László szerénytelenül a pisztrángfüstölés Jimmy Page-ének tartja magát, immár gitár nélkül.
A hal frissessége is nagyon fontos, hisz fagyasztott halból nem lehet füstölt halat készíteni. Vagyis lehet, de nem érdemes, ahogy zokniban sem ajánlott lábat mosni
– magyarázza.
A szemünk előtt elkészített, saját zsírjában, a kályhában sült, füstölt pisztrángot mi magunk választhatjuk ki, étvágyunk függvényében.
A pisztrángtelep friss halait használja fel az ételekhez, az itt született pisztrángok itt is nevelkednek halálukig, és számtalan neves étterembe is viszik őket, a Balatonhoz is, a balatonszemesi Kistücsök étterembe, de Egerbe is a Macok Bisztróba is, hogy csak kettőt említsek közülük.
Akik pedig ropogósra sülten szeretik a halat, vagy tartanak a szálkáktól, azoknak is percek alatt, frissen készül a pisztrángfilé, friss, házi készítésű salátával.
A család 1987 óta foglalkozik itt a halkészítéssel, 10 éve pedig ezen a pisztrángtelepen sütik meg a műremeknek is nevezhető finomságokat. Szezonban 50-60 darab is fogy belőlük, de a tó gondoskodik a finom és egészséges utánpótlásról, nem véletlenül a Szalajka-völgy ad otthont Magyarország legnagyobb sebes pisztráng telepének.
És ha már ott járunk, érdemes körülnézni a környéken, ahol számtalan természeti csoda vár. Alább ezeket szedtük össze.
Gloriett-tisztás
A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indulva könnyedén feljuthatunk vonattal a végállomásnál lévő Gloriette-tisztásra. A történelmi, keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei kisvasút 1908-ban kezdte meg működését, 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években a majdnem 30 kilométer hosszú vonalon főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták.
Egykor a Gloriette-tisztáson álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezhetjük. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m) is eltúrázhatunk.
Szalajka-forrás, Szilvásvárad vízellátója
A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe nagyjából 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel. Vízfeltáró kutatások szerint a forrás maga egy kiterjedt barlangrendszerből törhet elő, amit azonban még nem tártak fel.
Szikla-forrás
A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.
A Szalajka-völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően tör a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti.
Fátyol-vízesés
A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége is, és mint ilyen kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.
Istállós-kői ősemberbarlang
Az Istállós-kői barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gloriette-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, rétegvastagsága 2 méter.
Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. A nyílás mögött egyetlen, tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt.
A világ legrégebbi ékszerei között van az itt talált két, csontból készült, kifúrt, zsinórra függeszthető amulett. A régészeti ásatások során az alábbi, jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő: rénszarvas, barlangi medve, ősbölény, gyapjas mamut, barlangi oroszlán, farkas, barlangi hiéna, kőszáli kecske.
Lipicai ménes
A falu másik vonzereje, ami nagyon sokak számára ismert az országban, a Lipicai ménes és a lovassporthoz kapcsolódó intézményrendszer. Szilvásváradon, a Fenyves út 4.sz. alatt található a Hajtókocsi Kiállítás, ahol a ló vontatta közlekedési eszközök gyűjteménye kapott helyet, az egyszerű szekértől kezdve a legdíszesebb hintókig.
Az 1952-ben alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság, mai nevén Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása.Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztül. Megmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban
