Erősödhet a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Az ezt szolgáló jóváhagyás már húsvét előtt megszületett Brüsszelben.

A határigazgatás elsődlegesen továbbra is tagországi hatáskörben marad – ígéri az Európai Parlament, de a Frontex az érintett országok kérésére technikai és operatív támogatást nyújthat. Az új Európai Parlament felállásáig a tervezettnél lassabban valósul meg a program.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még tavaly, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében jelentette be a Frontex-rendelettervezet megújítását. Ekkor az ember azt gondolhatta: végre az Európai Bizottság is rájött, hogy meg kell erősíteni a határokat. Az unió azonban másképp értelmezi a külső határokat, és a bizottság eredeti javaslata, amely beleillett abba a csomagba, amely inkább ösztönzi a migrációt, mintsem megállítja, többlet hatásköröket adott volna a bizottságnak – emlékezett vissza Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

(Fotó: MTI/EPA/Domenic Aquilina)(Fotó: MTI/EPA/Domenic Aquilina)

A rendelet szövegében – folytatta – szerepel a migráció menedzselése fogalom, ami a hatékony határvédelem kifejezés mellé állítva nem éppen azt a benyomást kelti az emberben, hogy az unió meg akarja állítani a migrációt és lezárja a külső határokat.

Egyelőre még csak a politikai megállapodás született meg – tért rá a jóváhagyásra – az Európai Parlamentben, és szükség lesz az Európai Tanács jóváhagyására, ami valószínűleg már csak szeptemberben, az új összetételű Európai Parlament első érdemi ülésszakában születhet meg.

A nagy katasztrófát sikerült elkerülni, azaz a bizottság nem dönthet a Frontex ügyvezető igazgatójának javaslatára arról, hogy egy tagállam hozzájárulása nélkül annak határánál be lehet avatkozni, hiszen ilyen is volt az elképzelésben – fogalmazott.

Nehezen jöttek rá a döntéshozók, hogy változtatni kell

Fontos megnézni, hogy milyen előzmények vezették oda az Európai Parlament azon képviselőit, akik a bevándorlásra pozitív társadalmi folyamatként tekintenek, hogy belássák: rendkívül nagy veszélyt hordoz magában, ha terrorista gyanús, külső országokból érkező személyek okirat nélkül beléphetnek az unió területére – hangsúlyozta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Hozzátette: ehhez rendkívül sok terrorcselekménynek és negatív társadalmi folyamatnak kellett bekövetkezni.

A Frontex nem dönthet egy tagállam határainál történő beavatkozásról az adott ország beleegyezése nélkül (Fotó: EPA/Vassil Donev)

Tóth Erik úgy véli, 2004-ben, a Frontex alapításakor, amikor csak 350–500 fős volt a szervezet, senki sem gondolta komolyan, hogy valaha ekkora felhatalmazásra és erőforrásra lesz szüksége a későbbiekben.

A gyújtópont 2015 volt, ez az év rávilágította az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy a Frontex akkori struktúráján változtatni kell – mondta.

A szervezet lassúságára vonatkozó kérdésről Tóth Erik azt mondta: európai parlamenti választások előtt állunk, és már tavaly, amikor megszülettek a Frontex megváltoztatására vonatkozó tervek, felhívták a figyelmet a politikai elemzők, hogy annak a döntésnek május 26-ig lesz megkötő ereje, az új összetételű parlament pedig minden esetben felül fogja vizsgálni a döntéseket, különösen egy olyan fontos intézmény esetében, mint amilyen a Frontex lesz a későbbiekben.

A tagállamok kritikus szemléletére van szükség

A Frontex eddig lényegében egy „sóhivatalként” működött. Bent ültek az emberek az irodában és papírokat gyártottak. A határvédelemnek azonban nem így kell működnie. Ott kellene állni a határokon, és megakadályozni, hogy bárki illegálisan átlépje. A legnagyobb változás, hogy kapnak pénzt, paripát és fegyvert, és gyakorlati haszna lesz a szervezetnek – mondta Párkányi Eszter.

A legnagyobb veszélyt ugyan sikerült elhárítani, de feltétlenül meg kell majd vizsgálni, hogy az elfogadott tervezet, amelyet még hetekig vizsgálnak nyelvészek és jogászok, érint-e szuverenitási kérdéseket – mondta.

Az Alapjogokért Központ elemzője felhívta a figyelmet a tervezet kritikus szemléletére. Jól meg kell vizsgálni, hiszen a vezető politikusok várhatóan mindent megtesznek majd, hogy lopakodó jogalkotással a saját hatáskörüket bővítsék, a tagállamoktól pedig elvonják azokat – fogalmazott.

Párkányi Eszter szerint a legfontosabb, hogy a Frontex egységei csakis a tagállamok kérésére és beleegyezésével legyenek bevethetők, és ne átvegyék, hanem kiegészítsék a tagállami határvédelmi rendészet munkáját.

szerző: hirado.hu
forrás: Kossuth Rádió

ElőzőFidesz: Az egyik legfontosabb kérdés a határok védelme
KövetkezőÚjabb fordulat: megússza a büntetést a vonattal karambolozó válogatott exlabdarúgó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza