Erősödhet a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Az ezt szolgáló jóváhagyás már húsvét előtt megszületett Brüsszelben.
A határigazgatás elsődlegesen továbbra is tagországi hatáskörben marad – ígéri az Európai Parlament, de a Frontex az érintett országok kérésére technikai és operatív támogatást nyújthat. Az új Európai Parlament felállásáig a tervezettnél lassabban valósul meg a program.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még tavaly, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében jelentette be a Frontex-rendelettervezet megújítását. Ekkor az ember azt gondolhatta: végre az Európai Bizottság is rájött, hogy meg kell erősíteni a határokat. Az unió azonban másképp értelmezi a külső határokat, és a bizottság eredeti javaslata, amely beleillett abba a csomagba, amely inkább ösztönzi a migrációt, mintsem megállítja, többlet hatásköröket adott volna a bizottságnak – emlékezett vissza Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A rendelet szövegében – folytatta – szerepel a migráció menedzselése fogalom, ami a hatékony határvédelem kifejezés mellé állítva nem éppen azt a benyomást kelti az emberben, hogy az unió meg akarja állítani a migrációt és lezárja a külső határokat.
Egyelőre még csak a politikai megállapodás született meg – tért rá a jóváhagyásra – az Európai Parlamentben, és szükség lesz az Európai Tanács jóváhagyására, ami valószínűleg már csak szeptemberben, az új összetételű Európai Parlament első érdemi ülésszakában születhet meg.
A nagy katasztrófát sikerült elkerülni, azaz a bizottság nem dönthet a Frontex ügyvezető igazgatójának javaslatára arról, hogy egy tagállam hozzájárulása nélkül annak határánál be lehet avatkozni, hiszen ilyen is volt az elképzelésben – fogalmazott.
Nehezen jöttek rá a döntéshozók, hogy változtatni kell
Fontos megnézni, hogy milyen előzmények vezették oda az Európai Parlament azon képviselőit, akik a bevándorlásra pozitív társadalmi folyamatként tekintenek, hogy belássák: rendkívül nagy veszélyt hordoz magában, ha terrorista gyanús, külső országokból érkező személyek okirat nélkül beléphetnek az unió területére – hangsúlyozta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.
Hozzátette: ehhez rendkívül sok terrorcselekménynek és negatív társadalmi folyamatnak kellett bekövetkezni.
Tóth Erik úgy véli, 2004-ben, a Frontex alapításakor, amikor csak 350–500 fős volt a szervezet, senki sem gondolta komolyan, hogy valaha ekkora felhatalmazásra és erőforrásra lesz szüksége a későbbiekben.
A gyújtópont 2015 volt, ez az év rávilágította az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy a Frontex akkori struktúráján változtatni kell – mondta.
A szervezet lassúságára vonatkozó kérdésről Tóth Erik azt mondta: európai parlamenti választások előtt állunk, és már tavaly, amikor megszülettek a Frontex megváltoztatására vonatkozó tervek, felhívták a figyelmet a politikai elemzők, hogy annak a döntésnek május 26-ig lesz megkötő ereje, az új összetételű parlament pedig minden esetben felül fogja vizsgálni a döntéseket, különösen egy olyan fontos intézmény esetében, mint amilyen a Frontex lesz a későbbiekben.
A tagállamok kritikus szemléletére van szükség
A Frontex eddig lényegében egy „sóhivatalként” működött. Bent ültek az emberek az irodában és papírokat gyártottak. A határvédelemnek azonban nem így kell működnie. Ott kellene állni a határokon, és megakadályozni, hogy bárki illegálisan átlépje. A legnagyobb változás, hogy kapnak pénzt, paripát és fegyvert, és gyakorlati haszna lesz a szervezetnek – mondta Párkányi Eszter.
A legnagyobb veszélyt ugyan sikerült elhárítani, de feltétlenül meg kell majd vizsgálni, hogy az elfogadott tervezet, amelyet még hetekig vizsgálnak nyelvészek és jogászok, érint-e szuverenitási kérdéseket – mondta.
Az Alapjogokért Központ elemzője felhívta a figyelmet a tervezet kritikus szemléletére. Jól meg kell vizsgálni, hiszen a vezető politikusok várhatóan mindent megtesznek majd, hogy lopakodó jogalkotással a saját hatáskörüket bővítsék, a tagállamoktól pedig elvonják azokat – fogalmazott.
Párkányi Eszter szerint a legfontosabb, hogy a Frontex egységei csakis a tagállamok kérésére és beleegyezésével legyenek bevethetők, és ne átvegyék, hanem kiegészítsék a tagállami határvédelmi rendészet munkáját.
