Nehéz éven van túl Németország. Az Európa motorjának is nevezett német ipar gyengélkedéséről szóltak a gazdasági hírek az elmúlt időszakban.
A berlini statisztikai hivatal becslése szerint 2018-ban mindössze 1,5 százalékkal bővülhetett az ország GDP-je. Ez jelentős, 1 százalékos lassulást jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. Ráadásul novemberben nem növekedett, hanem 0,2 százalékkal csökkent a világ negyedik legnagyobb gazdaságának teljesítménye.
Az ipari termelés tavaly novemberben például 1,9 százalékkal esett az előző hónaphoz képest. Éves összehasonlításban pedig már 4,6 százalék volt a csökkenés, ez a 2008-as pénzügyi válság óta a legrosszabb érték.
Szinte minden ágazatot érintett a visszaesés Németországban
A visszaesés szinte minden ágazatot érintett Németországban. A feldolgozóipar például novemberben, az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal zsugorodott. „Németország egyelőre a recessziót elkerülte, de a tartós lassulás jelei mutatkoznak” – így értékelte az adatokat az elemző.
Negatívan hat az iparra, hogy
a lakossági fogyasztás sem alakult túl jól az elmúlt fél évben.
Azt lehet látni, hogy a lakosság egy kicsit visszahúzódóbb. Az állam is visszafogott a költekezés oldalán, 1,7 százalékos többlete volt a német költségvetésnek 2018-ban. A gyengébb belső kereslet is folyamatosan visszaveti a német gazdaság növekedését – nyilatkozta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című magazinjában.
Az exportorientált német gazdaságot több tényező is hátráltatta. Tavaly szeptember óta a korábbi, könnyen kijátszható károsanyag-kibocsátási vizsgálati módszer helyett egy új, szigorúbb rendszer lépett életbe, ami hátrányosan érintette a nagy autóipari konszerneket.
Nem sok reformot hajtottak végre az elmúlt években
Emellett Kína lassulása is a német termékek iránti kereslet csökkenését eredményezte. Németh Dávid szerint problémát jelent az is, hogy
a német állam nem törekszik a gazdaság élénkítésére a saját eszközein keresztül.
Nagy probléma, hogy az elmúlt években nem túl sok reformot hajtottak végre Németországban. Az, hogy a költségvetés takarékoskodóvá válik, és nincsen infrastrukturális fejlesztés, hosszú távon negatívan hathat a gazdasági növekedésre – mondta az elemző.
Egyre inkább az látszódik, hogy akár hosszabb távon is jellemző lehet ez az alacsonyabb, 1,5 százalék körüli gazdasági növekedés Németországra – fűzte hozzá.
Ezeket az aggályokat erősíti az is, hogy a World Economic Forum 2017-es versenyképességi jelentésében például Németország infrastruktúrájának állapotát csak a 10. legjobbnak ítélte meg, 137 ország összehasonlításában.
A 2008-as jelentésben még az első helyre sorolták a németeket. „Az elmúlt években az utak, a vasutak, a kikötők állapota folyamatosan romlott” – jegyezte meg Kiszelly Zoltán politológus.
„A német infrastruktúra nagyon elmaradott,
ez is nehezíti Németország gazdaságának a megújulását.
A legtöbb német mobilhálózat még a 3G frekvenciát használja, a belföldi roaming nem megoldott, nagyon satnya az üvegszálas internet ellátottsága is, 2 százalék, míg Spanyolországban 50” – húzta alá.
Komoly károkat okozna a Hard Brexit
A német gazdaság idei teljesítménye körül is sok a bizonytalanság – tette hozzá Deák Dániel. A Figyelő munkatársa szerint például a Hard Brexit nem csak Nagy-Britannia gazdaságát érintené hátrányosan, Németországnak is komoly károkat okozna.
„Hogyha a britekkel nem sikerül megállapodni, akkor
a német autóipar pillanatok alatt olyan komoly pofont kap,
ami a német GDP-adatokban is azonnal megmutatkozik. Ebből fakadóan, mind Merkelnek, mind Macronnak komoly tárgyalásokat kell folytatnia Theresa May-jel, és viszonylag könnyen, gyorsan ki kell alkudni valamilyen egyezséget” – nyilatkozta.
Deák Dániel hozzátette: egy német recesszió nagy valószínűséggel
magával rántja a francia, valamint az olasz gazdaságot is,
és a közép-európai országok ipari termelésére, továbbá szolgáltatásaira is kedvezőtlenül hathat.
Forrás: M1
