A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tiszaalsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda).
MTI fotó: Czeglédi Zsolt
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek. A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI fotó: Czeglédi Zsolt
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság – a társhatóságokkal együttműködve – a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködik a kérészek biztonsága felett az idén korábban kezdődő tiszavirágzás idején. A rendőrkapitányság munkatársai a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együtt folyamatosan és visszatérően ellenőrzik a területet. A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához, az elejtéséhez és a birtokban tartásához is – hívták fel a figyelmet.
A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.
Forrás: erdekevilag.hu
