2015. 06. 17. – 06:11
forrás: K.A./hirado.hu
Dr. Jane Goodall a csimpánzok viselkedését tanulmányozó kutatásait 1960 júniusában kezdte el Tanzániában. Tanulmányait a Gombe Nemzeti Parkban végezte, amely megalapozta a további főemlős-kutatásokat és melyek hatására újra kellett fogalmazni az ember definícióját. 1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet, mely vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében. Jane Goodallt 2002-ben az ENSZ békenagykövetévé nevezte ki. Az intézet széles körben ismert az új, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési világhálózatról, melynek több mint 9000 csoportja van közel 100 országban, köztük óvodai és egyetemi programokkal. Jane Goodall Teleki Géza magyar főemlőskutató és antropológus kutatótársa is volt.
Ismét Magyarországra jött a remény hírnöke: Dr. Jane Goodall világhírű főemlőskutató, környezetvédelmi aktivista és ENSZ békenagykövet „A remény magvai”c. új könyvének bemutatójával egybekötött nyilvános előadását kedden este tartotta a MOM Kulturális Központban.
Az előadás a fenntartható mezőgazdaság, a génmódosított termékek, a környezetvédelem témáját járta körül. Dr. Goodall mellett Prof. Dr. Urs Niggli, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet(FiBL) igazgatója (és számos más szervezet alapítója, vezetője) is beszélt.
Archív képünkön: Jane Goodall a pécsi Tudásközpontban, 2010-ben. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Goodall – aki beszéde elején csimpánzul is üdvözölte a közönséget – előadásában elmondta: Dr. Louis Leakey indította el pályáján, és az ő segítségével foglalkozik azzal, amivel mindig is szeretett volna. Már 10 évesen kitalálta, hogy Afrikában fog élni állatok között, erre pedig édesanyja is bátorította.
Az erdők kertészei
Az etológus azt mondta: a csimpánzok az erdők kertészei. Sok gyümölcsöt esznek és székletükkel szórják szét a magvakat, vagyis fenntartható módon élnek. Mielőtt megeszik, a csimpánzok megnyomkodják a gyümölcsöt, érett-e. Ezzel ellentétben a többi majom evés közben dobja el a gyümölcsöt, ha az nem elég érett. A csimpánzok nem népesítik túl életterüket, harmonikus a kapcsolatuk a természettel – tette hozzá a kutató.
Elmesélte azt is, hogy fiatal korában farmokon, gazdálkodóknál dolgozott, abban az időben pedig még nem használtak növényvédőszereket, rovarirtókat. Még a kukacot is felhasználták a csirkék számára, vagyis biofarmként működtek.
Goodall beszélt az általa létrehozott Rügyek és Gyökerek mozgalomról (Roots & Shoots), és arról, valaki azt javasolta neki, gyűjtsön organikus étrendhez való recepteket nagymamáktól, dédnagymamáktól. „Eközben sokat tanultam a növényvédőszerekről, és amit tanultam, az nagyon megrémített” – fogalmazott.
Jane Goodall a gorillák kifutója mellett 2015. június 15-én a Fővárosi Állat- és Növénykert Emberszabású Majmok Házában, ahol a brit etológus, antropológus, főemlőskutató és ENSZ-békenagykövet részt vett Teleki Géza antropológus, főemlős-kutató emléktáblájának felavatásán. MTI Fotó: Kovács Attila.
Minél több húst eszünk, annál jobban károsítjuk a környezetet
Jane Goodall azt mondta: a növényvédőszerek nem csak az emberre károsak. Utalt Rachel Carson tengerbiológus és környezetvédő munkásságára, aki kutatásai során megpróbálta bebizonyítani, hogy a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarméreg számos fajt – mint később kiderült, köztük a madarakat is – súlyosan károsít.
A világhírű tudós a tömeges méretű húsevés veszélyeire is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az emberek egyre nagyobb mennyiségű húst esznek – több milliárd állatot termelünk, kiírtjuk az erdős területeket, ráadásul az állatokat sokszor szörnyű körülmények között tartjuk. Az effajta gazdálkodás viszont éghajlatváltozást is hozhat, a tehenek által felböfögött metángáz ugyanis káros hatással van a környezetre, az ipar pedig e hatást gyorsítja és erősíti. A génmódosított termények valós veszélyt hordoznak magukban – nyomatékosította.
„Magyarország büszke lehet magára, hogy bezárta az ajtót a génmódosított termékek előtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy sajnos több országban azonban még mindig nem hozták meg ezt a döntést.
A géntörvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon csak kutatási célra, rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel engedélyezték a GM növényfajtákat, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen. A kísérleti parcellákat körbe kell keríteni, a termést állandóan ellenőrzés alatt kell tartani, a növényzetet pedig ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, azok semmiképpen nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Magyarországon az elmúlt évben nem sok szántóföldi kísérletre került sor. Leginkább génmódosított kukoricával zajlanak a kísérletek, általában totális gyomirtó szerrel, kukoricamollyal vagy kukoricabogárral szemben ellenálló fajtákról van szó. Az Európai Unió azonban több génmódosított élelmiszer és takarmánytermék behozatalát és forgalmazását is engedélyezte, ezek azok hazánkba is bekerülhetnek.
Az állatok számára rendkívül károsak ezek a termékek – elsősorban az immunrendszerre, a szaporítószervekre, a méregkiválasztó szervekre hatnak. Számos kutatás bizonyította ezt már. Gazdálkodóknál is allergiás tüneteket és reakciókat váltott ki a szer – hangzott el az előadásban. Dr. Goodall elmondta, hogy egy esetben egy vályúba génmódosított, rovarirtós terményt, egy másikba pedig mindentől mentes tápot tettek, s a tehenek egytől-egyig a tisztát választották. Egy dán sertéstenyésztő esetében pedig, miután állatai lebetegedtek, és ő abbahagyta a génmódosított termény adagolását, a disznók meggyógyultak.
„Az állatok okosak” – fogalmazott az etológus.
„Remélem, Magyarország kitart álláspontja mellett, hiszen az EU megváltoztathatja a törvényeket és beengedheti a Monsantót” – fogalmazott.
Előtérben a családi gazdaságok
A kutató szerint a bioélelmiszerek jelentik a jövőt. A Jane Goodall Intézet munkatársai a TACARE-programban tanzániai emberekhez látogattak el 12 faluba, hogy kiderítsék, mire lenne szükségük a jobb élethez. A válaszok a következők voltak: több növénytermesztés, jobb oktatási rendszer, valamint jobb egészségügyi rendszer. Az intézet segítséget nyújtott nekik, termékennyé tették a „kizsákmányolt” területeket, mindezt vegyszerek nélkül. De kávétermesztőknek is segítettek, hiszen több mint 2000 családi farm hagyományos kávétermesztéssel foglalkozik – mesélte az etológus.
A tudós azt a következtetést vonta le, hogy a génmódosított termékek nem oldották meg a globális élelmiszerproblémát. Ha a fiatalok megértik, mi a baj, felvehetjük a harcot – mondta.
Teremtsünk olyan világot, ahol az ükunokáink is biztonságosan élhetnek
Prof. Dr. Urs Niggli, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, valamint a hazai Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) alapítója és szakmai partnere az előadáson arról beszélt, hogy miképp lehet a várhatóan 9 milliárdra növekvő népességet fenntartható növénytermesztéssel és élelmiszertermeléssel ellátni.
Felhívta a figyelmet arra, a gazdálkodók túlnőtték a területet, ahol dolgozni tudnak, hatalmas a foszforszennyezés, eltűnnek az erdők, és lassan teljes mértékben kihasználjuk a termőföldet. Példaként a szójatermesztést említette, amely hatalmas méreteket öltött a Földön. A szóját állatoknak adják táplálékként, Argentína, Kína és az Egyesült Államok nagy szójatermelő gazdasággá nőtték ki magukat – ám ennek érdekében esőerdőket vágnak ki, a termeléshez ugyanis egyre több és több területre van szükség – magyarázta. Az állatok tömeges etetésével metángáz szabadul fel, amely hatalmas szerepet játszik a globális felmelegedésben. Ez ráadásul az élővizeket és az ott élőket is szennyezi, például a fókákban is hatalmas kárt okozva. Európában 50 százalékban gabonával etetik az állatokat.
Mindezt a biodiverzitás kárára tesszük – jelentette ki Dr. Urs Niggli, hozzátéve, hogy szerencsére vannak alternatívák. Nem az a cél, hogy az élelmiszertermelést duplájára növeljük, a cél az lenne, hogy az egész rendszert átalakítsuk gyökerestől. Felhívta a figyelmet a diverzifikált ökológiai gazdálkodásra, és azt mondta, a jövőben növelni kell a biodiverzitást és a polikultúrát. Szerinte át kell térni a hüvelyesekre, a tudásba kell fektetni, és nem a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét kell tovább fokozni. Kiemelte, hogy a svájci kutatóintézet a magyar ÖMKI Intézettel szoros együttműködést kötött, amellyel a helyi gazdaságokat erősítik.
Nincsenek nemek az esőerdőkben
Az előadás után levetítették azt a két évvel ezelőtt készült, rövid dokumentumfilmet, amely egy Wounda nevű csimpánz szabadon engedését mutatja be. Jane Goodall elmondta, eddig csak Magyarországon tapsolták meg azt a jelenetet, amely során a búcsúzó csimpánz átöleli az etológust.
A tudós bemutatta a plüss kabalacsimpánzt, Mr. H-t is, akit egy 21 évesen megvakult művésztől kapott, néhány mondat erejéig pedig volt férjéről és a válásáról is szót ejtett.
Beszélt arról is: úgy látja, a terepen a nemnek nincs szerepe. „Mindenkiben van férfi és nő is egy testben” – mondta.
Elmesélte, 1986-ban egy csimpánzkutató konferencián szörnyű dolgokkal szembesült. Ekkor vált igazán aktivistává: információkat szerzett a bozóthús-kereskedelemről, a fogságban tartott csimpánzokról, akiket cirkuszi előadásokra „képeztek ki”, látott rejtett kamerás felvételeket arról, milyen rosszul bánnak velük, borzalmas körülmények között, hogy akár 25-40 évet sötét, apró ketrecbe zárva töltenek. „Nagyon hasonlóak hozzánk” – tette hozzá.
Jane Goodall végezetül némi útravalót adva hallgatóinak kiemelte a leglényegesebb szempontokat, amelyek révén sokat tehetünk környezetünkért. Az etológus a pazarlást látja az egyik legnagyobb globális problémának. Szerinte törekednünk kell arra, hogy lehetőség szerint mindig a legjobb minőségű élelmiszert vásároljuk meg, és csakis annyit, amennyire szükségünk van – zárta előadását.
