Sietniük kell azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2014-ben fejlesztési tartalékot képeztek, a fel nem használt összeget ugyanis 2017. december 31-éig költhetik el beruházásra szankciómentesen.
A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét [szja-törvény49/B § (6) bekezdés f) pont]. A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni, és a nyilvántartott összeget nem kell a vállalkozónak leadóznia.
Bevételt csökkentő tételként a bevétel és költség különbségének 50 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot lehet figyelembe venni, és a nyilvántartásba vett összeget az adóbevallásban tájékoztató adatként kell szerepeltetni.
Az idevágó rendelkezés [szja-törvény 49/B § (16) bekezdés] szerint, ha a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében használja fel az egyéni vállalkozó, ez az összeg kivezethető a nyilvántartásból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett, annak 2014-ben ezt az összeget nyilvántartásba kellett vennie, és legkésőbb 2017. december 31-éig el is kell költenie.
Ha az egyéni vállalkozó ezt az összeget nem költi el határidőben, vagy más célra használja, akkor a nyilvántartott összeget ki kell vezetnie, és meg kell állapítania az adókötelezettséget, ráadásul szankciókkal növelve.
Ebben az esetben nem cél szerinti felhasználás miatt meg kell állapítania
a) a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [szja-törvény 49/B § (9) bekezdés], valamint
b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót.
Az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten, a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.
A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.
Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozónak a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy kell vezetnie, hogy abból megállapítható(k) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.
A cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható előrehozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet, de az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a teljes beszerzési ár.
Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez a vállalkozó ingyenesen jutott hozzá.
Ha például az egyéni vállalkozó a korábban nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot olyan lakás vásárlására kívánja fordítani, amelyet teljes egészében irodaként fog használni, vagyis kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt vásárol meg, akkor a fejlesztési tartalékot felhasználhatja ezen tárgyi eszköz beszerzéséhez.
Telek vásárlásához azonban nem használható fel a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg, tekintettel arra, hogy a telek nem vonható értékcsökkenési leírás alá.
A 2016. december 31-éig nyilvántartásba vett fejlesztési tartalék személyijövedelemadó-tartalmát 10 százalékos adómértékekkel kell meghatározni, tekintettel arra, hogy fejlesztési tartalék címén legfeljebb 500 millió forinttal volt csökkenthető a bevétel, és az adó mértéke 10 százalék volt 500 millió forintig.
Ez a szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki időközben átalányadózó lett, vagy bejelentkezett a kata hatálya alá.
Forrás: adozona
Képek: Hirmagazin.eu
