Kedden este három frissen kirepült gólyát is agyonütött az áram Debrecenben. Az állatok ugyan 10 méter magasan lógtak le a vezetékről, amelybe belegabalyodtak, de még meg életben voltak – az E.ON azonban „nem volt hajlandó” intézkedni, így nem sikerült megmenteni őket – mondta Déri János, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója a Dehir-nek.

Déri János a Dehir.hu-nak elmondta, hogy többször és dokumentálhatóan értesítették az E.ON-t, a Katasztrófavédelmet és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ügyeleti számát a bejelentőkkel együtt, de az E.ON „nem volt hajlandó intézkedni”, és kijelentették, hogy nem érnek rá kimenni és lezárni az áramot, hogy a tűzoltók lehozhassák az ekkor még élő gólyákat.

A vezetékbe gabalyodott madarak több órán keresztül még életben voltak, és meg lehetett volna őket menteni, de mire 22 órakor kivonult a helyszínre a kosaras autó, a gólyák már nem éltek.

A Madárkórház Alapítvány az E.ON mint a madarakra veszélyes, szigeteletlen oszlopok és légvezetékek üzemeltetője ellen büntetőfeljelentést tesz hat gólya pusztulását okozó természetkárosításért, illetve az előbbiek, és az időben történő segítségnyújtás elmulasztása miatt megvalósult állatkínzásért – tudta meg a lap.

Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője a lapnak azt mondta, sajnálják, ami a gólyafiókákkal történt, kollégáikkal pedig azon dolgoznak, hogy „egyre kevesebbszer forduljanak elő” hasonló esetek. Egyben elmondta, hogy kedden több olyan meghibásodás is történt, amely veszélyeztette a debreceni lakosság áramellátását, ezek pedig leterhelték a kapacitásukat.

Ismertetése szerint a vállalat 80 ezer kilométer hosszúságú hálózatot üzemeltet, és az újonnan építettek esetében, illetve a hálózati rekonstrukciós munkák során kiemelten ügyelnek arra, hogy azok minél inkább illeszkedjenek az élő környezetbe.

Az elmúlt évtizedben csak madárbarát hálózatokat építenek, és a meglévő hálózatokból évente 2-3000 kilométer közép- és 3-400 km kisfeszültségű hálózatot alakítanak át madárbaráttá közel 1,5 milliárdos fejlesztési forrásból.

Az elmúlt hónapokban Zokni, a gólya története során is felmerült már az elavult villanyoszlopok problémája – az áramütésben elpusztult gólya tetemét korábbi gondozója ekkor az E.ON központjához tervezte vinni.

Fehér gólyáról röviden:

fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagytestű és elterjedési területén általánosan ismert madár. A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései a gilice, cakó (czakó), koszta, gagó és az eszterág. Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben „Az év madarává” választotta.

Európában és Ázsiában elterjedt, de élőhelyein egyre fogyatkozó madárfaj. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyainak végeit fekete tollak borítják. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár és sokféle fajt fogyaszt; zsákmányol rovarokathalakatkétéltűekethüllőket, kisebb emlősöket és madarakat. Monogám mivel a párok nem maradnak együtt egész életükben, de a pár együtt építi a fészket gallyakból, amit azután évekig használnak. A tojó rendszerint négy tojást rak, melyek 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kölyök gólyák 58–64 napos korukban repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.

Az IUCN szerint nem veszélyeztetett. A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett a fajnak, de a termelés módjának megváltozása és az iparosodás ahhoz vezetett, hogy a fehér gólya eltűnt Európa egyes részeiből a 19. században és a 20. század elején. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható HollandiábanBelgiumbanSvájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, és a fészekben atkák rejtőzhetnek. Elterjedési területének bizonyos pontjain meséket, regényeket ihletett, valamint közkeletű hiedelmeket, például azt, hogy ő hozza a kisbabát.

Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteketFrancia- és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol előfordul.

Az európai fehér gólyáknak két nagyobb populációjuk van, a délnyugati SpanyolországbanPortugáliábanAlgériában és Marokkóban, és a keleti, ami nagyjából Közép- és Kelet-Európát fedi le Németországtól a Volgáig és Törökországig. A névadó alfaj költőterülete nagy, de szétszórt. Az összes fehér gólya állományának 25%-a Lengyelországban összpontosul. A középkorban az ember tevékenysége segíthette terjedését, amikor is az erdőket kiirtották, hogy legelőket és szántóföldeket alakítsanak ki a helyén. Akkoriban Európa nagy részén elterjedt, és egészen Svédországig szaporodott. Ritka vendég a brit szigeteken, ahol minden évben körülbelül 20 madarat látnak, de nem regisztrálnak fészket.1416-ban a skóciai Edinburgh Szent Egyed-katedrálisának csúcsán fészkelt egy pár.

A 19. század elején számuk fogyatkozni kezdett az új termelési módszerek és az iparosodás miatt. Sok országból eltűnt; ma legfőbb élőhelyei Spanyolország, Lengyelország és Ukrajna. Az Ibériai-félszigeten délnyugaton összpontosul, de itt is megfogyatkozott a hanyagság és a rovarirtók miatt. Az 1970-es évektől azonban Félix Rodríguez de la Fuente televíziós ismeretterjesztésének köszönhetően beindult a védelmi mozgalom, aminek jótékony hatásai megmutatkoztak az 1980-as években. Egy 2005-ös tanulmány szerint Lengyelországban a déli magasföldeken Podhale régióban terjeszkednek a fehér gólyák, akik először 1931-ben költöttek itt, aztán egyre magasabban raktak fészket, amíg 1999-ben el nem érték a 890 m-es tengerszint feletti magasságot. A szakértők ezt a globális felmelegedésnek tulajdonítják. Nyugat-Lengyelországban, Poznań tartományban a 20. század utolsó 12 évében 10 nappal korábban kezdtek szaporodni, mint a 19. század végén.

Az ázsiai népesség mindössze 1450 egyedből áll, és az Aral-tótól Xinjiangig (Északnyugat-Kína) költenek. Xinjiang gólyanépessége feltehetően kihalt az 1980-as években. A vonulási utak a faj elterjedési területeit Afrika nagy részére és Indiára is kiterjesztik. Egyes populációk Izrael fölött utaznak át Afrika középső és keleti részébe.[

1933-tól Dél-Afrikában is regisztráltak fészkeket Calitzdorp-ban. Bredasdorp környékén úgy 10 madár szaporodik az 1990-es évektől. Az Indiában telelő fehér gólyák többsége az ázsiai populációhoz tartozik. Az 1900-as években akár 200 egyedből álló rajokat is megfigyeltek tavaszi vonuláskor a Kuram-völgyben. Azonban találtak Németországban gyűrűzött fehér gólyát is Nyugat- (Bikaner) és Dél-Indiában (Tirunelveli). Elterjedési területének keleti részén láttak piros szemkörnyékű példányt is. Találtak piros szemkörnyékű egyedeket Indiában, de ennek alátámasztásához azonban még tovább kell az indiai gólyákat tanulmányozni. A költőterületektől északra Finnországon, Norvégián, Svédországon, Nagy-Britannián, Írországon, Izlandon át is vonulnak, vagy kóborolnak, és nyugaton az Azori-szigeteken és Madeirán is megpihennek utazás közben. Újabban Nyugat-Oroszország felett is repülnek.

Forrás: eloben.hu, wikipedia.org

Képek: Adrian Pingstone, I, Manfred HeydeDick DanielsLtshearsKai SchreiberKen BillingtonDidier Descouens, hirmagazin.eu, Arjan Haverkamp, Krzysztof Kin,

ElőzőFelfüggesztették hétvégére a kamionstopot a kánikula miatt
KövetkezőMár majdnem túl cukik a Minnie egeres magassarkúk
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza