Erzsébet királyné meggyilkolásához véletlenek egész sorozata vezetett. Tragikus halálát számos érdekesség lengi körül. A gyilkos szúrást ugyanis eredetileg nem is a királynénak szánták.
A szomorú eseményt pedig még különösebbé teszi, hogy Sisi már évekkel korábban megjövendölte saját halálát. Íme 10 megdöbbentő érdekesség Erzsébet királyné halálának körülményeiről.
1. Tragédiák Sisi életében
A magyarok felé oly nagy szeretettel forduló Erzsébet királyné sorsa nem volt mesébe illő. Egész életében kalitkába zárt madárnak érezte magát, és szinte menekült a bécsi udvarból.
Fiatalkorában Ferenc József édesanyja teremtett számára fagyos légkört, megfosztva őt gyermekeinek nevelésétől. Életének utolsó évtizedét pedig fia váratlan halála határozta meg, amiért a bécsi udvar kevélységét és saját gyengeségét is okolta. Képtelen volt feldolgozni a tragédiát, és haláláig lelkiismeretfurdalást érzett a trónörökös, Rudolf öngyilkossága miatt. Teljesen átadta magát a gyásznak, ezt követően csak fekete gyászruhát viselt. Szomatikus és pszichoszomatikus betegségei pedig súlyosbodtak.
2. Menekült Bécsből
Sisi fájdalmában teljesen magába zárkózott, később pedig az utazásban keresett menedéket. Minél távolabb akart lenni Bécstől. Ez a szándék vezérelte aztán végzetes svájci útjára is, amely alatt 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett. Utazásaira egyedül hű társalkodónőjét, Ferenczy Idát vitte magával, aki aztán a végzetes napon is mellette volt.
A 61. éves Sisi sűrű programmokkal kötötte le magát Genfi tartózkodása alatt. Minden másnapra kirándulást szervezett. A merénylet előtti nap bejárta a várost, egy cukrászdában kedvenc desszertjét, egy nagy adag fagylaltot evett. Egy neves boltban asztalkát választott leányának, Mária Valériának karácsonyi ajándékul, majd este tíz óra körül ért vissza a hotelbe egy hosszas séta után.
3. A látnoki vers
A merénylet napján udvarhölgyével sétahajókázást terveztek, hogy néhány órára elfelejthesse lelki vívódásait. A készülődés közben viszont aligha jutott eszébe a vers, amit néhány évvel ezelőtt írt Svájcról.
„Svájc! Pompázó hegygerincek
Órák, pontos armada!
Csak ne fenyegetne minket
Királygyilkos fajzata.”
(Tandori Dezső fordítása)
A vers végül beigazolódott: a sétahajókázás tragédiába torkollt. A kikötőben ugyanis egy Habsburg-ellenes olasz anarchista, Luigi Lucheni merényletet követett el a Sisi ellen.
4. Rosszkor rossz helyen
A merényletben az a legszörnyűbb, hogy a gyilkosnak nem Sissi volt az elsődleges célpontja. A királyné csupán rosszkor volt rossz helyen.
Luigi Lucheni mélyen gyűlölete az arisztokráciát, saját nincstelen származása miatt. Egy olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként árvaházban kellett felnőnie, majd egész életében nyomorban nélkülözött. Az anarchista mozgalmak felé fordult és elhatározta, hogy végezni fog azzal az arisztokratával aki először Genf közelébe érkezik.
Éppen ezért először nem is Sisi, hanem a városba készülő orléans-i herceg volt a célpontja. A herceg azonban lemondta ezt az utat, így irányult a férfi figyelme az inkognitóban érkező Sisire.
Luigi Lucheni, a gyilkos merénylő
5. Kiszivárogtatták a királyné látogatását
Máig sem tudni, ki szivárogtatta ki a királyné látogatását, mindenesetre egy helyi lap beszámolt róla. A gyilkos megtudva érkezése időpontját, megkezdte az előkészületeket. Lucheni biztosra akart menni. Egy anatómiai könyvben gondosan tanulmányozta az emberi testet, hogy szúrása halálos legyen. Gyilkos fegyvernek pedig egy olyan eszközt választott, amivel mindenképp végzetes sérülést okozhat. Erre a célra egy pengeélesre köszörült reszelőt rejtett a kabátja ujjába.
6. Az alattomos szúrás
A gyilkosság napjának reggelén Lucheni a Beau Rivage Hotel elé sétált, és ott várakozott a királynéra. Megvárta, amíg a királyné és udvarhölgye elsétál mellette. Odarohant hozzájuk, eléjük lépett, megbizonyosodott róla, hogy a királyné van-e a napernyő alatt, majd szúrt.
A merénylő elrohant, Sisi pedig elesett. A Járókelők és a rémült Ferenczi Ida segítették fel. A támadás után Sisi azonnal lábra állt. Azt hitte, a támadó csak az óráját akarta ellopni.
Szoros fűzője miatt eleinte nem is érezte, a súlyos sérülést.
Csak néhány perc múlva derül ki, hogy mekkora a baj. Sisi a hajón lett rosszul, miután az kifutott a kikötőből. A vérveszteségtől összeesett, s csak a fűzője megnyitásakor fedezték fel, hogy a merénylő szíven szúrta a királynét.
7. Meg lehetett volna menteni Sisit?
Mikor észrevették a sérülést, a hajó azonnal visszafordult. Hordágyon szállították Sisit a szállodába. A kiérkező orvosok azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egyes orvosi vélemények szerint Sisi megmentésére akkor sem lett volna esély, ha a szúrást előbb fedezik fel. Újabb orvostörténeti nézetek szerint azonban megfelelő kórházi ellátás mellett – ha időben megműtik a királynét – még a korabeli viszonyok esetén is meg lehetett volna menteni az életét.
8. Öngyilkos lett a merénylő
A futva menekülő Lucchenit a járókelők fogták és majd átadták a rendőrségnek. A merénylő azt akarta, hogy a a hatóságok adják ki Olaszországnak, ahol halálos ítélet várt volna rá. Büszke volt tettére, és politikai mártírként szándékozott bevonulni a történelembe.
Ám az osztrák igazságszolgáltatás nem teljesítette kívánságát. Életfogytig tartó börtönre ítélték. Luccheni tizenkét évvel később felakasztotta magát cellájában. Halál után agyát alapos vizsgálatnak vetették alá, testétől elválasztott fejét formaldehidben tartották.
Csak bő száz évvel a merénylet után temették el a bécsi köztemetőben.
9. Sisi immár Rudolf mellett
Sisi holttestét udvari különvonat szállította Bécsbe. Temetésére a merénylet után egy héttel, szeptember 17-én került sor. A kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték végső nyugalomra fia, Rudolf mellett.
„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában.”
(Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, (1898) 1. o.)
10. A „Sisi-kultusz”
A királyné váratlan halála az egész Monarchiát megrendítette, Magyarországon pedig különös tisztelettel adóztak emlékének. Valóságos kultusz alakult Sisi alakja körül a 20. században.
Az ország sok pontján utakat és településeket neveztek el utána. Róla kapta nevét Pesterzsébet, a János-hegyen álló kilátó, illetve a budapesti és komáromi Erzsébet híd is. Továbbá számtalan köztéri szobor, regény, film és színdarab állít emléket ikonikus alakjának.
Forrás: mult-kor.hu, Rubicon, tortenelemportal.hu, Borsoline, Wikipédia
Képek forrása: Pinterest, Wikipédia, Köztérkép
Forrás: szeretlekmagyarország
