A régidők óta termesztett szőlőt elvileg már az őseink is fogyasztották a vándorlásaik során, amikor útjuk éppen ősi szőlőtermő vidékeken vezetett át. Az egykori vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek számára a vadon termő szőlő fontos táplálékul szolgált. Már az időszámításunk előtt élő egyiptomiak megismerkedtek a szőlőnedű-készítéssel, az egykori vadszőlő immár megszelídített kerti változatából. Egy régi nézet szerint, amennyiben a borban igazság, úgy a szőlőben egészség található, nézzük meg, hogy ez az elmélet ma is helytállónak bizonyulhat-e?
Szőlő
1922-ben feltárták az ókori Egyiptom nagynevű fáraójának, Tutanhamonnak a sírkamráját, és a leletek között több tucatnyi boros amforát, elsősorban a bor tárolására alkalmas cserépedényt találtak. Emellett pedig több mint száz, száraz gyümölcsökkel, köztük szőlővel, és magokkal teli kosarat is leltek. Az önmagukban is becses leletek méginkább megörvendeztették a tudósokat, amikor felirataikkal gazdag ismeretanyagot nyújtottak át az uralkodó korabeli szőlő- és borkultúra kapcsán. Mint kiderült: a szőlővesszőt agyagtányérba ültették abból a célból, hogy megőrizzék a növény optimális fejlődéséhez szükséges vizet, ám nem feledkeztek meg a rendszeres öntözésről, valamint a szüretelést megelőző, termést védelmező madár-távoltartásról sem.
A botanikai szempontból bogyónak minősülő szőlő annál teltebb ízű, minél lassabban érik. A közel 16 ezer szőlőfajtából több mint 10 ezer borféle készíthető, nem beszélve arról, hogy az egyik legegészségesebb „powersnack”, egészséges nassolnivalónak minősül – főként a benne lévő két összetevőnek: a rezveratrolnak (ami egy erős, védőszerepet játszó antioxidáns) és az OPC-nek (a bioaktív vegyületek egy csoportja) köszönhetően. A tudományos, know-how (üzleti titokként kezelt) alapján, magas minőségű hatóanyagokat, kozmetikai összetevőket fejlesztő Mibelle Biochemistry elmondása szerint: ez a két összetevő kedvezően hat a vérkeringésre, így megelőzhetővé válhatnak a szív- és keringési betegségek. Megjegyzik, hogy a vörös és kék szőlő lényegesen magasabb antioxidáns-tartalommal bír, mint a világosabb színkategóriához tartozó szőlő-rokonok.
Mit tudunk a szőlő egészségre gyakorolt hatásairól?
Ezt a rendkívül egészséges, nyersen és aszalt formában (mazsola) fogyasztható gyümölcsöt sokan előszeretettel nassolják. A különféle színben, formában, maggal és mag nélküli változatban fellelhető szőlő bővelkedik értékes tápanyagokban és antioxidánsokban, így számos egészségügyi előnyben részesíti a fogyasztóit.
Már egyetlen csészényi (körülbelül 150 gramm és 104 kalóriatartalmú), szőlő elfogyasztása: 27 g szénhidrátot, 1 g fehérjét, 0,2 g zsírt, 1,4 g rostot tartalmaz – a Healthline adatai szerint. Továbbá tartalmazza az energiatermeléshez elengedhetetlen réz napi értékének 21, az egészséges csontokhoz nélkülözhetetlen K-vitamin 18, a tiamin vagy B1-vitamin 9, a riboflavin vagy B2-vitamin 8, a B6-vitamin 8, a kálium 6, a C-vitamin 5, a mangán 5, az E-vitaminnak pedig 2 százalékát.
A szőlő vitamin- és ásványianyag-tartalmának köszönhetően jótékony hatással van a szív egészségére, csökkenti a vérnyomást, segít a nátrium kiválasztásában és megakadályozza a vénák és artériák beszűkülését, amik miatt egyébként megnőhet a vérnyomás.
A szőlőben fellelhető vegyületek csökkentik a koleszterin-felszívódást, így megakadályozva a magas koleszterinszint kialakulását. A számos krónikus betegséghez kapcsolódó oxidatív stressz csökkentéséhez is jelentős mértékben hozzájárulnak a szőlőben lévő antioxidánsok. Ezek a figyelemre méltó, jótékony vegyületek segítenek helyreállítani a sejtekben a szabadgyököket, és legmagasabb koncentrációjuk a szőlő bőrében és a magvakban találhatók. Bizonyos szőlőfajták magasabb antocián-tartalommal rendelkeznek, amik néhány vizsgálat eredményei szerint: segíthetnek az agy- és szívbetegségek megelőzésében.
