Az orosz elnök azt kérte, hogy a nukleáris csapásokat hiába senki ne emlegesse. Anélkül, hogy a nevén nevezte volna, emlékeztetett arra, hogy ezek lehetőségét nyilvánosan elsőként Liz Truss volt brit miniszterelnök vetette fel az ukrajnai háború során.
Mi nem csörtetünk atomfegyverekkel.
– hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Rámutatott, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek, és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll. Hozzátette, hogy ha az amerikaiak át is hozzák a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba.
Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa „élő eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint a nukleáris fegyverek bevetése az az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehetséges.
Nem hiszem, hogy ez az eset bekövetkezett volna.
