A Nürnbergi Perek a második világháború után, 1945 és 1946 között zajlottak, és a náci Németország vezetőinek felelősségre vonását célozták. A perek célja az volt, hogy a náci háborús bűnösöket nemzetközi jogi keretek között vonják felelősségre. A tárgyalások Nürnbergben, a Németország déli részén fekvő városban zajlottak, amely szimbolikus helyszín volt, mivel a náci párt is itt tartotta éves gyűléseit.
A Vádlottak
A Nürnbergi Perek során 24 fővádlottat állítottak bíróság elé, akik közül a legismertebbek:
- Hermann Göring: A Luftwaffe parancsnoka és Hitler helyettese.
- Rudolf Hess: Hitler helyettese, aki 1941-ben Nagy-Britanniába repült, hogy békét ajánljon.
- Joachim von Ribbentrop: Németország külügyminisztere.
- Wilhelm Keitel: A Wehrmacht főparancsnoka.
- Ernst Kaltenbrunner: Az SS és a Gestapo vezetője.
A Bírók és Az Ügyészek
A perek bíráit és ügyészeit a szövetséges hatalmak – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország – delegálták.
- Főügyész: Robert H. Jackson, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának bírája, volt a főügyész, aki jelentős szerepet játszott a perek során.
- Bírák: Minden szövetséges hatalom egy-egy bírót és egy helyettes bírót delegált. Az amerikai bírót Francis Biddle, az Egyesült Királyság bírót Sir Geoffrey Lawrence, a szovjet bírót Iona Nikitchenko, a francia bírót Henri Donnedieu de Vabres képviselte.
Történelmi Jelentőség
A Nürnbergi Perek történelmi jelentősége abban rejlik, hogy precedenst teremtettek a nemzetközi jog számára. Ezek voltak az első olyan perek, ahol a háborús bűnök, az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás vádjával állítottak bíróság elé személyeket. Az ítéletek fontos lépést jelentettek a nemzetközi jogrend és az emberi jogok védelme terén.
Érdekességek
- Dokumentáció és Filmezés: A perek teljes egészében dokumentálva és filmezve lettek, ami szokatlan volt abban az időben. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a világ megismerje a náci rezsim borzalmait.
- Négy vádpont: A vádlottak négy vádpont alapján álltak bíróság elé: összeesküvés béke ellen, háborús bűnök, az emberiség elleni bűnök és béke elleni bűnök.
- Különböző büntetések: Az ítéletek között halálos ítéletek, hosszú börtönbüntetések és felmentések is voltak. Például Göring halálos ítéletet kapott, de kivégzése előtt öngyilkos lett.
- Későbbi perek: A főper után további 12 alper tartottak Nürnbergben, ahol korábbi náci bírókat (erről szól mai filmünk), alacsonyabb rangú náci tisztviselőket és ipari vezetőket is felelősségre vontak.
Források
A Nürnbergi Perek részleteiről és azok történelmi jelentőségéről bővebben olvashatsz a következő forrásokban:
A Nürnbergi Perek nemcsak a második világháború borzalmainak feldolgozásában játszottak kulcsszerepet, hanem hosszú távon hozzájárultak a nemzetközi jog és az emberi jogok fejlődéséhez is.
Ítélet Nürnbergben – Judgment at Nuremberg – amerikai történelmi dráma, 180 perc, 1961
A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.
Szereplők: Spencer Tracy, Maximilian Schell, Marlene Dietrich, Richard Widmark, Burt Lancaster, Judy Garland, Montgomery Clift
Teljes film magyarul:
Kellemes szórakozást a filmhez!
Még több film itt!
Our media displays content free of charge! Thank you for watching the video! Hirmagazin.eu
