Hatalmas tömeg szeme láttára, lángcsóvát húzva csapódott földbe a vadászgép Pápán
1990. szeptember 16-án a a rendszerváltás után megrendezett második magyar repülőnap hatalmas tömeget vonzott Pápára.
A szocializmus évtizedeiben a katonai légibázisok szigorúan titkos és a kívülállók számára elzárt területnek számítottak. Ezért is övezte óriási érdeklődés a repülőnapot, amelyen a pápai repülőezred harci gépei látványos bemutatót repültek. A jó hangulatú esemény azonban sokkoló katasztrófával végződött; Soproni Károly őrnagy 04-es oldalszámú MiG-23-as vadászgépe egy túlhúzott forduló után végigszántotta a talajt, majd lángcsóvát húzva ismét elemelkedett, hogy másodperceken belül tűzgolyóként csapódjon a földbe. A tragédiába fordult repülőnap nézőseregében ott volt Soproni őrnagy felesége és két kisgyermeke is.
A rendszerváltás korának legkorszerűbb vadászgépe volt a Pápán állomásozó típus
A Pápa melletti légibázis – jelenlegi nevén MH Pápai Bázisrepülőtér, a rendszerváltás után pedig MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred – már a második világháború idején is katonai repülőtérként működött.
A pápai bázist egészen 1961-ig az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg repülőerői használták. A szovjeteket 1961 szeptemberében váltotta fel az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLÉP) közvetlen alárendeltségbe tartozó magyar alakulat, a 47. Harcászati Repülőezred.
AMELY TÍPUSNAK 1979-TŐL PÁPA LETT A BÁZISREPTERE.
Csak hajszálon múlt, hogy bemutatót repülhetnek a MiG-23-as pilóták
Soproni Károly őrnagy, a pápai 1. vadászrepülő század parancsnoka kiválóan felkészült, lelkiismeretes pilóta és katonai vezető volt, aki teljesen a hivatásának élt.
Soproni őrnagyot – akit repülős berkekben csak Sopi becenéven emlegettek – mind az elöljárói, mind pedig a beosztottai igen sokra becsülték szakmai tudása és vezetői képességei miatt, közvetlen stílusának köszönhetően pedig a sorállományú katonáktól kezdve a legmagasabb elöljárókig mindenkivel könnyen szót értett.
Az 1990 márciusában megtartott első szabad választások, a rendszerváltás alapvető változásokat hozott a honvédségnél és a légierőnél is. Az új honvédelmi vezetés – szakítva a szocializmus évtizedeinek beteges titkolózásával – közelebb akarta hozni a civil szférához a fegyveres erők világát.
E SZÁNDÉK MOTIVÁLTA AZ ELSŐ, ÚGYNEVEZETT NYÍLT NAPOK MEGRENDEZÉSÉT,
ahol a nagyközönség közvetlen közelről megismerkedhetett az addig titkos harceszközökkel és haditechnikával.
Ebbe a sorba illettek bele a rendszerváltozás utáni első, katonai reptereken megrendezett nyílt napok, illetve légi bemutatók is. A hidegháborús korszak legvégén, 1990. augusztus 18..-19-én tartották meg a rendszerváltás utáni legelső nyílt repülőnapot a kecskeméti MH 59. Szentgyörgy Dezső légibázison. Az eseményt óriási érdeklődés kísérte, több mint 60 ezeren voltak kíváncsiak az addig szigorúan titkosnak számító harci repülőeszközökre.
Az igazi szenzációt azonban az amerikai légierő F-16C Fighting Falcon vadászgépe jelentette, amely az USAFE (United States Air Force in Europe) 52. TWF (Tactical Fighter Wing , taktikai vadászezred) müncheni bázisáról repült át Kecskemétre.
AZ AMERIKAI GÉPET A PÁPAI EZRED HÁROM MIG-23-SA FOGADTA A HATÁRNÁL ÉS KÍSÉRTE EL KECSKEMÉTIG.
A repülőnap után szintén a pápai kötelék kísérte ki az F-16-ost a magyar légtérből, ami viszont kisebb bonyodalmat okozott, mert az elöljárók szabálytalannak ítélték a kísérés végrehajtását.
A pápai légibemutatón az eredeti tervek szerint Soproni őrnagy nem is repült volna, de mivel a szabálytalankodás miatt az amerikai gépet kísérő pilótákat eltiltották a bemutatótól, így az 1. század parancsnoka vette át tőlük a stafétabotot.
Túl éles, végzetessé váló fordulóba kezdett a gép
1990. szeptember 17-én – a rendszerváltás utáni második nyílt repülőnapon – óriási tömeg gyülekezett a pápai légibázis környékén. A szép kora őszi napsütéses időjárás ideálisnak bizonyult a várva várt légi bemutatóhoz.
A NÉZŐKÖZÖNSÉG SORAIBAN FOGLALT HELYET SOPRONINÉ SZABÓ ÉVA IS, KÉT KISGYERMEKÉVEL.
Soproni őrnagy a 04-es oldalszámú MiG-23-as pilótafülkéjébe beszíjazva várta a startengedélyt.
A repülési terv szerint egyszerre szállt fel egy MiG-21 bisszel, hogy az általa végrehajtott ívelt jobb forduló után szembe repüljön a szintén visszaforduló 21-sel. Miután a torony megadta a felszállási engedélyt, a két gép végigdübörgött a betonon, majd a magasba emelkedett.
AHOGY SOPRONI ŐRNAGY FELHÚZTA MEREDEKEN EMELKEDŐ GÉPÉT, RÖGTÖN HOZZÁKEZDETT A SZÉLESEN ÍVELŐ JOBB FORDULÓHOZ,
miközben intenzív süllyedést hajtott végre. Az erős bedöntési szög miatt drasztikusan lecsökkent a félszárnyakon keletkező aerodinamikai felhajtóerő, ezért még gyorsabbá vált a gép süllyedése.
Soproni őrnagy az összetett manővert az alacsonyabb sebességtartománynál előírtak szerint
TELJESEN KITÉRÍTETT FÉLSZÁRNYAKKAL HAJTOTTA VÉGRE.
A MiG-23 volt az első szovjet gyártmányú változtatható szárnynyilazású elfogóvadász. (Az amerikai légierőnél az első variaszárnyú gépet, a General Dynamics F-111 Aardvark vadászbombázóját,1967-ben állították szolgálatba.)
A MiG-23 félszárnyainak állásszögét a repülési sebesség, illetve helyzet függvényében szabályozhatta a pilóta a kabinból. Kis sebességű repülésnél a nagyobb felhajtóerő biztosítása miatt teljesen kitérített, hangsebesség feletti repülésnél pedig a legkisebb szögbe visszahúzott félszárnyakkal repült a MiG- 23. De hiába volt teljesen kitérítve a 04-es oldalszámú gép mindkét félszárnya, a fordulót túl élesre húzta a pilóta.
Észrevette a hibát, de már nem tudott korrigálni
A visszatérő manővernél teljesedett ki az éles bedöntött forduló miatt időközben kezelhetetlenné vált helyzet: a túldöntött gép a bal merülőfordulóban vészesen a bal szárnya felé dőlt, amiből Soproni őrnagy már nem tudta kiemelni az eközben a talajszintig süllyedt gépet.
A bal félszárny és a géptörzs függőleges vezérsík alatti része nekicsapódott a talajnak, ahogy az a lentebb beágyazott videón is látható.
Az ütközéstől belobbant a kerozin,de mivel a gépnek volt még elég sebessége, illetve a talaj reakcióereje miatt elpattant a földtől, hosszú lángcsóvát húzva ismét a magasba emelkedett. Kérdéses, hogy Soproni őrnagy életben volt-e még ekkor. Valószínű, hogy amikor a bal félszárny, illetve a törzs hátsó része a talajnak ütközött, az ütés erejétől, valamint a pilótát ért sokszoros G-erőtől Soproni őrnagy eszméletét vesztette.
A meredeken ismét magasba szökött lángoló gép azonban másodpercen belül leadta az orrát és a földnek csapódva felrobbant.
SOPRONI ŐRNAGYNAK ESÉLYE SEM VOLT TÚLÉLNI A SZÖRNYŰ KATASZTRÓFÁT.
A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a 04-es oldalszámú MiG 23-as a baleset időpontjában tökéletes műszaki állapotban volt, és a gép lezuhanását egyértelműen pilótahiba, a túl szűkre vett forduló okozta.
Az utolsó pillanatokról készült videófelvételen az is jól látszik, hogy Soproni őrnagy megpróbálta korrigálni a hibát, de sajnos, már sikertelenül. A végzetessé váló manővert azonban úgy irányította, hogy az átesőben lévő gép minél messzebb kerüljön a nézőközönségtől.
A pilóta önfeláldozó magatartásnak tudható be, hogy nem történt tömegkatasztrófa. Soproni őrnagy emlékére a baleset 30. évordulóján emlékművet avattak a Magyar Honvédség Pápai Bázisrepülőterén.
origo
