Sok pozitívumot nem hozott 2019 a környezetvédelemben, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy sok helyen klímavészhelyzetet hirdettek, és egyre többen ismerik fel, lépni kell. Egyébként viszont volt erdőtűz és -pusztítás, ciklon és gleccserolvadás, ráadásul nagy veszély fenyegeti a koalákat is.
A klímaharc és az amazonasi, a szibériai, valamint az ausztráliai erdőtüzek ráirányították 2019-ben a figyelmet az erdők fontosságára.
Az év elején januárban számolt be róla az InfoRádió, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa. A védett és Natura 2000 erdőterületek 75 százalékán eltörölték a természetvédelmi szempontokat érvényesítő korlátozásokat, szabad például a tarvágás vagy az ártéri erdők cserjeszintjének kiirtása – hívta fel a figyelmet a hatályos erdőtörvény visszásságaira Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője.
Májusban jött a hír, hogy a Bükk-fennsíkon fakitermelés céljából az Egererdő Zrt. kivágott egy 180 éves bükköst. A természetvédelmi szempontból különösen értékes öregerdő 13 védett és fokozottan védett faj otthona volt. „A fakitermelés a Bükk-fennsík egy hektárján történt, a területen egy 180 évnél idősebb magashegységi bükkös terült el. Ez Natura 2000-es védett területnek számít, számos, fokozottan védett faj élőhelye. A kék galamb és az örvös légykapó éltek itt, de megtalálhatók voltak sisakvirágok, orchideák és turbánliliom is” – mondta az InfoRádiónak Gálhidy László.
Nagy István agrárminiszter jelentette be 2019-ben Az Országfásítási Programot, vagyis az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel. Az új erdők pedig egy évtized múlva évente mintegy 8000 tonna szén-dioxidot kötnek meg. Az erdészetekre, az önkormányzatokra és a civil társadalomra is szükség van ahhoz, hogy minél több területre lehessen erdőt telepíteni – mondta Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Ég az Amazonas
Az új brazil elnök gazdasági akadályt lát a brazíliai esőerdők védelmében, és májusban érkezett a hír: húsz százalékkal nőtt az amazonasi esőerdők irtásának üteme 2018 augusztusa óta. Az esőerdők területcsökkenése az új brazil kormány által a szabadjára engedett fakivágással és termőföld-kialakítással magyarázható.
2019 augusztusának végén hatalmas területen kezdett lángolni az Amazonas vidéke. Az esőerdőben kialakuló tűzvészt a klímaváltozás is elősegíthette – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének egyik alelnöke.
„Korábban az esőerdő stabil volt a tűzzel szemben, mert olyan nedvességtartalom volt a száraz időszakban is, amely megvédte a tüzek ellen. De sajnos az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak az aszályok az Amazonas vidékén, félő, hogy egy idő után nem fog tudni visszaállni a csapadékosabb ökoszisztéma” – figyelmeztetett.
De nem csak Amazóniában lángolt az erdő az elmúlt évben százezer hektárnál is nagyobb területen pusztult ki az erdő Németországban a meleg és száraz időjárás miatt. Oroszországban pedig 3 millió hektár erdő veszett oda a tomboló erdőtüzekben.
Koalavész
Az év végén Ausztrália városai felett takarta el az eget az erdő és bozóttüzek füstje. A kihalás által fenyegetett koalák állományának több száz egyede veszett oda a tüzekben. De nem csak a tűz pusztított. A 2019-es év egyik legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő vihara az Idai ciklon volt március 14-én. A legtöbben Mozambikban haltak meg, de Zimbabwében és Malawiban is sok volt a halott. Humanitárius katasztrófa alakult ki a térségben.
Az év második felében abban a térségben, ahol a Idai ciklon is pusztított, a nagy vizeket felváltotta a szárazság. A hónapok óta tartó aszály egyre súlyosabb gondot okoz az afrikai Zimbabwe vadvilágának. A legfeltűnőbb negatív hatás az elefántpopuláción látszik: októberben 55 elefánt halt éhen és szomjan az egyik nemzeti parkban. December közepén pedig Zambia és Zimbabwe határán található Viktória-vízesés szinte teljesen kiszáradt.
Klímavészhelyzet
Azokban a napokban, mikor lecsapott az Idai ciklon, 90 ország 1300 településén szervezett Greta Thunberg mozgalma világméretű klímasztrájkot. A mozgalom egész évben növekedett, szeptember 20-án már négymillió tüntetőt vitt az utcára a 16 éves svéd diáklány kezdeményezése.
Greta Thunberg 2018 augusztusában kezdett sztrájkot a svéd parlament lépcsőjén az éghajlatváltozás elleni fellépést követelve. 2019 végére a Time magazin címlapjára került, mint az év embere. A klímasztrájk kifejezést, Thunberg úttörő ötletét a Collins szótár szerkesztői az év szavának nyilvánították.
November 6-án klímavészhelyzetet hirdetett Budapest. Az elfogadott előterjesztés szerint a klímaváltozás „alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire”, ezért a főváros megállapítja, hogy klímavészhelyzet áll fenn.
November 28-án az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett. Európa a klímaharc élére áll, december 11-én Az Európai Bizottság bemutatta az európai zöld megállapodást, a European Green Dealt, vagyis egy ütemtervet arra, hogy miképp érhető el 2050-re az EU teljes karbonsemlegessége. Ennek előmozdítására az Európai Bizottság 100 milliárd eurós beruházási keretet is mozgósítana – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke. Másnap az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak abban, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Lengyelország azonban nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.
Aggasztó tudományos jelentések
A feljegyzések 1880-as kezdete óta a legmelegebb június volt a 2019-es, de a Meteorológiai Világszervezet közzétett adatai szerint a július is rekordot döntött.
A következő évtizedekben egymillió állatfaj kihalása fenyeget és a termőföldek termőképességének csökkenése is jelentős, a degradáció már a termőterületek negyedét elérte — hívja fel a figyelmet az ENSZ égisze alatt működő IPBESZ nevű tudós testület globális jelentése.
A felmelegedés miatt rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból. A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halott zónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség az ENSZ madridi klímacsúcsán közzé tett friss jelentése.
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének, az IPCC-nek a „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
Továbbra is növekszik az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásának globális mértéke, de nem olyan gyorsan, mint a korábbi években.
