Miskolctól északra, a Sajószentpéterről Tornanádaskára vezető 27-es út mentén több történelmi nevezetességgel rendelkező település mellett haladhat el az utazó. Ezek egyike Szendrő, mely felett a 224 méter magas Várhegy területén jelenleg is folynak a viszonylag rövid ideig fennállt, és az idők folyamán szinte teljesen eltűnt Felsővár feltárási munkálatai.
A Bódva folyó völgyében, Szendrő városának területén a középkorban több várat is létesítettek a vidék urai. Az elsőt a Bebek főnemesi család építtette földesúri szállásul a völgyben.
A kisváros területén már a XIV. században állt egy kővár, melynek pontos építési időpontja nem ismeretes. Amikor a települést uraló Bebek György ellen az I. Ferdinánd szolgálatában álló Schwendi Lázár felső-magyarországi főkapitány 1565-66-ban hadat vezetett, a Bebek-várnak nevezett erődítmény királyi kézbe került. A Bebekek nem sokkal később kénytelenek voltak feladni a nem messze északra fekvő Szádvárt is Schwendi hadai előtt.
Mivel a Bebek-vár a fölötte magasodó Várhegyről tűz alá volt vehető, elfoglalása után tőle nyugatra egy – Német-várnak nevezett – másik erődítményt is létrehoztak, melyet a lovasság számára a Huszárvárral bővítettek ki.
Nem sokkal később kiderült, hogy az új vár is belőhető egy közeli magaslatról. Ekkor született döntés arról, hogy a mai Várhegyen olyan erődöt építenek, mely a kor követelményeinek megfelelve képes ellenállni az ostromágyúknak is, és le tudja zárni a Kassa felé vezető utat a fenyegető török veszély előtt.
Az itáliai Cristoforo della Stella hadmérnök vezetésével megindult munkálatok majd két évtizedig tartottak. Az elkészült vár ötszög alaprajzú volt – sarkain egy-egy ó- illetve új-olaszbástyával – belső vára pedig kör alaprajzú, közepén toronnyal. 1607-ben 200 lovas, 300 gyalogos és 12 tüzér szolgált falai közt.
Az építkezések alatt sem szüneteltek a harcok. Szendrő királyi helyőrsége 1599-ben merész portyát vezetett a török kézen lévő Szolnok ellen, bár végső tervük – a várkapu felrobbantása – végül nem sikerült.
A várat a felvidéki hadjáratok során Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György csapatai is birtokba vették, ám valamennyi esetben rövid idő múlva újból királyi kézbe került vissza.
A megrongálódott erődítmény helyreállítási munkálatait a XVII. század közepén Wesselényi Ferenc végeztette el. A Felsővár sikeresen dacolt Thököly kurucaival 1672-ben, azonban a városban fekvő erődítéseket maga a várparancsnok égettette fel, megelőzendő a további támadásokat.
Szendrőt 1703-ban blokád alá vették II. Rákóczi Ferenc csapatai, majd a védők a következő évben kapituláltak Ocskay László előtt. 1707-ben aztán maga a fejedelem adott parancsot a hadi jelentőségét vesztett vár lerombolására.
A megmaradt falakat – a harcok megszűntével – építkezésekhez használták fel, beteljesítvén a pusztulást. Mára megtörtént a romterületnek a növényzettől való megtisztítása – az alaprajz így láthatóvá vált, és részben az egyik bástya alapfalainak rekonstruálása. Remélhetően a munkálatok tovább folynak majd, és további feltárásokra kerülhet sor.
Cím: Szendrőkülterület
Tel: +36 (30) 639 4627
E-mail: szendroivar@gmail.com
Web: http://www.szendro.hu/latnivalok.php
