Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t − jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vilnius belvárosában összegyűlt több ezres tömeg előtt.
Viszont csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.
A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t
− hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését. − Ma egy döntésbe, partnerekbe és egy olyan erős NATO-ba vetett hittel érkeztem ide, amely nem kételkedik, nem veszteget időt és dacol minden agresszorral − mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.
Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?!
− vetette fel az ukrán zászlókat lengető támogatóihoz intézett beszédében.
Nem sokkal korábban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek. Zelenszkij a nap folyamán a mikroblogján abszurdnak nevezte, hogy nincs ütemterv Ukrajna NATO-csatlakozására.
https://twitter.com/i/status/1678795390445842438
A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. A zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet. − Ukrajna időt vásárol nekünk vérével, hogy felkészülhessünk, és erős választ adhassunk Oroszországnak − jelentette ki Nauseda.
A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.
Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.
A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.
Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.
Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.
Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.
Peszkov a Vilniusban kedden kezdődött NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett: az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.
A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette:
Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.
Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.
Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.
A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.
Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.
„Úgy néz ki, nincs készség arra, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba vagy arra, hogy a szövetség tagjává tegyék” – írta Twitter-oldalán az ukrán elnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése az Oroszországgal folytatandó tárgyalások tárgyát képezi majd.
„Oroszországot ez majd arra ösztönzi, hogy folytassa a terrort” – jelentette ki Zelenszkij, aki szerint ez a határozatlanság a Nyugat gyengeségének jele. „Ezt nyíltan szóvá fogom tenni a csúcstalálkozón” – fűzte hozzá.
Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára közölte, hogy Zelenszkij kedd este Vilniusban beszédet mond, ennek részleteit azonban nem tárta fel.
Zelenszkij mikroblogján abszurdnak nevezte, hogy nincs ütemterv Ukrajna NATO-csatlakozására. „A határozatlanság gyengeség” – írta.
Zelenszkij korábban az országa NATO-tagságával kapcsolatos határozott kötelezettségvállalásoktól tette függővé részvételét a kétnapos csúcstalálkozón.
Orbán Viktor elmondta: a legfontosabb kérdés az orosz–ukrán háború, ebben a változatlan magyar álláspontot fogják képviselni.
„Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni”
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: tűzszünetre volna szükség, és háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
Mint mondta, a magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van, és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben.
„Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai védelmi szövetség, azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat”
– közölte Orbán Viktor. Kiemelte, hogy a magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni. – Ez szükséges, helyes, és Magyarország ezt támogatni fogja – szögezte le Orbán Viktor.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagállamok vezetőivel folytatott egyeztetést követően úgy fogalmazott: „a szövetségesek akkor fogják meghívni Ukrajnát a NATO-ba, amint egyhangú álláspontot képviselnek a kérdésben, és teljesülnek a csatlakozás feltételei”.
Stoltenberg ugyanakkor elmondta, amint ezek a feltételek teljesülnek, úgy Ukrajna felvétele „simábban” fog menni, mint más tagállamoké, a bürokratikus akadályok nagy része megszűnik.
A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.
Szijjártó Péter korábbi Facebook-bejegyzése szerint a két nap tárgyalásainak fontos részét képezi a svéd NATO-csatlakozás is. A vilniusi csúcstalálkozót megelőzően Recep Tayyip Erdogan rábólintott az északi állam tagságára, miután többek közt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel egyeztetett. A külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint Orbán Viktor is tárgyalt Erdogannal a kérdésről, és a jövőben is mindig egyeztetni fog a két vezető.
Az MTI közlése szerint emellett a magyar kormányfő Jun Szogjol dél-koreai államfővel is tárgyalásokat folytatott kedden, melynek gerincét a két ország közti kapcsolatok további erősítése képezte.
A felek megállapították: Dél-Korea immár évek óta az egyik legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, és a kereskedelmi kapcsolatok is rekordokat döntögetnek.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatok további erősítésére törekszik, olyan ágazatokban is, mint az atomenergetika vagy a védelmi ipar. Elhangzott: Magyarország és Dél-Korea kapcsolatainak mély gyökerei vannak, ezért a humán területeken, az oktatásban és a kultúrában is érdemes tovább erősíteni az együttműködést – írta az MTI.
