A CNN-nek adott interjújában az ukrán elnök úgy fogalmazott: nem lehet semmilyen békeszerződés része ukrán területek feladása, a háború végét ilyen módszerrel nem akarják elérni. Kiemelte azokat a vezetőket, akik már Kijevbe látogattak, Joe Bident is újra meghívta.
„Az ukránok nem adják át területeiket, nem fogadják el, hogy azok Oroszországhoz tartozhatnak. Ez a mi hazánk. Folyton beszélünk erről, és készen állunk megvédeni azt, ami hozzánk tartozik” – fogalmazott az interjúban.
Az interjút akkor adta az ukránok első embere, amikor egyik fő szövetségese, Boris Johnson bejelentette, hogy őszig marad csak miniszterelnök: Zelenszkij abbéli reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia szövetségese marad országának ezekben a hánytatott időkben is.
„Amit Johnson tett, az hatalmas segítség volt számunkra. Ukrajna barátjaként tartom számon, de úgy gondolom, hogy népe is támogatja Ukrajnát. Nagy-Britannia a jó oldalon áll, az ukránokén, és biztos vagyok abban hogy ez a lemondása miatt sem fog változni.
A két ország kapcsolata természetesen sokat nyert abból, ahogyan Boris megértette a helyzetet.
Nagyon rövid idő alatt mentünk át sok drámai fordulaton, a segítség, amire nagy szükségünk volt, a jóvoltából gyorsan megérkezett. Azt nem tudom, hogy a szállítmányok gyorsaságára hat-e majd az, hogy lemondott: remélem, hogy nem” – fogalmazott a tolmács útján interjút adó Zelenszkij.
Ragaszkodnak területeikhez
A több mint négy hónapja tartó ukrán háborúban nem úgy tűnik, hogy bármelyik fél egyhamar visszavonulót akarna fújni. A kezdeti ukrán sikerek hatására az oroszok kénytelenek voltak feladni Kijev ostromát, jelenleg a keleti országrész bevételére fókuszálnak. Luhanszk nagy része már orosz kézen van, jelenleg Donyeck bevételére koncentrálnak.
A múlt héten kiszivárgott, hogy
a Fehér Ház bizalma abban, hogy az ukránok képesek lesznek visszavenni az oroszoktól az elfoglalt területeket, csökken
– annak ellenére is, hogy a nyugati szövetségesek segítségével szofisztikáltabb fegyverzethez jutottak.
Ennek ellenére sem üres beszéd, amit Zelenszkij a területek megtartásáról mond – ehhez ugyanakkor az ukrán történelmet is ismerni kell. Már a Szovjetunión belül volt valamiféle szuverenitása az országnak, mely meg is harcolt függetlenségéért a huszadik században, de nem tudott önállóvá válni. A sztálini időkben négymillió áldozata volt a termőföldek elkobzása miatt kialakuló ukrán éhínségnek: a közös történelem nem túl szívderítő. 1991-ben, a Szovjetunió bukása utána úgy kiáltotta ki függetlenségét az ország, hogy az orosz nukleáris kapacitás nagy része területén belül maradt, de később visszaszolgáltatták azt, az erről szóló memorandumot 1994. december 5-én Budapesten írták alá.
Friss és régebbi harcok
2014-ben aztán a Donbaszban élő oroszok védelmére hivatkozva megtámadta Oroszország Ukrajnát: ez is csak ürügy volt a Krím megszerzésére, mely ezóta orosz ellenőrzés alatt áll, bár a nemzetközi közösség nem fogadta el a területelvétel tényét. Donbaszban gyakorlatilag ezóta zajlanak a területi harcok, Ukrajna nem hajlandó átadni azt a területet.
A mostani offenzíva során is bizonyította már Ukrajna, hogy
Kijev sikertelen ostroma után a keleti Luhanszk bevételéért is három hónapon át kellett vért izzadnia az orosz hadseregnek, és Donbaszt továbbra sem adják könnyen. A kormányzó azért kérte a helyi lakosságot a menekülésre, hogy miattuk ne kelljen aggódniuk, így védhessék tovább a területet.
Az oroszok romok fölött uralkodnak
Az interjúban Zelenszkij is elismerte, hogy az oroszoké Luhanszk nagy része, de hozzátette, hogy azért folynak még harcok ott is. Elmondta, hogy veszteségeik minimalizálása miatt vonultak vissza az ukrán erők onnan.
„Nem pontosan értem, mit ellenőriznek ott az oroszok. Városokat, iskolákat romboltak le. A romok felett gyakorolják a felügyeletet?” – tette fel a kérdést.
Arra is reagált, hogy Svédország és Finnország hivatalos NATO-tagjelölt lett: örömét fejezte ki, annak ellenére, hogy a nyugati erők Ukrajnát nem akarják beengedni a szervezetbe.
„Ez nem felszínes hozzáállás, hanem mély megértése annak, hogy Oroszország szuverén országokkal szembeni agresszív hozzáállása miatt ezek az országok milyen kockázatoknak vannak kitéve. Ezért támogatjuk teljes mértékben a tagságukat. Az egész világ segít Ukrajnának, egyesek humanitárius, mások pénzügyi vagy katonai támogatást nyújtanak, az Egyesült Államok mindkét háza mögöttünk áll. A világ sokat tesz, de
Ez sokkal egyszerűbb lenne, mint ahogy azt az emberek elképzelik” – mondta.
Háláját fejezte ki az Egyesült Államoknak
Az Egyesült Államoknak is háláját fejezte ki a támogatásért.
„Az Egyesült Államok segít Ukrajnának, sokat segít, de ez sem elég a győzelemhez. Mi ennek a segítségnek a növekedését akarjuk – a földünkért harcolunk, nem azt akarjuk, hogy különböző országok katonái harcoljanak a területünkért. De az USA mind fegyverekkel, mind pénzügyileg tud segíteni nekünk. És befolyásolni tudja az európai országok döntéseit is – ez is a politikai támogatás. Őszinte leszek,
néhány európai ország egyensúlyt akar Oroszország és Ukrajna között, és csak Amerikának köszönhetően kezdtek minket támogatni.
Amikor tehát a fegyvertámogatás mennyiségéről és gyorsaságáról beszélek, nem csak az Egyesült Államokhoz fordulok, hanem a világ összes vezetőjéhez, és azt mondom, hogy a gyorsabb segítség, a segítség növekedése megmenti az ukránok életét, és segít nekünk visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeket” – mondta.
Szerencsével lehet vége még idén a harcoknak
Arra a kérdésre, hogy a háború az év vége előtt véget érhet-e, Zelenszkij azt mondta: ha időben kapnak partnereiktől segítséget, és a szerencse és Isten is melléjük áll, ez lehetséges – legalábbis katonai szinten.
Zelenszkij
megismételte azt a felhívását is, hogy Joe Biden amerikai elnök látogasson el Kijevbe, mondván, ez üzenet lenne Oroszországnak és a világnak.
„Szeretnénk Biden elnököt Ukrajnában látni – mondta Volodimir Zelenszkij. – Hallottam, hogy támogatta az ötletet. Vannak biztonsági kérdések, amelyek a látogatásának útjában állnak, ezt megértjük. De tényleg úgy gondolom, hogy ez segítene az ukránoknak. Az ukránok támogatják az Egyesült Államokat, az ukránok bizalma az Egyesült Államok iránt nagyon nagy, ugyanúgy, mint az Egyesült Királyság, Lengyelország és a balti államok iránt. A világ vezetőinek látogatásai, akik nem csak partnerek, hanem valódi barátok, jelzik, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát, mert hisznek az ukrán győzelemben és nem félnek Oroszországtól. Jönnek a rakéták ellenére. Nem félnek Putyintól, mert a világ sokkal erősebb, mint egyetlen ország egy vezetője.”
