Már a háború előtt sem voltak könnyű helyzetben a vendéglátósok, ám idén 30 százalékot drágult a szállodák fenntartása, de csak 20 százalékot tudtak emelni az áraikon, ennél többet ugyanis nem fogadna el a piac.
Nehezíti a dolgukat, hogy a mostani veszteség a jövő januárban esedékes energetikai szerződésújítások miatt szinte biztos, hogy tovább fog növekedni. Ezt tetőzi az oroszok eltűnése a magyar turizmusból.
Három kedvenc városuk Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt, leginkább a fürdők miatt, ezért megkérdeztük a városokat, mekkora problémát okoz náluk az orosz turisták elmaradása.
Oroszország a top 10 küldőország között szerepelt a turizmus szempontjából: 2019-ben 652 ezer vendégéjszakát, 2021-ben pedig 176 ezer vendégéjszakát foglalt az országban, amivel mindkét évben az ötödik legfontosabb küldőország volt a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetségének 2021-es trendriportja szerint.
Az orosz vendégek jellemzően 35 év felettiek voltak, a látogatók több, mint fele szállodákban szállt meg, mindössze 32 százalékuk választott magán vagy egyéb szálláshelyeket. Lakhatásra a 35 és 44 év közöttiek költöttek a legtöbbet, több, mint 933 millió forintot, fajlagosan pedig a legidősebbek hagyták az országban a legtöbb pénzt. Mivel a turisták jellemzően a felső középosztály tagjai voltak és kifejezetten a magas árkategóriájú szállásokat és szolgáltatásokat keresték, a hosszabb távú elmaradásuk azért érzékelhető bevételkiesést eredményez. Idén januárban még nagyban pezsegtek az orosz turisták az országban, a háború miatt viszont fokozatosan elkoptak. Ez a covid-lezárások után frissen éledező magyar turizmusnak nyilván nem segít, de a probléma mértéke már településenként eltérő.
Hiányoznak az oroszok Hévízről
„A belföldi és a német piac után az orosz külpiac volt a legjelentősebb vendégforgalmat biztosító ország Hévíznek. Hiányuk azért is fájó, mert ez a vendégkör az átlagosnál hosszabb időtartamra érkezik Magyarországra, magas költés jellemzi” – mondta el a hvg.hu-nak Pállfy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Hévízen a belföldi vendégek és vendégéjszakák számában egyértelmű a növekedés a főszezoni időszakban, a közeli külpiacokról pedig a cseh és szlovák vendégek volumene erősödött, annak ellenére is, hogy itt volt a harmadik legnagyobb áremelés tavalyhoz képest, 14,2 százalék, most 14 449 forint átlagosan egy éjszaka, amivel a legdrágább település a balatoni térségben.
A KSH adatai szerint 2019-ben a vendégek 7,7 százaléka (körülbelül 21 ezer), a vendégéjszakák 17,7 százaléka (nagyjából 200 ezer) érkezett Oroszországból; az ukrán vendégek 1,2 százalékot, az az általuk eltöltött vendégéjszakák 3,3 százalékot jelentettek Hévíz számára. Az utolsó békeévben 40 százalék belföldi, 60 százalék külföldi vendégéjszaka volt az arány, de ez 2021-2022-re megfordult. Pállfy Tamás szerint az egészségturisztikában biztos törzsvendégbázissal rendelkező hotelek és fürdővárosok számára van a legnagyobb negatív hatása a turisztikán belül a pandémiának és az orosz-ukrán háborúnak. A belföldi és a közeli külpiacokról lehet részben pótolni ezt a forgalomkiesést, illetve pozitív a Hévíz/Balaton-Dortmund Wizz Air-járat júniusi indulása is, de szükséges lenne további járatok indítása is. Másik pozitívum, hogy növekszik a last minute foglalások száma, így nem csak a hónapokkal előre beérkezett foglalásokkal számolhatnak.
Itt az utóbbi 2 évben átlagosan 30 százalék volt a költségnövekedés, aminek legjelentősebb része a bérek emelkedése. Viszont ezt a százalékot az árakban nem lehetett realizálni teljes mértékben, 20 százalékos emelkedést tudott elfogadni a piac – magyarázza Pállfy. Ráadásul az energiaárak növekedésével a vállalkozók bizonyos százaléka januárban fog szembesülni, miközben az árak további emelése egyelőre (bármilyen mértékben) nehezen elképzelhető. „A jelentős költségnövekedés hatására egyértelműen szükség volt a szobaárak emelésére a veszteségek minimalizálása érdekében. A hotelek esetében 15-20 százalékos áremelkedés volt az idei évben, de fontos újra megjegyezni, hogy a nyereségesség még így is erőteljesen kérdőjeles, a költségek ennél magasabb növekedése miatt” – mondta Pállfy Tamás. A teljes veszteséget ilyen rövid távon, és a jelenlegi piaci környezetben (covid, háború, infláció, költségnövekedés) nem lehet pótolni, de igyekeznek Hévíz imázsának frissítésével és a térségi élmények bevonásával minél több új vendéget bevonzani.
311 milliót buktak Budapest történelmi fürdőiből az oroszok miatt
A Budapesti szálláshelyeket oroszok helyett ukrán menekültek töltötték meg, a gyógyfürdők pedig kénytelenek azóta is a többi vendégből profithoz jutni. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szerint a négy történelmi fürdőben (Gellért, Széchenyi, Rudas, Lukács) 311 millió forint bevételkiesés volt az idei évben az oroszok hiánya miatt. Míg januárban a vendégforgalom 12 százaléka orosz nemzetiségűekből származott, ez a nyárra jócskán csökkent, 64 százalékkal kevesebb az orosz és majdnem 42 százalékkal kevesebb az ukrán vendég most, mint a télen volt.
Kép: Wikimedia Commons
Amikor az orosz turistákról kérdeztük a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., úgy válaszoltak, hogy fő céljuk a kikapcsolódás volt és a gyógyhatás alapján választották ki a fürdőiket. A gőz és a száraz szaunák kedvelése miatt gyakran vettek részt szaunaprogramokon, ahol sokszor használtak bőrradírozó termékeket. Azt is megemlítették, hogy az idősebb generációknál a nyelvtudás még probléma, de a fiatalok már általában tudtak angolul vagy németül.
„Februártól az Egyesült Királyságból látványosan többen érkeznek a covid nyitás hatására, de a külföldi vendégek terén még Franciaország áll az élen. Januárban a franciákat követte Oroszország a második helyen, februártól viszont már az Egyesült Királyság a második legnagyobb küldő nemzet. A háború megindulásával hónapról hónapra lejjebb csúszott az orosz vendégek száma. Szerencsére a belföldi forgalom a történelmi fürdőkben konstansnak mondható, nem csökken” – jellemezték a helyzetet a hvg.hu-nak. Harmadik helyen az olaszok, majd a spanyolok, amerikaiak és hatodikként a németek következnek. A háború ellenére az év első öt hónapjában a történelmi fürdők árbevétele a tervezettet is meghaladta: a Széchenyiben a várt 153 százaléka, a Gellértben 125 százaléka, a Rudasban 142 százaléka volt az árbevétel.
Ugyanakkor az infláció és az energiaárak növekedése nagyobb probléma az oroszok eltűnésénél. „Az elmúlt években nem volt lehetőségünk áremelésre, ezért amint törvényileg adatott lett 2022. június 1-jétől, megléptük. Az emelést különösen indokolja, hogy 2 éve nem emeltünk árat, miközben az energiaárak drasztikusan emelkedtek: a villamosenergia a tavalyihoz képest 235 százalékkal, a gáz ára 273 százalékkal a távhő alapdíja 24,6 százalékkal emelkedett a 2021-es évihez képest. A turizmus szektorát sújtó munkaerőhiány miatt kialakult a bérspirál és a háború miatt egyre növekvő infláció kihat minden szolgáltatásunkra és anyagköltségünkre” – mondta a fürdőket képviselő Budapest Hévizei Zrt.
Június elsején a hazai fürdők esetében tervezett 8,7 százalékos terv szerinti emelés felfelé kerekítéssel valósult meg, a nagy bérletek árát 10-14 százalékkal, míg a nemzetközi turizmus által látogatott fürdők jegyárait 20 százalékkal emelték meg, de hozzáteszik, hogy még így is jelentősen elmaradnak a nemzetközi piaci áraktól, mert 30 euró alatt külföldön nincs belépőjegy. Ráadásul itthon, a folyamatosan gyengülő forint miatt a külföldi turisták részére nem is érzékelhető az áremelés.
Kép: hajduszoboszlo.hu
Hajdúszoboszló szintén talpon marad nélkülük
Európa legnagyobb élményfürdője az orosz turisták nélkül is szép forgalmi adatokat produkál, a gyógyfürdőben az orosz turisták költése idén, 2019-hez viszonyítva mintegy 10 százalékára esett vissza. Ez a bevételeket tekintve nagyjából 20 millió forint kiesést jelent, ami az 5 milliárdos bevételi tervükhöz képest elenyésző szám. „Az orosz turisták jellemzően a korábbi években csoportosan érkeztek, de voltak egyéni vendégeink is. Az oroszok elsősorban 1-2 hetes gyógykúrát vettek igénybe, de ezt a magyar vendégek forgalom szempontjából tudják pótolni. Ugyanakkor a gyógykúra bevételt nem, hiszen a NEAK által támogatott kezelések finanszírozása nagyon alacsony” – mondta el a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. a hvg.hu-nak. Hévízzel ellentétben a német turisták elmaradását Hajdúszoboszlón már az utóbbi 10-15 évben érzékelik, de a környező országokból érkezőkkel tudják pótolni a kiesőket. Az idei főszezonban például a magyar vendégeik aránya nagyjából 50 százaléka a teljes vendégkörnek.
hvg
