Home Főhírek Gazdaság Zárul az olló Magyarországon

Zárul az olló Magyarországon

Egyre csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál.

A bérolló folyamatos zárulásának oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek – mondta az M1 Summa című műsorában Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

2010-ben valamivel több mint 202 ezer forint volt a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez egy munkavállalónak nettó mintegy 132 ezer forintot jelentett 8 évvel ezelőtt.

Emelkedő keresetek

A KSH augusztusi adatai szerint idén júniusban a bruttó átlagkereset meghaladta a 329 ezer forintot, az átlagos nettó jövedelem pedig némileg több volt 219 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta a nettó bérek több mint 60 százalékkal emelkedtek hazánkban. Szalai Piroska szerint ráadásul az elmúlt években a kisebb fizetések nagyobb mértékben nőttek, mint a magasabb kategóriájú bérek. Vagyis zárul a bérolló, azaz a jól és rosszabbul kereső dolgozók közötti egyenlőtlenség.

TÖBB LÁTOGATÓT SZERETNE A GOOGLE KERESŐBŐL?
A Kulcsszo.hu csapata gyors segítséget tud adni, hogy a helyezései a keresőben pozitívan változzanak és több megrendelője legyen.

Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban emelkedett, mint az átlagkereset – hangsúlyozza a munkaerőpiaci szakértő.

Egymáshoz közeledő medián és átlag

Szalai Piroska kifejtette: amennyiben a teljes népességet bérsorba állítanánk, akkor a középső foglalkoztatottnak a keresetét neveznénk mediánkeresetnek. A középső foglalkoztatott és az átlag távolsága is egy mutatója a bérollónak. Akkor, amikor ők nagy távolságra vannak egymástól, akkor a bérolló nagyobb abban az országban.

Elmagyarázta, Magyarországon 2012-ig, vagyis az első komoly minimálbéremelésig sokkal nagyobb volt a távolsága arányaiban az átlagnak a mediántól. Jelenleg azonban a medián egyre közeledik az átlaghoz.

Az ok a bérnövekedés

Szalai Piroska szerint a felzárkózás mögött a 2012 óta tartó folyamatos bérnövekedés áll, amelynek egyik legfontosabb állomása a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás volt. A kormányzati intézkedések hatására 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, míg a garantált bérminimum több mint duplájára, 102 százalékkal növekedett. A szakértő azt mondta: az egyenlőtlenségek az egyes ágazatokban változó mértékben csökkentek.

Magyarországon a 22 nemzetgazdasági ágazat közül azokban az ágazatokban, ahol magasabb szokott lenni az átlagbér – infokommunikáció, pénzügy –, ott kisebb mértékben emelkedtek arányaiban a bérek, mint azokban az ágazatokban, ahol nagyon sokan dolgoznak alacsonyabb jövedelemszinteken – fejtette ki Szalai Piroska.

Hozzátette: a versenyszférában alacsonyabb jövedelemszintű ágazatnak szokták tekinteni a vendéglátóipart, a szállodákat, a turizmussal kapcsolatos területeket.

Igazoló statisztikák

A bérolló záródását támasztja alá az az OECD-statisztika is, amely a társadalom legjobban kereső 10 százalékának, valamint a legalacsonyabb keresetűek 10 százalékának arányát vizsgálja – jelezte Szalai Piroska.

A legmagasabb keresetű 10 százalék átlaga és a legalacsonyabb keresetű 10 százalék átlaga jelenleg négyszeres alatti szorzót mutat. Tehát 3,7-szer többet keres a legmagasabb tíz százalék, mint a legalacsonyabb tíz – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: ez nagyjából megfelel a környezetünkben lévő országoknak.

Elmondta: régebben, 2012 előtt ez még 4,2-4,6 százalék is volt, akkor hazánk Európában kimagaslóan rossz értékkel bírt, vagyis kimagaslóan nagy volt a bérolló a két szélső szegmens között.

Ugyanez az arány a Visegrádi 4-ek országaiban – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – hasonló volt 2016-ban: Lengyelországban például a 3,8-szorosát, Csehországban és Szlovákiában pedig a 3,5-szeresét vitték haza a legjobban keresők a legalacsonyabb átlagkeresetűek bérének.

Ausztriában ez a mutató 3,3 volt két évvel ezelőtt. Szalai Piroska ugyanakkor hangsúlyozta: ezek 2016-os adatok, amelyek a 6 éves bérmegállapodás és a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására tovább javulhattak, azaz a bérolló tovább záródhatott az elmúlt két évben.

Forrás: M1

ElőzőNegyvenöt éve felderítetlen a nagy aquincumi rablás
KövetkezőBekeményít az ősz
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás