Szent József ünnepén, március 19-én kegyszobrának 500. évfordulóját ünneplő Csíksomlyóról indult el az ötödik alkalommal megrendezett Márton Áron zarándoklat. A boldog emlékezetű püspök szülőhelyét, Csíkszentdomokost és több szolgálati helyét érintette az első napon a csaknem ötven zarándok.
Márton Áron újból egybegyűjtötte gyermekeit – mondta a zarándoklat kezdetén Kovács Gergely, a 35 éve elhunyt főpásztor boldoggá avatási ügyének posztulátora, aki egyben a háromnapos út lelki vezetője.
A ferences kegytemplomban bemutatott szentmisét követően a Csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt, hóesésben útra kelő zarándokok Csíkdánfalván álltak meg először, ahol Bara Ferenc plébános, főesperes tanúságtétele adta meg az alaphangot. Bara Ferenc 1978 augusztusában, 26 éves korában került az akkor már igen súlyosan beteg Márton Áron mellé titkárként. Úgy érezte, hogy a főpásztor belelátott a lelkébe, édesapja helyett egy jóságos édesapát kapott. Ugyanakkor korán rá kellett jönnie, a püspök mennyire keménykezű, ha az állam egyház ügyeibe való beavatkozása ellen kell fellépnie. Azt is látta ugyanakkor, hogy a pártállam embereivel szeretettel, de igazához ragaszkodva beszélt a püspök.
A szegénységet is példamutatóan élte meg Márton Áron – jó példa erre a cingulusa, ünnepi alkalmakkor viselt öve, amelyet egykori titkára szinte ereklyeként őriz: inkább 23-szor is megvarratta, stoppoltatta, mintsem hogy újat csináltasson. Áron püspök a közös szentmisék után negyed órán keresztül lecsukott szemmel mindig Isten jelenlétében volt. Bara Ferenc ilyenkor nem Jézust nézte, hanem a püspököt, de őbenne meglátta az Urat, a szenvedő embert.
Márton Áron erős rákos szenvedései közepette sem volt hajlandó a morfiumot magához venni, teljes tudattal akart szembenézni a halállal. 1980. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a Gyulafehérvári Egyházmegye főünnepén hunyt el, amikor a búcsúmisére készülődtek. Mikor visszaadta lelkét a Teremtőnek, éppen a másodikat harangozták. Árvák lettünk atya nélkül, de egy égi atyát kaptunk egyúttal – mondta el a résztvevőknek egykori titkára.
A Márton Áron életével való mélyebb megismerkedés éppen szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kezdődhetett el. Sándor Edit önkéntes ismertette a püspök életét– a korabeli viszonyok között elhelyezve – a helyi Márton Áron Múzeumban, amely Erdély nagy szülöttjének gyermekkorában még iskolaként funkcionált: itt végezte Áron az első négy elemit.
Ha valaki nagy zarándokútra nem tud vállalkozni, minden bizonnyal itt ismerheti meg a legrendszerezettebben a főpásztor személyét és életútját. Még a máramarosi börtönéveket megidéző helységet is berendeztek az állandó tárlat részeként. A zarándokút résztvevői azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy magát a máramarosi börtönt is megtekinthetik, ahol egykor sok egyházi és világi sorstársával együtt az erdélyi püspök raboskodott.
Csíkszentdomokoson a résztvevők megnézték még a helyi kegytemplomot, benne Márton Áron szülőfalujának adott ajándékait: egy ezüst kelyhet és az oldalhajóban található Péter Olga-képet. Ezután megtekintették a szülőház helyén lévő épületet, valamint a segítő nővérek Szent Margit lelkigyakorlatos házát, amelyet szintén a boldog emlékezetű püspök alapított.
A Máramarosszigetre vezető hosszú úton a busz áthaladt Márton Áron első két szolgálati helyén, Gyergyószentmiklóson, ahol három évig szolgált káplánként és iskolai hittantanárként is 1925 és 1928 között, és Gyegyóditrón, ahol 1924-es szentelése után elkezdte papi működését. A viszonylag lanyha templomba járó közösséget az ifjú káplán megjelenése rögtön felrázta: már ekkor megmutatkozott, hogy mennyire meg tudja szólítani az embereket.
A délután folyamán a szászrégeni plébániatemplomnál álltak meg a zarándokok egy kis látogatásra: megnézték a templom üvegablakait, köztük a Márton Áront ábrázolót, és a templomkertben lévő műalkotást is, amely az első kültéri szobor a püspökről.
Az V. Márton Áron zarándoklat különös figyelmet fordít a Ferenc pápa által elrendelt megszentelt élet évére és a Gyulafehérvári Egyházmegye által meghirdetett szórvány évére. A zarándokok mindenekelőtt imáikkal kapcsolódnak a tematikus évekhez, de a segítő nővérek lelkigyakorlatos házában Ilyés Erika nővérnek köszönhetően a rend történetébe és a szerzetesnő személyes élettörténetébe is bepillantást nyertek.
Forrás: magyarkurir; Kép: magyarkurir;