1543,után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

A XVIII. század közepén a Hochburg családé, majd a Lamberg családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.
A zámolyi köztemetőben a XVIII-XIX. században a területet birtokló Lamberg család tagjai közül többen nyugszanak.

Zámolyon ma is megfigyelhetjük a népi építkezés és településmód egyik jellegzetességét, a közös udvarokat. Az egy udvarban lakó családok eredetileg általában rokonok voltak. A közös udvarokban álló hosszú házban minden családnak egy-egy szoba-konyhás házrésze volt, nyitott kéményű konyhával. A lakóházzal szemben kamrasor húzódott, ezután az ólakat helyezték el. A telket a közös szérű zárta. A közös udvarok lakói általában együtt dolgoztak, együtt vállaltak napszámos munkát és mindenben segítették egymást. Ha az udvarban nem volt harag, közösek voltak az ünnepeik, az örömeik is. Zámoly egykor a bútorkészítés egyik Fejér megyei központja volt. A zámolyi mesterek vásárokon értékesítették lucfenyőből készült, általában világosbarnára festett bútoraikat és a virággal, de főleg tulipánnal díszített tulipános ládát.
A település a móri borvidékhez tartozik, az itt termelt kiváló borok vetekszenek a mórival.
A középkori oklevelek megemlékeznek még a Zámoly északi határában álló Kér faluról is, melyre számos használati tárgy, kerámiatöredék, sőt egy 1009-ből származó oklevél is emlékeztet. Kér elnevezése honfoglalás kori törzsnévből eredeztethető.

A község két jeles személyiséget adott a magyar irodalomnak: Csanádi Imre (1920-1991) költő-műfordító-szerkesztőt és Csoóri Sándor (1930-) költőt.

Forrás:
Wikipédia
http://vendegvaro.hu/Zamoly
Cím: Kossuth u. 43.
Tel: +36 (22) 251-001
E-mail: [email protected]
Web: www.zamoly.hu