Home Életmód Egészség - betegség Zacher Gábor: „Egyre durvább járványhullámok jöhetnek”, .. de a magyar kórházak állapotáról...

Zacher Gábor: „Egyre durvább járványhullámok jöhetnek”, .. de a magyar kórházak állapotáról is elmondta véleményét.. – rádióadás

Zacher Gábor interjút adott, a koronavírus mellett más témákban is megnyilvánult/Fotó: Varga Imre

Vészjósló nyilatkozatott tett Zacher Gábor 2022-re.

A magyar főorvos és toxikológus összegezte a 2021-es évét is..

Zacher az RTL Klub-nak elmondta, hogy a 2021-es évben számára a legrosszabb a koronavírus és annak minden következménye volt. A legjobb dolog pedig pedig imádott fia sikere volt, ugyanis megszerezte az építész diplomáját.

Mint megírtuk, míg Rusvai Miklós bizakodóan tekint a jövőre a járványhelyzetet illetően, addig Zacher Gábor nem ennyire derűlátó. Az interjú során elárulta, hogy leginkább mitől tart a 2022-es évben.

„Attól tartok, de nagyon, hogy a koronavírusnak újabb és újabb mutációi bukkannak majd fel, amik ki tudják cselezni az védőoltásokat, így egyre durvább járványhullámok jöhetnek.”

„Kifejezetten félek attól, hogy egy igen rossz forgatókönyv megvalósulása esetén nem 5, hanem 50 millió halottja lehet a járványnak világszerte”

– nyilatkozta Zacher.

Továbbá beszélt az egyenlőtlenségről is, ami a világunkban felfedezhető, hiszen míg nálunk 70, de más, fejlett országokban 80-90 százalékos az átoltottság, rengeteg hely van a világban, ahol 1-2 százalékos.

Ha másért nem is, a saját érdekünkben küzdeni kellene a nagy különbségek csökkentéséért, mert a veszélyes mutációk éppen az ilyen térségekben alakulnak ki. És persze ennek az ellenkezőjét várom, vagy inkább remélem. Azt, hogy megszelídül a vírus, lecseng a járvány. Erre nagyon nagy szükségünk lenne, nem csak azért, hogy az egészségügy végre fellélegezhessen egy kicsit, hanem az egész társadalomban enyhülnie kell a súlyos stresszhelyzetnek, a borzasztó pszichés leterheltségnek.

Egy friss felmérés szerint a járvány kezdete óta 30-ról 49 százalékosra nőtt itthon a depressziósok aránya, ami egészen félelmetes szám

– mondta az RTL Híradónak az orvos.

Az idei év legnagyobb kihívása a toxikológus szerint az lesz a szakmájukban, hogy találjanak hathatós gyógyszert, terápiát a fertőzöttek gyógyítására, hogy a halálozási rátát a lehető legnagyobb mértékben leszorítsák. Az orvos tudomány elmondása szerint az ezekkel kapcsolatos kutatásokra fog nagy hangsúlyt fektetni.

Azonban nem csak a koronavírussal kapcsolatban szeretne áttöréseket Zacher Gábor. A hatvani kórház sürgősségi osztályának főorvosa szeretné elérni, hogy a marihuána orvosi alkalmazása engedélyezve legyen hazánkban.

A világ sok országában evidencia a terápiás alkalmazása, Európa nagyobbik felén is. Márpedig a magyar betegeknek is joguk van a legjobb terápiához, amit így nem kapnak meg – mondta.

A témával kapcsolatban hozzátette, hogy Magyarországon nem lát esélyt a marihuána orvosi alkalmazásának engedélyezésére addig amíg az egészségügyért is felelős miniszter csak a kábítószert látja benne.

A klímaváltozással kapcsolatban is erős véleményt fogalmazott meg Zacher az interjú során.

A klímaváltozás, amiről ugyan sokat beszélünk, de van egy olyan következménye, amiről már nem annyit, pedig nagyon komoly fenyegetést jelent. A felmelegedéssel olyan gombák, vírusok és baktériumok szabadulhatnak ki a most még állandóan fagyott földrétegekből, amik hatalmas gondot okozhatnak az emberiségnek. Szibériában már felbukkant így egy eddig ismeretlen óriásbaktérium, ami szerencsére nem okozott, de ki tudja, mi lapulhat még a permafrosztban, a jégtakaró alatt. Olyan kórokozók kerülhetnek elő, amikkel nemcsak az emberi faj, de a mai állatvilág sem találkozott soha, így teljesen védtelenek lennénk, ha ránk szabadulnának.

A földtörténet öt nagy kihalási hulláma közül háromnak nem tudjuk az okát, abszolút lehet, hogy most is ott várnak valahol a kiszabadulásra – jelentette ki a toxikológus.

Zacher Gábor egyébként orvosi munkái mellett valami mást is nagyon szívesen megvalósítana: méghozzá meg szeretné írni a harmadik könyvét, amihez a járványhelyzet adott neki sok témát és tapasztalatot. A könyv egyelőre 60 százalékban van kész. Továbbá a klinikai toxikológiáról szóló szakkönyvét is szeretné befejezni még az idén, ám ezekhez együtt rengeteg idő kellene.

Elmondta, mikor lát esélyt arra, hogy mindkét könyvét befejezze:

Csak akkor van rá némi esély, ha a járvány lecseng kora tavaszra és nem is tér vissza, az élet meg csendesen csordogál tovább a járvány előtti normális mederben. Akkor nem kellene heti 90-100 órát dolgozni, másra is jutna némi idő.

Zacher ezt nyilatkozta a magyar kórházakról:

Tapasztalatai szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de „a rendszer most működik”, ám az invazívan lélegeztetett betegek nagyobb százalékát ezzel együtt is elveszítik
Zacher Gábor toxikológust, mentőorvost a hatvani kórházban érte el a Klubrádió és a beszélgetés során elmondta: náluk már nincs fennakadás, az ágykihasználtság most 60 százalék körüli lehet. Tapasztalatai szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de „a rendszer most működik” és vannak még kapacitások, tehát nincsenek telt házak az intenzív-, valamint a covid-osztályokon.

Az orvos nem lát „baromi nagy válságot”, és nem ért egyet azzal, amit Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő mondott, aki szerint már összeomlott az egészségügy. Zacher úgy érzékeli, nincs még akkora megterhelés, mint a harmadik hullám csúcsán, és remélik, nem is lesz.

De persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének sokan betegek, de ők például pénteken is jó pár embert haza tudtak engedni. De arról is beszélt, hogy ha csökkenő tendenciát látunk a statisztikában a lélegeztetett betegek számában, annak kisebb százaléka az, akit le lehet venni a lélegeztetőgépről, és nagyobb százalék az, akit sajnos elveszítenek.

A harmadik hullám csúcspontján egy kórházigazgató azt mondta, a lélegeztetőgépre tett betegek 85-90 százaléka sajnos nem éli túl. Ezzel kapcsolatban Zacher Gábor azt ecsetelgette, hogy most egy picivel jobb a helyzet, de „nem mondhatunk olyan eredményeket, hogy ez itt 40-50 százalékos”.

Emlékeztetett rá, hogy most már csak azokról szolgáltatnak adatot, akiket úgymond invazívan lélegeztetnek és „békeidőben”, amikor nincs pandémia, egy intenzív osztályon általában 20 százalékos halálozási arány szokott lenni, hiszen oda kerülnek a legsúlyosabb betegek. Most viszont kettébontják az intenzív osztályokat, az egyik része kifejezetten a koronavírus-fertőzötteknek van fenntartva, a másik tőlük izolálva a többieknek, de a személyzet nem cserélődik.

Kiemelte: az lenne az igazi adat a leterheltségről, ha meg lehetne tudni, hogy összesen hány intenzív ágy van, ebből mennyi foglalt, a betegek közül mennyi a covid-intenzíves és a „tiszta” intenzíves, és hányan vannak lélegeztetőgépen.

Szerinte az, hogy odadobnak egy ötszázhuszonvalahányas számot, az az intenzíves leterheltségről önmagában nem sokat mond, és az adatok nyilvánosságra hozatala a különböző összeesküvés-elméletekre tekintettel is fontos lenne.

Az orvos szerint hacsökkenő tendenciát látunk a statisztikában a lélegeztetett betegek számában, annak kisebb százaléka az, akit le lehet venni a lélegeztetőgépről (képünk illusztráció) / Fotó: Northfoto

Náluk – ez „csak a kis kórházuk statisztikája” – a betegek körülbelül 75 százaléka nem vett fel semmilyen oltást. Vannak kétszer oltottak, 10-15 százalék, de ők a másodikat többnyire 6 hónappal ezelőtt kapták, így már nem nagyon számítanak védettnek. Az orvosi kamara tegnap közölt felmérése is hasonló arányokról számolt be az intenzíves betegeknél.

A meghosszabbított oltási héttel Zacher szakmai szempontból nagyon egyetért, csak jó lett volna, ha nem november végén, hanem mondjuk szeptemberben elindítják. Sok embernek azért vélhetően nem ment olyan egyszerűen az internetes regisztráció, mint a tévéreklámban

– fűzte hozzá.

Arra kérdésre, hogy miért lehet megint nagyon magas a magyar halálos áldozatok száma például Ausztriához, Csehországhoz képest, Zacher Gábor azt felelte, szerinte ehhez figyelembe kell venni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az EU-ban az egyik legrosszabb. A megelőzhető betegségek és a daganatos betegségek szempontjából elsők vagyunk. Említette a rizikófaktorok között az elhízást, a cukorbetegséget, a dohányzást, az alkoholt. Szerinte pedig ezért is van, hogy az egymillió lakosra jutó halálozás szempontjából ilyen súlyos a helyzet, a világon az ötödik legrosszabbul áll Magyarország, amit érdekesnek, hogy nincs kommunikálva.

A teljes interjú itt hallgatható meg:

https://klubradio.hu/adas?hanganyag_id=21596

blikk, rtl, klubradio

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás