„Így kezdődött: a Budapest XVIII. ker. Bajcsy-Zsilinszky utca 74. szám alatti általános iskolához 1956. augusztus 16-án osztottak át igazgatónak. 1956 szeptemberében határoztam el, hogy ennek a településnek (a Szemeretelep!) régi és jelenlegi emlékeit összegyűjtöm, s az iskolában helytörténeti múzeumot létesítek. Azt terveztem, hogy a lakosság fokozatos letelepedését (honnan, mikor jöttek?) feltérképezem, régebbi épületeiről, csütörtöki kis piacáról fényképeket készíttetek, a tárgyi és szellemi értékeket összegyűjtöm.
A kartársak, gyerekek, szülők által összehordott régiségek nagy része iskolai, pedagógiai vonatkozású volt. Október elején már azon töprengtem, hogyan is lehetne egy pedagógiai múzeumot létrehozni, hiszen úgy sincs az országban. Ettől az időtől kezdve a figyelmemet a pedagógiai jellegű emlékek összegyűjtésére összpontosítottam. Persze a gyűjtésben segítő tanulók többször hoztak egyéb régiségeket is…”
Az idézett sorok Tomory Lajos tanár úr (1912-1998) naplójából valók.
További vallomásából megtudható, hogy miközben egy országos pedagógiai múzeum létrehozásán fáradozott, (az Országos Pedagógiai Könyvtár akkori igazgatójától megbízást kapott országos gyűjtésre), egyre gyarapodó gyűjteményét egyik helyről a másikra kellett költöztetnie. Még ilyen mostoha körülmények között is talált alkalmat arra, hogy kiállításokat rendezzen, bemutassa a település történetét, iskolahálózatának kialakulását, a régi taneszközöket, tankönyveket.
Évek múlva, 1980 novemberében a XVIII. kerületi Tanács Művelődési Osztályának vezetője támogatásával, a gyűjtemény Lőrincen, a Bajcsy-Zsilinszky u. 83. sz. alatt önálló épületet kapott. A gyűjtemény vezetője nem az alapító, hanem Magyar György lett.
Tomory Lajos reagálása igazán nagyvonalú volt: 1981. január 2-án a kerületnek ajándékozta gyűjteményét, melynek eszmei értékét akkor 500 ezer forintra becsülte. A díszes átadási okirat utolsó sorai: „Azon jámbor szándék vezérel továbbra is, hogy Pestlőrinc és Pestimre méltó helytörténeti múzeummal fejlessze lakóinak helytörténeti ismereteit, ifjúságának hazaszerető érzelmeit.”
1983-ban költözött a gyűjtemény a Vöröshadsereg útja (Üllői út) 87. sz. alatti családi házba, egy megszűnt óvoda helyére. Ez a szép épület hosszú távon megfelelő volt a gyűjtemény raktározására, bemutatására. Az intézmény vezetőjének dr. Téglás Tivadarné magyar-történelem szakos középiskolai tanárt nevezték ki. Az új, kedvező feltételek mellett, a munkatársak igyekezete nyomán a gyűjtemény szépen gyarapodott, kiállításait egyre többen látogatták. A tanulóifjúság körében lakóhelyismereti vetélkedőket szerveztek, rendszeresen publikáltak, a gyűjtemény anyagának nyilvántartásba vétele mellett, kiemelkedő tudományos kutató- és gyűjtőmunkát is folytattak. Sikerült elérniük, hogy a lakosság figyelme a helytörténet felé forduljon.
1990 áprilisában az intézmény megkapta a minisztériumi működési engedélyt, neve hivatalosan XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény lett.
1994. január 1-jétől a gyűjteményt összevonták az újonnan alakult pedagógiai intézettel. Ez Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény (röviden PIHGY) néven – Pilhoffer Ferenc igazgatása alá került, s a Havanna telepre, a Kondor Béla sétány 10. sz. alatti iskolai melléképület emeletére, jelenlegi helyére költözött.
2003-ig az intézményen belül kimondottan a gyűjteményért felelős személy kinevezésére nem került sor. 2002 augusztusában Frank Gabriella lett az új igazgató, ő dr. Schmidt Jánosné tanárt, gyűjteményi referenst bízta meg a gyűjteményi csoport vezetésével, akinek a nevéhez fűződik többek között a helytörténeti vándorkiállítások ötlete és megvalósítása, az interaktív múzeumpedagógiai foglalkozások bevezetése, az „Öreg Házak titkai” c. helytörténeti cikksorozat elindítása, szerkesztése, írása, az iskolatörténeti állandó kiállítás létrehozása, az Örökségünk-sorozat létrehozása, egyes köteteinek szerkesztése.
2004. december 1-jétől a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Heilauf Zsuzsanna történész muzeológus. 2006 közepétől a gyűjtemény egyenlőre ideiglenes kiállítóteremmel rendelkezik, a PIHGY épületében csak kutatók fogadására van lehetőségünk.
Tomory Lajost helytörténeti tevékenységéért 1996-ban „Pro Urbe Pestszentlőrinc-Pestszentimre” kitüntetésben részesítette az önkormányzat. Ezt az elismerést kapták 1997-ben a Pestszentlőrinc krónikája című könyv szerzői, a gyűjtemény akkori munkatársai is: Grünvald Mária, Szász János, dr. Téglás Tivadar, dr. Téglás Tivadarné és Tomory Lajos.
Cím: XVIII ker.Kondor Béla sétány 10.
Tel: +36 (1) 295-0877
E-mail: [email protected]
Web: www.pihgy.hu
