Wunderlich József, a Vígszínház színésze a Facebook-oldalán tálalt ki arról, mi történik – állítása szerint – a járványhelyzet közepette az ország egyik legnevesebb színházában.
A színész a posztjában azt is elmesélte, hogy nemrégiben ő is átesett a koronavírus-fertőzésen és bár ő már kiszabadult a karanténból a 11. napon, valamint már tünetei sem voltak, de a felesége, a szintén színésznő Bach Kata és két kicsi gyermekük is megfertőződtek. A művész ezután kérte a Vígszínház vezetőségétől, hogy annak ellenére, hogy ő már nincs hivatalosan karanténban, ne kelljen együtt játszania Halász Judittal, akivel az előadás során maszk nélkül kell érintkeznie, így– érthető módon – félti őt.
Nem csak Wunderlich, de – elmondása szerint – az összes többi kolléga is azon az állásponton voltak, hogy ilyen formában nem kellene lejátszaniuk az előadást. Próbálták a vezetőséget meggyőzni arról is, hogy maszkban tartsák meg a műsort, ám ezzel a színház nem értett egyet, ugyanis véleményük szerint ez elviszi a néző figyelmét.
A fiatal színész a Facebook-posztjában állítja, hogy a színház hónapok óta ellenőrizetlenül fogadja a „külsős” szereplőket, résztvevőket. Sem lázmérés, sem valódi maszkhasználat nem történik meg, valamint még az sem ellenőrizhető, hogy valaki milyen egészségügyi állapotban lép be a Vígszínház ajtaján.
„Ők is a megélhetésért küzdenek. Igen. És akár tünetekkel is bejönnek azért a kis pénzért dolgozni. Maszk nélkül, izzadva, lihegve. A színház válasza: velük aztán végképp nem tudnak semmit csinálni” – írta a Facebook-oldalán Wunderlich József, aki hozzátette, hogy a színháznak még arra sem tellett, hogy érintésmentes, vagy legalább „normális” kézfertőtlenítőket biztosítsanak, ami pedig bizony fontos lenne, mert – ahogy ő fogalmazott – vannak előadások, ahol „taknyuk, nyáluk” összefolyik a színészeknek.
A színész azt is leírta, hogy a pályatársai és a hasonló kiszolgáltatott helyzetben lévők nem mernek felszólalni, mert féltik az állásukat, de ami még ennél is rosszabb, hogy szégyellik magukat.
„Szégyelljük magunkat azért a rosszért, amit nem is mi követtünk el, vagy amit kényszer hatására tettünk. Szégyellem magam, hogy ilyen körülmények között szó nélkül bejártam játszani. Szégyellem magam, hogy szó nélkül hagytam, ha másokon tüneteket észleltem. Szégyellem magam, hogy nem voltam elég szigorú a maszk használattal kapcsolatban. Szégyellem magam, hogy hetek óta szó nélkül nézem a szorongó kollégáimat. Szégyellem magam, hogy hazavittem a vírust a színházból, ezzel veszélyeztetve két és fél hónapos kisfiam életét. Szégyellem magam, hogy ma este lejátszottam az előadást maszk nélkül. Végig arra figyeltem, hogy minél távolabb legyek a többiektől, és főleg Halász Jucitól, aki ilyen körülmények között nem akarta lejátszani az előadást” – írta a színész.
A posztja végén arról ír Wunderlich, hogy ez nem lehetséges, hogy ennyire ne lássanak a pénzen túl, ugyanis a hivatásuk lényege nem az, hogy minél kevesebb előadás maradjon el, vagy az, hogy ők álljanak a legjobban fővárosi viszonylatban abból a szempontból, hogy náluk maradt el a legkevesebb előadás. Véleménye szerint a hivatásuk lényege, hogy emberek maradjanak, bármilyenek is a körülmények.
Végül elmondta, hogy imádkozik azért, hogy jövő héttől fussa a színháznak tesztelésre, ne csak a megemelt fizetésekre, valamint reméli, hogy a következő napokban, hetekben senki sem fog meghalni a színházban. Hozzátette, hogy mindennek ellenére még mindig szerelmes a színházba és a szakmába és csupán azért írja le a nyilvánosság előtt a gondolatait, mert bár sokáig hitte, hogy ezek a problémák megoldhatóak a Vígszínház falain belül, végül elvesztette az ebbe vetett hitét.
Wunderlich József teljes bejegyzését itt olvashatják el:
