Az európai parlamenti (EP-) választás legfontosabb fejleménye a magas részvételi arány, amely az Európai Unió (EU) intézményei közül a parlamentet erősíti – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje vasárnap Berlinben, az urnazárás után tett nyilatkozatában.
Hangsúlyozta, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, „egyenlő befolyással kell rendelkeznie” az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában. Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy „az európai demokrácia él” – tette hozzá.
Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választási szerepléséről érkező – a párt támogatottságának növekedését jelző – részadatokat örömtelinek nevezte. A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye viszont csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje – mondta Manfred Weber.
Az EP által közölt előrejelzések szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,6 százalékát gyűjtötte össze, amivel ugyan az első helyen végzett, de valamennyi országos szintű választást – az EP-választások mellett a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat is tekintve – ez a leggyengébb eredménye.
A pártszövetség a legutóbbi, 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest több mint 7 százalékpontot, a 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százalékhoz képest több mint 4 százalékpontot gyengült. A visszaesés egyedül a CDU szereplésének tulajdonítható, a CSU erősödött.
A CDU/CSU ugyan elérte stratégiai céljait, továbbra is a legnagyobb erő Németországban, és pártcsaládja, az EPP alkothatja a legnagyobb frakciót az EP-ben, amivel alátámasztja azt az igényét, hogy csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Azonban az eredmény nem felel meg a pártszövetség saját magával szemben támasztott elvárásainak – jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke.
A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyancsak története leggyengébb eredményét érte el, az EP által közölt előrejelzések szerint a szavazatok 15,3 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2014-es EP-választáson elért 27,3 százalékkal, és a 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százalékkal. Ez „fájdalmas” – mondta Andrea Nahles, az SPD elnöke.
A második helyet a Zöldek vették át a szociáldemokratáktól, a baloldali irányultságú ökopárt 20,9 százalékon végezhetett az előrejelzések szerint, ami csaknem a duplája a 2014-ben elért 10,7 százaléknak, a 2017-es Bundestag-választáson szerzett 8,9 százaléknak pedig több mint a kétszerese.
A Zöldek ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez, vagyis ahhoz, hogy valamely pártcsalád csúcsjelöltje legyen Jean-Claude Juncker utódja az Európai Bizottság elnöki tisztségében – jelentette ki Sven Giegold, a párt egyik listavezetője az ARD országos köztelevízió választási műsorában.
A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 10,8 százalékával a negyedik helyen végezhet, ami ugyan előrelépés a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva, de gyengülés a 2017-es Bundestag-választáson elért 12,6 százalékhoz képest.
Ez legfőképpen a „nehéz választási kampány” következménye – mondta Alexander Gauland társelnök, hozzátéve, hogy vetélytársaik megpróbálták az AfD-t az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) távozott vezetője, Heinz-Christian Strache körüli ausztriai botrány érintettjeként beállítani. Az előrejelzések alapján a CDU/CSU az eddigi 34 helyett 28 képviselőt küldhet az EP-be, az SPD 27 helyett 16-ot, a Zöldek 11 helyett 21-et, az AfD 7 helyett 11-et.
Öt-öt képviselőt küldhet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), amelyek hét további kisebb párt pedig együttvéve 9 képviselői helyet szerezhet a Németországnak járó 96-ból. A választási részvételi arány 61,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 48,1 százalékról.
mti