Demkó Attila: Teljes hitelvesztés az uniós fővárosban.
Az Európai Bizottság az Európai Unió döntéselőkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve – írja a definíció. Az uniós szerződések őre, amely adott esetben indíthat kötelezettségszegési eljárást azokkal az országokkal szemben, amelyekről feltételezi, hogy jogot sértenek. Fontos szerv, bizonyos értelemben az EU kormánya, nem életszerű, hogy teljesen politikasemleges legyen. De olyan sehol nincs leírva, hogy a bizottság vagy annak elnöke hamis állításokat megfogalmazva, az EU súlyát maga mögött tudó dezinformációs platformként működve beavatkozhat egy tagország belpolitikájába, egyes magyar politikai pártok szlogenjeinek szinte szövegszerű átvételével.
Az Európai Unió történelmében példátlan módon Ursula von der Leyen ezt tette a magyar elnökségről szóló parlamenti vitában, rendkívül éles hangnemben. Egyik kijelentése szerint:
Magyarországot minden közép-európai EU-tag szomszédja maga mögött hagyta az egy főre jutó GDP alapján
– ezzel nyilván arra akart utalni, hogy a magyar kormány rosszul irányítja az országot.
Mondott még sok más vitathatót is, de fókuszáljunk erre a jól megfogható állításra.
Kezdjük azzal, hogy az Európai Bizottságnak 23 ezer fős állománya van, jelentős kutatói kapacitással. Ursula von der Leyennek vélhetően van arra tanácsadója, hogy ellenőrizze a beszéde tényszerűségét. Mégis, az Európai Bizottság elnöke láthatóan nem nézte, nézette meg az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának 2023-as számait. A másik lehetőség még rosszabb: tudatosan nem mondott igazat.
Az Eurostat szerint GDP/fő terén öt EU-s ország van Magyarország mögött: Horvátország, Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária. Azon lehet vitatkozni, mely országok tartoznak Közép-Európához. Ha Horvátország nem, akkor Magyarországnak három közép-európai szomszédja van: Szlovénia, Ausztria és Szlovákia. Az első kettő, Szlovénia és Ausztria mindig bőven Magyarország előtt járt egy főre jutó GDP-ben, az EU-tagságunk óta bizonyosan, de ez az előnyük évszázados.
Evidens, hogy ez a két ország nem előzhette meg Magyarországot – már előtte volt.
Nézzük akkor Szlovákiát. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban Szlovákia az Európai Unió átlagának 73 százalékán állt, Magyarország pedig 76 százalékán. Ursula von der Leyen mondanivalója már ezen megbukik. De a mondatban sugallt, a magyar belpolitikából jól ismert leszakadási narratíva is dezinformáció. Ausztria az Eurostat táblázatában elérhető első évben, 2013-ban az EU átlag 133 százalékán állt. Tavalyra tíz pontot veszítve a még mindig irigylendő, majdnem dobogós 123 százalékon áll. Szlovénia 2013-ban 83 százalékon állt, és ez 91 százalékra növekedett, azaz nyolc pontot fejlődött. Szlovákia viszont 78 százalékról csökkent 73 százalékra, azaz öt százalékot veszített. A magyar adat viszont 68 százalékról nőtt 76 százalékra.
Hol itt a leszakadás a közép-európai szomszédoktól? Sehol – pontosabban csak azok fejében létezik, akik ezt a dezinformációs panelt kitalálták, és immár külföldön is terjesztik. Mert ez tudatosan terjesztett propaganda, amit sokan elhisznek Magyarországon is.
A valóságban nem szakadtunk le Szlovéniától, egy főre jutó GDP-ben mind a két ország nyolc-nyolc százalékkal került közelebb az EU átlagához. Ausztriához viszont 18, igen, majd húsz százalékponttal került közelebb hazánk a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Ez márpedig a leszakadás szöges ellentéte, komoly felzárkózás. Ha van ország, amely leszakadt közép-európai szomszédaitól, azt nem Magyarországnak, hanem Szlovákiának hívják. Emellett a liberális „csodaország”, Észtország is erős lejtőre került, a 86 százalékos csúcsról 81 százalékra küzdötte le magát két év alatt. De senki sem próbálja úgy megalázni, ahogy Von der Leyen próbálta Magyarországot.
Annak is fájni fog, aki tapsol
Ha az alapvető tényeket nem tartja tiszteletben az Európai Bizottság elnöke, az nem magyar baj. Európa baja. A Zöldek, progresszívek, a liberálisok, az egész baloldal, de még a néppártiak is azt mondanak, amit akarnak az Európai Parlamentben. Akár minden elemében hazug állításokat is tehetnek Magyarországról – és tettek is. Ha nem is elegáns ez a nagyüzemi dezinformáció, a politikai harcba belefér. De a bizottság elnökétől nem.
E beszéd után joggal kérdőjelezhető meg, hogy Magyarországot, a nekünk járó forrásokat korrekten kezeli-e a bizottság vagy politikai alapon, sőt a nyomásgyakorlás szándékával. Felmerül a politikai bosszú vagy a zsarolás szándéka. Ha az EU bosszút akar állni, nem a kormányon fog, hanem minden magyar állampolgáron. Annak is fájni fog ez, aki tapsol ennek a beszédnek. Ha törvénytelen módon visszatartják a magyar embereknek járó EU-s forrásokat addig, amíg azok el nem vesznek, mindannyian szegényebbek leszünk.
A tét itt nem a magyar–EU-viszony, még csak nem is a magyar nemzet egy jelentős részének végső elidegenedése az uniótól. Mert Von der Leyen beszéde után mindenki számára világos, aki lát a pályán, hogy ki nem akar megállapodást. Ez is nagyon negatív persze, de a tét még nagyobb. Az ilyen típusú bizottsági szerepfelfogás az EU végét jelenheti hosszabb távon, hiszen a bizalom maradékai is eltűnnek a rendszerből. Vagy vannak mindenkire vonatkozó szabályok, vagy nincsenek. Az Európai Bizottság és annak elnöke egyszerűen nem kezelhet így egy tagállamot. Ursula von der Leyen beszédével a bizottság olyan hitelvesztést szenvedett el, ami nehezen helyrehozható. Az EU legnagyobb magyar és nemzetközi támogatóinak kellene aggódnia Von der Leyen asszony performanszán, hiszen elég nagy szöget vert ezzel az EU koporsójába.
Ami bizony kár, mert az uniónak a mai geopolitikai helyzetben nagyobb a létjogosultsága, mint valaha.
Szükségünk van erős Európára, szilárd határokkal, újraélesztett hadiiparral, harcképes hadseregekkel. Ez most mind nem létezik, s ezért az olyan politikusok felelősek, mint Von der Leyen, aki miniszterként a német hadsereggel sem tudott mit kezdeni. Megbukott német kormánytagként, most pedig az Európai Bizottság elnökeként is. Teljes a hitelvesztése.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Strasbourgban 2024. október 9-én. Mögötte Bóka János miniszter és Orbán Viktor kormányfő. (Fotó: Frederick Florin /AFP)
