Ez lehetett az első alkalom, hogy egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak.
Volodimir Zelenszkij a hét elején azt állította, hogy az ukrán erők által részben megszállt orosz Kurszk régióban már körülbelül 11 ezer észak-koreai katona állomásozik, sőt, a számuk tovább nő. Zelenszkij mindezt a GUR, a katonai hírszerzés és a külső hírszerzés jelentései alapján mondta. „Látjuk, hogy nő a létszámuk, de nem látjuk sajnos, hogy erősödne a partnereink reakciója” – mondta az ukrán elnök. Amerikai és dél-koreai értékelés szerint 8000 fős lehet az észak-koreai katonai létszám Oroszországban.
A kurszki művelettel kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, hogy közel három hónapja vannak jelen az ukrán erők az orosz területen, ahol „határ menti biztonsági övezetet ellenőriznek”. A támadás sokat segített abban, hogy ukrán „honvédeket” tudjanak hazahozni az orosz fogságból – idézte szavait az RBK – Ukrajna.
Ukrán illetékesek Zelenszkijtől függetlenül elmondták, hogy katonáik rá is lőttek az észak-koreaiakra. Ezzel első ízben egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak. Az ukránok nem árultak el részleteket az összecsapásról.
„A KNDK első katonai egységei már tűz alá kerültek a kurszki régióban” – írta Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezető elhárítási illetékese a Telegramon. A támadások hírét egy magasrangú hírszerzési illetékes külön is megerősítette a Financial Timesnak.
Közben Kijevbe látogatott a német kormány egyik leginkább ukránbarát tagja, Annalena Baerbock külügyminiszter. Ukrán kollégája, Andrij Szibiha azt mondta, „tárgyalásaikon érintették, hogy az észak-koreai részvételre határozott fellépéssel” kell válaszolni. „Arra sürgetjük Európát: ismerje fel, hogy a KNDK csapatai egy agresszív háború résztvevői egy szuverén európai állam ellen” – fogalmazott (bár nincs hír arról, hogy az észak-koreaiak ukrán területen lennének).
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete közben Oroszországot és Kínát bírálta a Biztonsági Tanácsban, amiért „szégyentelenül védik” és bátorítják Észak-Koreát. Dél-Korea és az Európai Unió is elítélte a fejleményt és aggodalmát fejezte ki, hogy Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakétatechnológiához juthat cserébe.
Moszkvában – a korábban hangoztatottak ellenére – Vlagyimir Putyin elnök fogadta Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert. A két ország a nyáron a kölcsönös katonai segítséget magában foglaló stratégiai együttműködési szerződést kötött – és bár a szöveg nem, de orosz politikusok azt mondják, hogy „szövetség szintjére” emelte a viszonyt.
Egy angol nyelvű dél-koreai lap közben azt állította, hogy az oroszok havi kétezer dolláros illetményt adnak majd az észak-koreai katonáknak, ami számukra hatalmas összeg.
