Nem telt el sok idő azóta, hogy megharagudtunk a „lecsavarhatatlan kupakokra”, de sajnos itt az újabb fejlesztés: 2026-tól a PET-palackoknak legalább 25% újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk. És ez csak a kezdet! 2030-ra 30%, később akár 50% is lehet a cél.
Ha mindez nem lenne elég, megváltozik a palackok külleme is: sötétebb árnyalat, kevésbé csillogó felület – azaz ha látod majd a polcon, ne azt hidd, hogy koszos, csak más már dizájn és alapanyag.
Ez az egész változtatási hullám viszont nem csak „környezetbarát küldetés”. Vannak olyan szándékok is mögötte, amiket nem látnak rajtunk át:
- Gyártási költségátvitel – az újrahasznosított műanyag beszállítása, előkészítése drágább lehet; a termelő cégek ezt részben vásárlói áremeléssel kompenzálhatják.
- Marketing újragondolása – a „zöldítés” reklámértéke önmagában pénz: ha a márkák úgy kommunikálják, hogy ők „környezetbarátabbak”, versenyelőnyt szerezhetnek.
- Szabályozási kontroll – aki elsőként alkalmazza a változást, nagy előnyt kap egy piacon, ahol az állam és a jogalkotás szigorodik.
- Vizualitás manipulációja – a sötétebb, kevésbé csillogó flakonok jobban „elrejtik” a szennyeződést vagy a minőségi problémát.
- Dizájntrükk – hogy kevesebbet lássunk belőle.
Szóval ne dőlj be nekik – persze jó, hogy az újrahasznosítás irányába mozdulunk, de a részletek nagyon is számítanak. Nem elég, hogy „zöldnek” hívják, a valós hatásnak is követelni kellene a vásárlói igényeket!
